Kié lehetett, hogyan került a Külső-Hebridákra, miért temették el és hogyan találták meg? A mai napig sok a kérdés a Lewis-i sakk készlet körül. Most megpróbáltuk összeszedni, amit eddig tudni lehet a világ talán leghíresebb sakkfiguráiról.
Koronás királynő, kezében ivókürttel / fotó: Wikimedia Commons, Skót Nemzeti Múzeum
Maga a sakk, mint társasjáték, talán a Kr. u. 600-as években alakult ki Indiában. Innen átterjedt a Közel-Keletre, majd Európába, ahol a bábuk a királyi udvarokban élő személyeket testesítették meg. Így lettek a középkorban a sakkfigurák például királyok, királynők, püspökök és lovagok. A sakk népszerű volt a nemesség körében, az udvariassággal és a lovagiassággal hozták kapcsolatba.
Király tunikában, térdén kardot tart / fotó: Wikimedia Commons, Skót Nemzeti Múzeum
Honnan az elnevezés?
A sakkfigurákat a skóciai Lewis szigeten találták meg egy nagyobb kincs lelet részeként. A mai napig bizonytalan a származási helyük és az, hogy hogyan kerültek a szigetre. A legnépszerűbb elmélet az, hogy a nyugat-norvégiai Trondheimben készültek 1150–1200 körül. Több jel is utal arra, hogy a készlet innen származik. Egyrészt Trondheim a rozmárcsont-faragás központja volt a középkorban; másodszor egy hasonló stílusban készült királynő figura töredékét találták meg a helyi templomban; és végül a bábuk trónjainak díszítése emlékeztet a középkori norvég templomok faragványaira.
Egy király trónusa hátulról, rajta indás faragás / fotó: Wikimedia Commons, Skót Nemzeti Múzeum
Ki lehetett a tulajdonos?
Nagyon valószínű, hogy egy kereskedő birtokában voltak, aki Norvégiából Írországba utazott, hogy eladja őket, és útközben megállt Lewis szigeténél. Talán a hajó zátonyra futott, de a rakomány egy részét még el tudták rejteni a szárazföldön. A kereskedelmi mennyiség miatt ez az elképzelés nagyon valószínű, mivel a talált kincsben majdnem elegendő darab van négy különálló készlethez. Jelenleg 78 darab ismert, ennek nagyobb része a British Múzeumban és 11 darab a Skót Nemzeti Múzeumban, Edinburgh-ben látható. A figurákkal talán sosem játszottak, mivel nem látszanak rajtuk használat nyomai.
Lovag, lándzsával sisakban lóháton, bálnafogból / fotó: Wikimedia Commons, Skót Nemzeti Múzeum
Egy másik elmélet szerint sakk készleteteket ajándékba szánták a sziget helyi nemeseinek. Senki sem tudja, hogy mikor és miért ásták el őket. De a felfedezéséről különféle történetek terjedtek: köztük van egy legelő tehén, egy tengerész, sőt, a városi legendák szerint még gyilkosság is történt a megtalálásukkor. Annyi bizonyos, hogy valamivel 1831. április 11-e előtt bukkantak fel, amikor Edinburgh-ben a Skóciai Antik Tárgyak Társasága kiállította őket.
Miből készültek a figurák?
Rozmár agyarból és bálnafogból. A rozmár agyarát sokfelé használták Észak-Európában luxus termékek faragásához, és a keskeny agyar alkalmas volt apróbb játékok készítésére. A sakk készlettel együtt további rozmárcsontból készült tárgyakat, díszes övcsatot és 14 üres korongot találtak, amelyeket később talán kifaragtak volna sakkbábunak. A készlethez használt agyar Grönlandról származhat, amely a középkorban jó kereskedelmi kapcsolatot ápolt Norvégiával. Egyes figurákon vörös festék nyoma látható, ami arra utal, hogy a középkorban a harcoló feleket vörössel és fehérrel jelölhették, nem úgy, mint ma.
A bástya, egy őrjöngő dühödt harcos, amint a pajzsát harapja / fotó: Wikimedia Commons, Skót Nemzeti Múzeum
Hogyan lett a világ legismertebb sakk-készlete?
Egyrészt ez a British Múzeum gyűjteményének egyik legtöbbet utazott tárgya. 1995 óta a különböző darabokat több mint 20 kiállításon mutatták be világszerte, így emberek százezrei – esetleg milliók – láthatták őket. A figurák karakteres arckifejezése azonnal magával ragadja az embereket: az aggódó királynők és a harci lázban égő, pajzsukat harapdáló harcosokig mindegyik bábu felkelti a látogatók érdeklődését. Ráadásul Hollywood is híressé tette őket, mivel a készlet másolata az első Harry Potter film egyik csúcspontján fontos szerepet kap.
Borítókép: A skóciai Edinburgh-ben található sakk készlet. Forrás: Wikimedia Commons
