Míg Európa bizalmatlanul, sőt ellenségesen tekint a felhőkarcolókra, mondván azok csak rongálják a látképet, a világ más részein tovább folyik a minél magasabb tornyok versenye. Egyelőre Dubaj vezet – de nem sokáig. Hamarosan épül az egyelőre verhetetlennek látszó két kilométer magas torony.
Mohamed bin Szalmán, a Szaúd-Arábiát de facto irányító koronaherceg hazáját modern, dinamikus, és a világra nyitott országnak szeretné elképzelni – és mutatni. Az egykor elzárt sivatagi királyság mára turisztikai nagyhatalommá nőtte ki magát, és olyan hipermodern high tech megaprojektek indultak, mint a Vörös-tenger partjára álmodott NEOM, vagy a világ leghosszabb városa, a 170 kilométer hosszú, teljes készültségében 9 millái embernek otthont adó The Line. Ezek mellett eltörpül, de azért a sivatagból nagyon is kimagasodik a legújabb terv, a két kilométer magas Rise Tower.
A Rijád északi részén, a King Khalid nemzetközi repülőtér közelében, 18 négyzetkilométeres területen megvalósuló projekt Szaúd-Arábia gazdaságának diverzifikálására és úttörő infrastruktúrába történő befektetésre irányuló törekvéseit tükrözi. A becsült 5 milliárd dolláros költségvetéssel a torony 1180 méterrel meghaladja dubaji Burj Khalifa tornyát, a jelenlegi csúcstartót. A Rise Tower nem magában áll. Majd körül veszi, a „North Pole projekt”-nek nevezet negyed, ami igazi okosvárosnak ígérkezik. 306 négyzetkilométer területen – ez Budapest területének több, mint felét jelenti – lakóövezeteket, kereskedelmi területeket, kulturális központokat és rekreációs létesítményeket fog magában foglalni. A fejlesztés a Szaúd-Arábia 2030-as stratégiai kezdeményezését testesíti meg, amelynek célja a királyság olajfüggőségének csökkentése, valamint a turizmus, a technológia és az innováció ösztönzése.
Egy ekkora felhőkarcoló építése azonban példátlan mérnöki kihívást jelent. A Rise Tower megépítéséhez csúcstechnológiás anyagokra és tervezési megoldásokra lesz szükség, hogy elérje monumentális magasságát, miközben biztosítja a szerkezeti integritást és a biztonságot. A 2 kilométer magas szerkezet rögzítéséhez a torony rendkívül mély alapozást kap, amelyet ultraerős betonnal erősítenek meg. Az épület alakját úgy tervezik, hogy csökkentsék a szélellenállást és minimalizálják a szél által okozott kilengést a nagy magasságban. Az innovatív tervezés javítja mind a biztonságot, mind a lakók kényelmét. A Rise Tower megújuló energiaforrásokat, például napelemeket és szélturbinákat fog használni, hogy minimálisra csökkentse környezeti lábnyomát. Az ígéretek szerint a fejlett vízújrahasznosító rendszerek és energiahatékony technológiák tovább javítják környezetbarát jellegét.
A Rise Tower önellátó vertikális városként lett tervezve, amely széles körű kényelmi szolgáltatásokat és élményeket kínál.
Bár lesznek benne lakások irodák és a bevásárlóközpontok is – akár egész életünket leélhetjük majd egy ilyen toronyban – a Rise Tower a szaúdi főváros legfőbb turistalátványossága lesz. A rekordmagasságban elhelyezkedő teraszok lélegzetelállító kilátást nyújtanak Rijádra és a város környékére. Aki akar meg is szállhat majd a toronyban – persze nyilván nem olcsón. A toronyban a nagy nemzetközi szállodaláncok is helyet kapnak majd olyan szobákkal, amelyek páratlan luxust és panorámás kilátást kínálnak. Közben az ígéretek szerint az alsóbb szinteken művészeti galériák, színházak és zöldterületek fogják elősegíteni a felhőkarcolóban a pezsgő közösségi életet.
A látványterveken nemrég hozták nyilvánosságra – augusztusra ígérik a részletes tervrajzok elkészültét. Egy ilyen ambiciózus projekt azonban jelentős kihívásokkal jár. Az 5 milliárd dolláros árcédula a projekt összetettségét és méretét tükrözi. A folyamatos finanszírozás biztosítása és a költségek kezelése kritikus fontosságú lesz a siker szempontjából, a királyságnak egyelőre van pénze, de persze minden függ az olaj világpiaci árának alakulásától. A pénz azonban ez esetben nem minden. Egy ilyen nagyságrendű építmény megépítése a jelenlegi határokat feszegető innovációkat igényel az építési technikák, anyagok és technológiák terén.
A zord sivatagi éghajlat is komoly kihívást jelent, többek között a hőmérséklet-ingadozásokat és a homokviharokat, amelyekkel a mérnököknek meg kell küzdeniük.
