Az avarok kincse – kié volt valójában ez a művészi ivóedény?
Ezt a különleges arany ivóedényt az albániai Vrapban találták 1902-ben. Avar kézműves munka vagy bizánci származású?
Ezt a különleges arany ivóedényt az albániai Vrapban találták 1902-ben. Avar kézműves munka vagy bizánci származású?
Az úgynevezett Kincsesház Petra - sőt egész Jordánia - legismertebb, ikonikus helyszíne. Mégis megdöbbentően keveset tudunk történetéről. Titkait most amerikai régészek kezdik megfejteni.
Bár sokan nem tudják, a világ legnagyobb piramismezői nem Egyiptomban, hanem Szudánban találhatók - ahonnan a "fekete fáraók" származtak. Ezeket a piramisokat sosem látogatták turisták tömegei, ahogy a Szudáni Nemzeti Múzeum kincseit sem. Most pedig lehet, hogy örökre elvész, amit ott őriztek.
A perui Nazca vonalak még a Stonehnege-nél is titokzatosabbak. Sokáig fel sem fedezték őket - pedig ott voltak szem előtt. Azután pedig mindenki azt találgatta, hogy minek és csináltak az indiánok elképesztően nagy fura ábrákat a sivatagba.
Egy Covid idején tett esti séta eredménye a közelmúlt egyik legérdekesebb angliai felfedezése.
Körülbelül félévente jelennek meg újságcikkek, amelyek magabiztosan jelentik ki, hogy megoldották a Stonehenge rejtélyét. Persze ez marhaság - valójában nincs rejtély.
Ezt a különleges, nagyon ritka ezüsttálat a Leiden Egyetem régészei fedezték fel. Aranyozott állatok és növények díszítik, féldrágakövekkel van kirakva. A felfedezés egy széles nemzetközi hálózattal rendelkező elit létezésére utal, akik a Kr. u. 6. században éltek Hollandiában. Vajon kik lehettek?
Az egtvedi lány Dánia az egyik legismertebb őskori személye. Kr.e. 1370-ben egy nyári napon tölgyfa koporsóba temették, sírja fölé pedig egy magas dombot építettek Egtved közelében. Bár a bronzkori lányból mára nem sok maradt, temetésének körülményei érdekes történeteket mesélnek a több ezer évvel ezelőtt élt emberek életéről.
Egy közös francia-egyiptomi régészeti misszió tanulmányozza a Dél-Egyiptomi víztározó vize alatt található műemlékeket. A tó akkor jött létre, mikor 1960 és 1970 között megépült az Asszuáni-gát.
Az athéni Akropolisz azon - kevés - épület egyike, amelyet kvázi mindenki felismer első látásra. Jellegzetes körvonalait akár iskolai tanulmányainkból is fel tudjuk idézni. De hogyan is nézett ki valójában egykor? Egy érdekes lelet ehhez visz minket most közelebb.
A bronzkori Britanniában nagy becsben tartották a tükröket, talán mágikus célokra is használták a gyakran sírmellékletként megtalált tárgyakat. Most megmutatunk pár darabot.
A dél-németországi Burgsteinben egy korábban ismeretlen kastélykomplexum ásatásai során sakkfigurák, dobókockák és egyéb játékfigurák is voltak. Mindegyik a Kr.u 11. és 12. századból származik.
Faragott márványtöredékekre bukkantak a visegrádi műemlékegyüttesnél egy feltáráson. Hasonló művészeti értékű és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz műalkotás eddig még nem került elő Magyarországon.
A társadalmuk megbecsült tagjainak számítottak azok a nők, akiktől a mondák szerint még Odin, az istenek királya is tartott. Egy különleges, 10. századi dán sírban mágikus tárgyakat találtak egy gazdagon felékszerezett nő mellett. Valószínűleg a király megbecsült látnoka lehetett.
Ez csupán egy játék, de mégis csodás műalkotás. Hihetetlen milyen elképesztő tudása volt az ókori kézműveseknek, akik ezt a királyi játéktáblát elkészítették.
Egy óriási DNS-vizsgálat szerint ez nem sorsszerűség, hanem választás kérdése volt.