Már a régi rómaiak is ünnepelték a születésnapokat. Méghozzá szülinapi partikkal. Hogy honnan tudjuk? Fennmaradt egy meghívó.
Vindolanda egykor Hadrianus falának volt egy erődítménye. A Római Birodalom határán, a zord északon állomásozó katonák laktak ott családjaikkal. Római viszonylatban nem volt valami menő hely – ma mégis az ókori Róma egyik legfontosabb lelőhelye.
Itt találták ugyanis a híres vindolandai táblákat. Az egykori irattár, amiben jórészt magánlevelek voltak, mára felbecsülhetetlen érték. A birodalom szerencsésebb vidékein jórészt papiruszra írtak még ekkor. De a papirusz drága volt, származási helye, Egyiptom pedig nagyon messze. Így maradt a helyieknek a fatábla. Az írótáblák használatát a korabeli feljegyzések is dokumentálták; Herodianus a 3. században leír egy „olyan írótáblát, amelyet hársfából készítettek, vékony lapokra vágtak, és hajlítva, szemtől szembe hajtogatták” A vindolandai táblák helyben termő nyírfából, égerből és tölgyből készültek. A táblák vastagsága 0,25-3 mm, tipikus méretük 20 cm × 8 cm (körülbelül egy modern képeslap mérete). A táblákat középen bemetszették, majd összehajtották, hogy diptichonokat alkossanak, a belső oldalakon tintával írtak, a tinta anyaga szén, gumiarábikum és víz volt.
Itt szolgált valamikor Kr.u. 100 körül Flavius Cerealis, a IX. cohors praefectusa, aki hozta magával nejét, Sulpicia Lepidinát is. A táborban szolgált még egy bizonyos Aelius Brocchus is, aki szintén nejével, Claudia Severával érkezett a hideg északra. (Hogy honnan nem tudjuk, bizonyos leletek arra utalnak, hogy alapvetően galliai katonák szolgáltak Vindolandában, de van aki szerint jó részüket helyben toborozták.) Claudia Severa pedig – talán, hogy oldja a garnizon-lét unalmát – egy partit szervezett születésnapjára. Hogy honnan tudjuk? Fennmaradt a meghívója:
Claudia Severa Lepidinának (küldi) üdvözletét. Szeptember idusát megelőző harmadik napon (szeptember 11.), születésnapom megünneplésének napjára szívélyes meghívást küldök neked, húgom, hogy feltétlenül gyere el hozzánk, hogy a napot számomra még kellemesebbé tedd az érkezéseddel, ha jelen vagy (?). Add át üdvözletemet Cerialisodnak. Aeliusom és kisfiam is üdvözletét küldi.
Várni foglak, húgom. Isten veled, húgom, legkedvesebb lelkem, ahogy remélem, hogy jól vagy, és üdvözöllek.
Sulpicia Lepedina, Cerialis feleségének, Severának
Hogy miért érdekes ez a levél? Nem csak azért, mert ez a legkorábbi ismert szülinapi meghívó. (Bár nyilván ez is kultúrtörténeti érdekesség.) A levelet láthatóan két kéz írta. Az első hosszabb részt tanult, szép kézírással írták. Minden valószínűséggel egy gyakorlott írnok, talán a család egy művelt rabszolgája. A második részt viszont gyakorlatlanabb kéz írta – viszont ez tűnik személyesebb hangvételűnek. Feltételezik, hogy ezeket a szavakat maga Claudia Severa írhatta le. Ha pedig így van, ez az első olyan római levél, amelyet vélhetően női kéz írt.
