Lávával nem könnyen került testközelbe az ember. Itthon csak olyan vulkánnal találkozhatunk, amelyik már sok millió éve az igazak álmát alussza. Izlandon viszont akár testközelből tapasztalhatjuk meg, milyen a láva.
Hazánk egykor nagyon is gazdag volt vulkánokban – a Balaton-felvidék tanúhegyei vagy éppen az ipolytarnóci fosszíliák tanúskodnak erről. Aki nem akar messzire menni, az akár Celldömölkön is nézhet egykori vulkánt – és egy egészen jó kiállítást is a vulkánokról. De ahhoz azért, hogy a meglássuk a tanösvényen meglássuk a vad vulkanizmus, kell egy jó adag fantázia.
Egykori vulkánok Celldömölk mellett
Aki aktív vulkánt akar látni, annak – hacsak nem merészkedne el Hawaii-ig – két választása van, vagy Dél-Olaszország, vagy Izland. Mi most Izlandot választottuk. Izland szigete tulajdonképpen egy nagy-nagy vulkán – a világ legaktívabb vulkáni területe. Az ország egyrészt a Közép-Atlanti-hátságon, egy divergens tektonikus lemezhatáron fekszik, itt válik el az amerikai és az európai lemez – ami amúgy kiválóan látszik is a Thingvellir Nemzeti Parkban, ahol sétálgathatunk Európa és Amerika között. A lemezek évente mitnegy 2 cm-nyit távolodnak – így ennyivel nő a sziget területe.
Séta Európa és Amerika között
A törésvonalak térképen
De ez nem elég másrészt ugyanis a sziget egy úgy nevezett forrópont felett helyezkedik el. Közel harminc vulkánról ismert, hogy kitört a holocén korszakban; ezek között van az Eldgjá is, amely az emberiség történelmének legnagyobb láva-kitörésének forrása volt. Mind a harminc vulkáni rendszerben vannak vulkáni-tektonikus hasadékrendszerek, és sokukban – de nem mindegyikben – legalább egy központi vulkán is található (többnyire rétegvulkán formájában, néha pajzsvulkán formájában, amelynek alatt magmakamra található). . Az izlandi hasadéknyílások általában nyugodtabb, effuzív kitöréseket eredményeznek, de nagy mennyiségű lávával is társulhatnak (árvízszerű bazaltok), és néhányuknál évekig tartó, számos kitörési epizóddal járó, elhúzódó kitörések is előfordultak. Máig a vulkáni rendszerek közül tizennégyben történt kitörés Izland 874-es benépesítése óta.
Izland összes vulkáni rendszere egyetlen térképen
A 20. század előtt a Heklát tartották a legaktívabb vulkánnak – a feljegyzett történelem során több mint 20 alkalommal tört ki. A középkori európaiak a „Pokol kapujának” nevezték; ez a hírnév egészen a 19. századig megmaradt. A legdurvább viszont a Laki volt.
Izland történelmének leghalálosabb vulkánkitörése az úgynevezett Skaftáreldar (Skaftá tüzek) volt 1783–1784-ben.[28] A kitörés a Vatnajökull-gleccser délnyugati részén található Lakagígar (Laki kráterek) kráterláncban történt. A kráterek egy nagyobb vulkáni rendszer részét képezik, amelynek központi vulkánja a jégtakaró alatt fekvő Grímsvötn. Az izlandi lakosság körülbelül egyötöde halt meg a kitörés következtében. A legtöbbjük nem a lávaáramlás vagy a kitörés egyéb közvetlen hatásai miatt halt meg, hanem a közvetett hatások miatt, ideértve az éghajlatváltozást és az állatállományban a következő években a kitörésből származó hamu és mérgező gázok által okozott betegségeket. A kitörés a történelem során a második legnagyobb bazaltos lávaáramlást eredményezte egyetlen kitörésből.
A kitörés helyes most télen
A huszadik század első komoly kitörése 1973-ban történt. Az Eldfell egy vulkáni kúp a Heimaey-sziget keleti oldalán, amely egy 1973. januári kitörés során alakult ki. A kitörés figyelmeztetés nélkül következett be, ami miatt a sziget mintegy 5300 fős lakosságát néhány órán belül halászhajókon kellett evakuálni. Ma múzeum őrzi a házakat, amikbe befolyt a láva – egészen elképesztő látvány.
Az Eyjafjallajökull nevét 2010-ben mindenki megtanulhatta volna Európában, ha a médiában hajlandó lett volna bárki próbálkozni a kiejtésével – így csak annyi marad meg, hogy „az izlandi vulkán” miatt állt le napokra egész Európa légközlekedése. 20 ország zárta le légterét a kereskedelmi repülőforgalom elől, ami mintegy 10 millió utazót érintett. A 2020-as évek azután igazi turistavulkanizmust hoztak – bejárták a világot azok a képek, amelyeken a turisták egészen közel sétálgattak a folyékony lávához. Három hetes fokozott szeizmikus aktivitás után kitörési hasadék alakult ki a Reykjanes-félszigeten található Fagradalsfjall hegy közelében. A 200 méter hosszú hasadékból kiáramló lávát először egy izlandi parti őrség helikoptere fedezte fel 2021. március 19-én a Grindavík közelében fekvő Geldingadalur térségében, és néhány órán belül a hasadék hossza 500 méterre nőtt. 2023. december 18-án 22:17-kor Hagafell közelében a vulkán hasadékkitörést kezdett. 2024 januárjában a kitörésből származó láva 3 házat rombolt le a közeli Grindavík városában.
Aki ma megy Izlandra, annak már nincs akkora szerencséje, hogy ezeket a kitöréseket élőben lássa – de Grindavik környékére így is nagyon érdemes elmenni. Egészen szürreális látvány a friss, kevesebb, mint két éves lávamezőn autózni, sétálni. A friss láván még nem települt meg a növényzet, olyan mintha valami idegen bolygón járnánk. Félve lépünk ki a kocsiból – ki tudja, hogy mire lépünk – de olyan mint bármely kő – még ha látszik is, hogy nemrég még olvadt volt.
Jól látszik még, hol vágta el a láva a 42-es főutat, ami Grindavikot a keflaviki repülőtérrel köti össze. És ha lemegyünk a főútról még olyan helyeket is találunk, ahol máig füst tör föl a láva alól. Ha lefúrnánk a talajba, azt tapasztalnánk, hogy alig néhány méter mélyen még több száz fokos a láva.
Elképesztő látványt nyújt a városka egyik legkülső utcája mellett a lávafal, amit ma már acélkerítés övez. Idáig jutott a hasadékból feltörő olvadt kőzet. Mellette pedig – alig néhány méterre – már építik újjá a vulkán által megrongált házakat – láthatóan nem aggódnak azon, hogy hamarosan újabb kitörés jöhet.
Ha aktív vulkán belsejébe nem is lehet leereszkedni – lávabarlangba illetve kihűlt kráterbe igen. Radácsául egyik sincs messze Reykjaviktól, így egy-egy napos kirándulás kertében bármelyik megoldható. A lávabarlangok különösen érdekesek – hiszen úgy alakulnak ki, hogy a láva külső része hamarabb szilárdul meg, mint a belseje, így a belső rész egyszerűen kifolyik.
Ahhoz, hogy ennél is közelebb kerüljünk egy működő vulkánhoz – akkor is, amikor éppen nincs kitörés – már a modern technológiát kell segítségül hívni. Az ország ugyanis rájött, hogy a meglehetősen szeszélyes időjárás és a kellemetlen klíma mellett is lehet egész évben turizmust építeni – ha elég pénzt költenek olyan látványosságokra, amelyek lefoglalják a vendéget arra az időre, amíg kint elviselhetetlen az időjárás (ilyen pedig télen-nyáron egyaránt előfordul). Reykjavikban két helyen is van olyan immerzív élményt kínáló vetítés, ahol úgy érezhetjük, lemerülünk a vulkán belsejébe. A Harpa eredetileg koncertteremnek épült, de ma már fő bevételi forrása a Volcano Express névre hallgató 4d-s moziterem, ahol a székek maguk is rázkódnak, és érezzük a vulkán forróságát is.
Ereszkedés a vulkánba
A Perlan eredetileg a várost ellátó gáztartály volt, amiből a fővárost látták el városi gázzal. Miután Izland alapvetően átállt a geotermikus energiára szükségtelenné vált – ahol utána Izland egyik legjobb múzeuma épült ki. Itt -sok más mellett – immerzív vulkán-élményt is kaphatunk. A tíz perces utazás során egészen mélyre merülünk egy vulkánba – egy döbbenetesen valósághű animáció segítségével. Zuhanunk, csúszunk, majd kilökődünk a kráterből.
A Perlan
A vulkánkiállítás
Indul a merülés
A vulkánban
Aki ennél is közelebb akar kerülni – kitörés nélkül – az élő forró lávához, az is megteheti Reykjavikon belül. A Lava Showben ugyanis minden alkalommal frissen olvasztott lávát engednek be a nézők közé.
Egészen borzongató élmény, amikor a falból egy vályúban kifolyik a több, mint ezer fokos olvadt kőzet. A kinti kellemetlen hideg után hirtelen hőség önti el a szobát – a lávamester pedig pálcákkal turkál a forró kőzetben, emel ki belőle kis darabokat,.A láva nézők szeme láttára dermed meg, válik üvegessé.
Ezt törik fel azután minden előadás után, és ezt teszik vissza a skandináv mitológia végpusztulásáról Ragnaröknek nevezett kazánba, ahol a kő ismét lávává olvad. A kazánt a városi szeméttelep biológiai hulladékából generált biogázzal fűtik, vagyis teljesen megújuló energiát használnak a láva olvasztásához.
A dolog show része is határozottan jól van felépítve – van lávás mörcs és lávakoktél, meg kapunk ajándékba egy kis lávakövet a show végén.
Így nyugodtan mondhatjuk, hogy Izland az egyetlen hely, ahol nem csak a pizza sül lávakövön, de a lávakő is a pizza(maradékon) sül.
