Az úgynevezett Kincsesház Petra – sőt egész Jordánia – legismertebb, ikonikus helyszíne. Mégis megdöbbentően keveset tudunk történetéről. Titkait most amerikai régészek kezdik megfejteni.
Ahogy végisétálunk (vagy végigszamaragolunk) Petra szűk sziklaszorosán, az első dolog, ami a szemünkbe ötlik, a Kincsesház jellegzetes timpanonos kapuja. Egyike a világ legismertebb épületeinek, szinte nincs ember a világon, aki ne látta volna már legalább egyszer képen. Jordánia nemzeti szimbóluma, nem csak egész Petrát, de gyakorlatilag egész Jordániát erről a képről ismerik meg a külföldi turisták. Amióta 1812-ben egy svájci utazó újra felfedezte, számos legenda szövődött köré. Szerepelt egy Tintin képregényben, Frank Herbert Dűnéjéből készült sorozatban (nem a mozifilmben, azt részint Magyarországon forgatták, nem Jordániában), Assassin’s Creed és Mortal Kombat videójátékokban, no meg – ahonnan talán a legtöbben ismerik – Indiana Jones is itt keresi a Szent Grált.
Neve, „A Fáraó Kincsesháza” vagy egyszerűen a „kincsesház” egy korábbi, a környék lakói közt a középkor óta élő legendát idéz – amely szerint itt őrizték volna egykor a fáraó kincsét. Az egyiptomi fáraó és seregének néhány tagjai a legenda szerint megmenekült, amikor a menekülő zsidók után összezárult a Vörös-tenger, majd itt varázslattal megépítette ezt az épületet, hogy megőrizze tengernyi kincsét, míg ő folytatta Mózes üldözését. A helyi beduinok bizonnyal hittek is ebben – ezt bizonyítják az épületen található golyónyomok – évszázadokon keresztül próbálták puskával szétlőni a környékbeliek a falakat, hogy eljussanak a fáraó mesés kincseihez.
Indiana Jones a Kincsesház előtt – a filmet a helyszínen forgatták.
Ez tehát bizonnyal nem igaz – az épületet több, mint egy évezreddel a fáraókor után faragták sziklába. De az, hogy mi nem volt, az még nem feltétlenül segít nekünk annak megismerésében, hogy mi volt a kétségkívül hatalmas művészi értékű épület funkciója. Mivel felirat nem maradt rajta, azt hogy pontosan ki, mikor és miért építtette, sosem tudjuk már meg. Annyi bizonyos, hogy a nabateusok korában épült – valamikor a Kr.e. 4 század és Kr. u. 106 között. A Nabateus Királyság lakói a ma ott élő arabok ősei voltak, legfőképpen karavánkereskedelemből éltek: Arábia kincseit – például a híres tömjént – közvetítették a Mediterráneum felé.
Egy másik jelentős nabateus város – Hegra, Szaúd-Arábia
A legvalószínűbb már eddig is az volt, hogy a Kincsesház valójában egy díszes sír. Egyrészről a szobrok és domborművek, amelyek az épületet díszítik, az Alvilág isteneivel kapcsolatosak – már amennyire a kopott-rongálódott köveket értelmezni lehet. A tetején négy sas alakja látható, amelyek a lelkeket vinnék el. A felső szinten lévő figurák táncoló amazonok, kettős baltával. A bejáratot az ikrek, Castor és Pollux szobrai szegélyezik, akik részben az Olümposzon, részben az alvilágban éltek. A díszes homlokzattal ellentétben a belső tér egy egyszerű főteremből és három előkamrából áll. Petrában mintegy 800 hasonló sírépítmény található – amelyeknek eddig alig 15%-át tárták fel. A Kincsesház azonban mindenképpen kiemelkedik ezek közül szépségével és gazdag kidolgozottságával, valamint előkelő helyével – így feltételezik, hogy királyi temetkezőhely lehetett, mégpedig talán IV. Aretas Philopatris nabateus királyé. Eddig azonban nem találtak erre bizonyítékot.
IV. Aretas Philopatris király képmása pénzen
A régészek nemrégiben fedezték fel, hogy az épület alatt egy sír van eltemetve, amely legalább 12 emberi csontvázat és legalább 2000 évesre becsült tárgyakat tartalmaz. Dr. Pearce Paul Creasman, az Amerikai Kutatóközpont ügyvezető igazgatója által vezetett régészek tárták fel az ókori sírt. Az expedíció azt követően vizsgálta a Kincsesházat, hogy 2003-ban az épület bal oldala alatt találtak két üres sírt. Creasman és csapata az év elején talajradarral vizsgálta, hogy a bal oldali fizikai jellemzők, ahol az eredeti sírokat találták, megegyeznek-e a jobb oldaliakkal. Az észlelések erős hasonlóságot mutattak ki a két oldal között, és ez volt a bizonyíték, amelyre szükségük volt ahhoz, hogy engedélyt kapjanak a jordán kormánytól a kincsesbánya alatti ásatásra. A csapat egy filmes stábbal augusztusban feltárta az újonnan feltárt sírt. Az igazi meglepetés azonban az volt, hogy mi rejlik a sírban. Míg a Petrában feltárt sírok nagy része üresen vagy feldúltan került elő, a kamra tele volt teljes csontvázmaradványokkal és bronzból, vasból és kerámiából készült sírmelléklettel. A kerámiák stílusuk, kormeghatározásuk alapján a Kr.u. 1.-2. századra datálhatók. A kincstár alatt talált ép temetkezés ritka betekintést nyújt a nabateusok életébe. A leletek között több edényt is találtak, az egyik csontváz egy olyan kerámiakelyhet szorongatott, amely a Szent Grál alakjára hasonlított. „Ez tényleg a művészetet utánzó történelem lenyűgöző pillanata volt” – mondta Gates. A nabateus temetkezési szokások körül továbbra is sok a kérdőjel.
Nabateus temetés újrajátszva – Hegra, Szaúd-Arábia
Az irodalomban a nabataeus társadalmat gyakran úgy írják le, hogy az egalitáriusabb volt, a király jobban integrálódott az alsóbb osztályokkal, mint más korabeli országok vezetői, mondta Creasman. Eddig a megtalált nabataeus sírok közül úgy tűnik, nincs nagy különbség a királyi és a közönséges temetkezések között, így nehéz megmondani, hogy a nemrég felfedezett, a kincstár alatti sírokat királyi személyek számára alakították-e ki. A kutatók azt is gyanítják, hogy a nabateus temetkezésekben általában megtalálható textíliák és ékszerek közül sok – például a testeket díszítő szövetborítások, nyakláncok és egyéb gyöngyök – a nedvesség és a sírba szivárgó víz miatt elveszett, mondta Gates.
