Február 8-án mutatta be a budapesti Centrál Színház David Auburn Pulitzer- és Tony-díjas drámáját, az Egy bizonyítás körvonalait. Az előadás, amely egyszerre matematikai rejtély, pszichológiai dráma és családtörténet, a New York-i Broadway legtöbb előadást megért 21. századi darabja. Magyarországon most Puskás Tamás rendezésében láthatja a közönség.
A történet főszereplője Catherine (Szász Júlia), aki éveken át gondozta zseniális, de mentálisan sérült matematikus édesapját (Horváth Lajos Ottó). Az apa halálával a lányra maradnak azok a jegyzetek, amelyek akár egy korszakalkotó matematikai felfedezést is rejthetnek. Eközben nővére, Claire (Balla Eszter) a legjobb meggyőződése szerint szeretne segíteni a húgának, míg apjuk egykori diákja, Tom (Puskás Dávid) a feljegyzések titkát próbálja megfejteni. Catherine-nek azonban nemcsak családja elvárásaival é érzelmi viharokkal kell szembenéznie, hanem azzal a kérdéssel is: vajon mit örökölt apja zsenialitásából, és mentális betegségéből? (Előadás időpontok és jegyek itt.)
A bemutatót megelőző fotóspróba után Puskás Tamással beszélgettünk arról, hogyan talált rá a darabra, milyen szempontok vezérelték a szereplők kiválasztása során, és milyen mélyebb témákat, emberi és társadalmi kérdéseket boncolgat az előadás. Szó esett a felnőtté válás fájdalmas, mégis elkerülhetetlen folyamatáról, a nők szerepéről a tudományban, valamint a két főszereplő, Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia korábbi balesetéről és annak a most bemutatott közös darabra való esetleges hatásairól.
Milyen érzések kavarognak most benned, két nappal a bemutató előtt?
Puskás Tamás: Nagyon megkedveltem ezt a darabot. Jó néhány hónappal ezelőtt választottam ki és azóta sokat dolgoztam a szövegen. Azonban az, hogy ennyire komplex és ennyire pontos ábrázolás, csak a próbafolyamat folyamán derült ki számomra. Az öt hét során remélem, sikerült megfejtenünk ezt a szöveg zenét, annak rejtelmeit.
Szász Júlia és Puskás Dávid az Egy bizonyítás körvonalai fotóspróbáján, 2025. február 6-án a Centrál Színházban
A te fogalmad szerint mit akar ábrázolni a darab?
Ez egy felnövéstörténet – egyike a hét alaptörténetnek, másnéven archetipikus narratívának. Az elszakadás, a felnőtté válás minden élő ember számára nagy kaland és meghatározó élmény. Bizonyos tekintetben az Egy bizonyítás körvonalai egy női Hamlet. Mindannyiunknak át kell esni azon a nagyon nehéz, fájdalmas és hosszan tartó folyamaton, melynek során az óvó családból – már akinek jut óvó család – kilépünk és elszakítjuk azokat a szálakat, melyek az apánkhoz, anyánkhoz fűznek. És ehhez bizony vennünk kell egy nagy levegőt. A világba kilépve megtapasztaljuk, hogy többé már senki nem fog úgy bánni velünk, ahogy az apánk és az anyánk bánt. Elveszítjük a feltétlen bizalmat, azokat az embereket, akikkel megéltük, hogy értünk élnek. Megéljük az első nagy szerelmi csalódásainkat: elveszítjük az első nőt, az első férfit az életükben, akik nem minket választanak, hanem a saját útjukat járják. Erről nagyon szépen mesél ez a darab.
Nagy öröm volt megkeresni és megtalálni a színészeket. Mind a négyükben nagyon hiszek. Hiszem, hogy nagyon pontosan írják le a szerepeiket: az apát Giottó [Horváth Lajos Ottó – a szerk.], az anyáskodó nővért Balla Eszter és a két fiatalt Szász Juli és Puskás Dávid, akik ha úgy tetszik a Love Story beteljesítői. Nagyon jó volt velük dolgozni, rendesen húzták a szekeret az öthetes próbaidőszak alatt. Velem együtt igyekeztek a szöveg mélyére hatolni, és azt hiszem, sikerül is remekül eljátszaniuk ezt a kottát.
Balla Eszter és Szász Júlia az Egy bizonyítás körvonalai fotóspróbáján, 2025. február 6-án a Centrál Színházban
A felnövés mellett valamilyen szinten a darab témája a nők szerepe a tudományban, hiszen Catherine az apja, a híres matematikus nyomdokaiba szeretne lépni.
A téma kétségkívül aktuális – például Karikó Katalin juthat eszünkbe [2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasunk – a szerk.]. Bizonyos értelemben a női emancipáció is felnövéstörténet: az, ahogy a nők az első világháború után kiléptek a család keretei közül és beléptek a munka világába, megjelentek megannyi területen. Vége van annak a korszaknak, amelyben a férfi izomerő szükséges a legtöbb munka elvégzéséhez. Egyre kevésbé van különbség a női és férfi alkalmasság tekintetében. Bár még rengeteg a tennivaló, például a nők bérezése, megbecsülése terén; a bizalom terén, hogy mire képesek, ugyanúgy, mint a férfiak. És sajnos sokan még mindig a közhelyek rabjai, az évezredes beidegződéseket nehéz átírni. Lassan majd megtanuljuk ezt is. A darab erre is rímel: a minden embert érintő felnövéstörténet mellett a nők emancipációjáról is szól.
Szász Júlia és Puskás Dávid az Egy bizonyítás körvonalai fotóspróbáján, 2025. február 6-án a Centrál Színházban
Miért pont erre a darabra esett a választásod a következő kisszínpadi bemutatónak?
Ezzel vált teljessé a kisszínpadi repertoárunk. Nem gondoltam, hogy ez legyen a zárókő, egyszerűen csak kiválasztottam, mint olyat, amiben hiszek. Ilyen darab volt az Oleanna, ami az első bemutatónk volt, ősszel. Ilyen darab volt a Mellékhatás, a második kisszínpadi bemutatónk. És ilyen darab volt ez is, az Egy bizonyítás körvonalai, harmadikként. Hosszú utat jártunk végig. Azért mutattuk be a magyartengert, meg a Prima Facie-t is, Martinovics Dorinával, mert hittem bennük. De már ilyen volt a Büszkeség és balítélet és a Jó zsaru, rossz zsaru is. És most elértünk a tizedik saját készítésű produkció bemutatójáig. Ha mindegyiket háromszor műsorra tűzzük, az kiad egy teljes repertoárt a kisszínpadon.
Többes számban fogalmaztál – kik keresik veled együtt a darabokat?
Szerencsére a fiaim [Puskás Samu és Dávid – a szerk.] is „nagyon jól olvasnak” és angolból jól is fordítanak. A családban mindenki olvas, lehetséges darabok után kutatva. Először mi hárman mondunk egy igent vagy nemet az aktuálisan elolvasott darabra – aminek megítélésében általában nem tér el a véleményünk. Néhány fennakad a hálón. Ez a darab is ilyen volt. Azt is meg kell ítélni, hogy kisszínpadra vagy nagyszínpadra szánjuk-e az adott művet. És az is kérdés, hogy megtaláljuk-e az ideális szereposztást. Szerintem ebben az esetben – ahogy az Oleanna vagy a Mellékhatás esetében is – sikerült megtalálni.
Horváth Lajos Ottó, Puskás Dávid és Szász Júlia az Egy bizonyítás körvonalai fotóspróbáján, 2025. február 6-án a Centrál Színházban
Nem mehetek el amellett az ügy mellett, ami beárnyékolja Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia múltját: a 2023. novemberi balesetük a Nemzeti Színház Rómeó és Júlia előadása közben. Ez a téma előjött az Egy bizonyítás körvonalain való munkálatok során? Kellett erről beszélgetni a színészekkel?
Kettejükkel egyáltalán nem kellett erről beszélgetnem. Még amikor ez a darab szóba se került, – nem sokkal a balesetük után – beszélgettem Giottóval az esetről. Már akkor azt gondoltam, lehetetlen, hogy egy ilyen kiváló színész, mint ő, most hirtelen – akár csak rövid időre is – a partvonalra kerüljön. Megkerestem még egy másik darabbal, amit végül nem mutattunk be. Aztán amikor kiderült, hogy játszani fogjuk az Egy bizonyítás körvonalait, akkor eszembe jutott, hogy ez a szerep mennyire neki való, és ezt szerencsére el is vállalta.
Ezután Catherine karakterét keresve több színésznő is szóba jött, végül eszembe jutott Szász Juli. Semmiképpen nem volt szándékunk, hogy marketing okokból rakjuk össze ezt a két embert. Fel is vetette valaki múltkor, hogy ennek bizony van ilyen ereje: hogy ez a két ember, aki együtt szenvedett balesetet, egy apa-lánya szerepben – a Capulet és Capulet Júlia szerepében – most itt ismét egy apa-lánya szerepben lép fel. Van ebben valami, de egyfelől a baleset régen történt, a felek már megbékéltek, megegyeztek, másrészt a színészek fizikailag felépültek és szerintem a lelki felépülésben is a legjobb úton vannak.
Nem kell erről többet beszélni.
Nem bizony, nem kell.
Borítókép: Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia az Egy bizonyítás körvonalai fotóspróbáján, 2025. február 6-án a Centrál Színházban
