A régészeket is megdöbbentette az az új felfedezés, amelyet egy gibraltári barlangban tettek. Úgy tűnik, át kell értékelni azt, amit eddig a neandervölgyi ősemberekről gondoltunk.
Amióta csak felfedezték az első neandervölgyi maradványokat, az ősrégészek meg voltak győződve arról, hogy az ősemberek a modern, cro magnoni, embernél szerényebb szellemi képességekkel rendelkeztek – ez is okozta kihalásukat. Azonban egyre több bizonyíték van arra, hogy ez nem feltétlenül volt igaz – a neandervölgyiek is képesek voltak sok mindenre, amit korábban csak saját őseinknek tulajdonítottunk. Most először pedig úgy tűnik, bizonyíték került elő arról, hogy a neandervölgyiek nemcsak, hogy ismerték a tüzet, de bonyolultabb ipari folyamatokra is használták. A gibraltári Vanguard-barlangban. Régészek egy speciális tűzhelyet vagy „égetőszerkezetet” találtak, amelyről úgy vélik, hogy egy őskori szuperragasztó, a nyírfakátrány előállítására használták. „A neandervölgyiek képesek voltak réteges és összetett tűzhelyek építésére, amelyeknek konkrét technológiai céljaik voltak, és amelyek szerszámok, gyógyszerek és/vagy fegyverek készítésére is alkalmas volt” – írják a kutatók a tanulmányban. A kemencét az ősemberek mintegy 60-65 ezer évvel ezelőtt készítették – a korai ember által készített, ehhez hasonló bonyolultságú szerkezetet eddig még nem találtak sehol.
A helyszín több őskori emberi barlangot is magában foglal. Ezek a barlangok a neandervölgyiek utolsó ismert európai lakóhelyei közé tartoztak. A kutatók feltételezik, hogy a neandervölgyiek a felfedezett építményt egy meghatározott célra használták: a kövirózsát ellenőrzött körülmények között melegítették. Ennek érdekében gyógynövényeket és bokrokat égethettek el egy homokkal kevert guanóréteg felett. Az ellenőrzött, korlátozott oxigénnel rendelkező környezet kulcsfontosságú lehetett abban, hogy a növényekből kátrányt készítsenek. Ez a ragacsos, sötét anyag erős ragasztóanyagként szolgált, amely lehetővé tette a neandervölgyiek számára, hogy hatékonyabb fegyvereket és szerszámokat készítsenek. A kör alakú tűzhely két csatornával és vastag falbéléssel rendelkezett – így jelentősen eltér az általánosan használt tűzhelyektől, amelyeket melegedésre használtak. A tűzhelyen ráadásul gyantás növények égetésére utaló nyomokat találtak, köztük elszenesedett fát és a nyírfakéregből származó kátránytermeléshez kapcsolódó különleges növényi vegyületeket. Ez az egyszerű, főzésen túli speciális használatra utal. A kutatók, hogy bizonyítsák elméletüket, a régészeti lelőhelyen talált szerkezethez hasonlót építettek, és megpróbálták megismételni a nyírfakátrány előállításának folyamatát. Sikerrel: a kövirózsából ragacsos kátrányuk keletkezett. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a sokáig uralkodó sztereotípiát, amely szerint a neandervölgyiek képesek voltak bonyolult feladatok elvégzésére. Ráadásul valószínűleg mélyreható ismeretekkel rendelkeztek az anyagokról és a technikákról. Egy másik, nemrégiben történt kutatásból az is kiderült, hogy az ősemberek szívesen gyűjtöttek tengeri kövületeket. A spanyolországi barlangban nagyjából tizenöt fosszíliát találtak, amelyeket a jelek szerint gondosan válogattak és konzerváltak. Ez tovább erősíti azt a bizonyítékot, hogy a neandervölgyiek nem voltak ostobák, mint ahogy korábban azt a tudósok feltételezték.
