Ha igazán szeretnénk belefeledkezni a középkor végét átható végítélet-napi hangulatba, akkor ezt egy apokalipszist vagy haláltáncot idéző alkotás tökéletesen megteremti. Számtalan, a korszellemet jól megragadó művek születtek ezekben a témákban – itt és most egy olyan freskót láthatunk, amely 20. és 21. századi alkotások ihletője is volt. A helyszín: Szicília. A mű címe: A Halál Diadala.
A 6 x 6,4 méteres freskó teljes nagyságában a Palazzo Abatellisben
A freskót egy ismeretlen művész festette az 1440-es években egy palermói kórház számára. Miután 1943-ban egy háborús bombázás megrongálta az épületet, a freskót négy részre vágták és biztonságosabb helyre szállították. Jelenleg a palermói Palazzo Abatellis Múzeumban látható.
Mi történik a képen?
Tipikus középkori allegóriát látunk: a sövénnyel körbevett buja kert közepén egy lesoványodott lovon ülő csontváz jelképezi a Halált, aki néha nyílvesszőkkel lő áldozataira. A bal felső sarokban a Halál ívelt kaszája éppen egy vadászkutyás embert csap le. A ló alatt a korábban megölt alakok kicsavarodott holttestei: szerzetesek, császárok, lovagok, leányok, költők, köztük két magas tiarával koronázott pápa.
Sokak arcán még ott a halál fájdalma, mások derűsen köszöntik a véget.
A baloldalon a szegények hiába hívják a Halált, hogy váltsa meg őket a szenvedésektől: Ő csak akkor jön, amikor ideje van. Úgy tűnik, a Halál még megkímélt egy csoportot, mivel a szökőkút körüli alakok érintetlenek, még javában élvezik az életet. A jobb alsó sarokban is, a jól öltözött és drágakövekkel felékszerezett nők és férfiak még csak most kezdenek elhullani. A kép középkori tanulsága: a Halál nem törődik áldozatainak vagyonával vagy társadalmi helyzetével, mindenkiért elérkezik egyszer.
A freskót látva minden középkori néző tisztában volt azzal, mit néz: a Fekete Halált, a bubópestis dermesztő valóságát. A járvány a kép készítése előtt egy évszázaddal már megtizedelte Szicíliát, attól kezdve ez folyton ismétlődött, több-kevesebb halottat hagyva maga után. Érdekes módon maga a jelenet, ez az allegória – A Halál Diadala – azonban Észak-Európában vált nagyon népszerűvé. Az egyik legszebb alkotás idősebb Peter Brueghel nevéhez fűződik, ő az 1560-as években festette meg, ahogy körülöttük győzelmet arat a Halál.
id. Peter Brueghel képe, ma a madridi Pradóban látható
Ki készítette?
A freskó alkotóját név szerint nem ismerjük, ma már csak sejthetjük. A szakértők a téma jellegzetessége miatt úgy vélik, egy északi művész festette szicíliai tartózkodása idején a művet. A legtöbb tippet eddig egy burgundi alkotó, Guillaume Spicre, más néven Palazzo Sclafani mester kapta.
Másokat is megihletett
A mű hatása a következő évszázadokban sem elhanyagolható. Elég valószínű, hogy Picasso Guernica című képét is inspirálta a palermói freskó.
Picasso Guernica című képe fali képként, csempéből kirakva
A szicíliai kép a 21. században is hatással volt a művészetre, azon belül is filmművészetre. Wim Wenders Halál Palermóban című 2006-ban készül mozijában a főszereplő maga is találkozik a Halállal, és fontos kapcsolatba kerül a freskót felújító restaurátorral.
Az 1350-es években Giovanni Boccaccio (1313–1375) Dekameronjában írt Firenze tíz tehetős lakójáról, akik elmenekültek a pestis elől. Nagyon valószínű, hogy a szicíliai festmény erre a műre utalhat, mert ezen is hét gazdagon felékszerezett nő és három férfi látható a jobb alsó sarokban. (Mellékszál, de a Dekameron történetét most dolgozta fel a Netflix, a csatornától már megszokott laza felfogásban. Trailer alább, kedvcsinálónak.)
Forrás és borítókép: Art of the Middle Ages / Linda Safran
Képek: Wikimedia Commons
