Jó-e belépődíj a túlturizmus ellen?

Szerző: | 2025. 09. 11. 19:32

Olvasási idő: 2 perc

A Földközi-tenger vidékének egyre több városa küzd a túlturizmussal. Többen szeretnének oda menni látogatóba, mint amennyit a városi infrastruktúra elvisel. Van, ahol belépődíjjal küzdenének ellene. Sikerrel?

Július végén véget ért a velencei egynapos turistákra kivetett adó második próbaéve. Április, május, június és július hónapokban 54 napon keresztül a csatornák városában egy napot töltő turistáknak előzetesen be kellett jelentkezniük látogatásukra, és – kivéve, ha mentességet élveztek – díjat kellett fizetniük. A díj célja az volt, hogy visszaszorítsa a „hit and run” típusú egynapos turizmust, amely a legforgalmasabb hónapokban gyakran túlterheli a kis várost, és alig hoz hasznot a lakosoknak. „Az első adatok, bár még mindig ideiglenesek, egy sikeres rendszert mutatnak, amely képes  lépéseket tenni a turistaáramlás szabályozása és a szálláshelyeket igénybe vevő   vendégek és az egynapos látogatók közötti méltányos hozzájárulás biztosítása céljainak elérése érdekében” – áll a velencei városi tanács közleményében. Az idei adatok azonban azt mutatják, hogy a napi látogatók száma csak kissé csökkent az előző évhez képest, a csúcsidőszakokban közel 25 000 turista érkezett, ami Velence lakosságának felének felel meg.

Velencében belépődíjat vezettek be a túlturizmus visszaszorítására

Pedig idén még szigorodott is a rendszer: azok a látogatók, akik kevesebb mint négy nappal előre foglalták le jegyüket, kétszeres árat kellett fizetniük (10 eurót 5 euró helyett), hogy elriasszák a last minute rohamot és segítsék a hatóságokat a turisták beáramlásának szabályozásában. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a látogatók csaknem fele megfizette kétszeres díjat is.

Idén összesen 723 497 látogató fizette meg a velencei egynapos látogatói díjat, ami 5 421 425 euró bevételt jelentett. Ez közel kétszerese a 2024-es adatoknak, amikor 485 062 fizetést regisztráltak, összesen 2 400 000 euró értékben. Tavaly azonban a díj csak 29 napig volt érvényben. A városi tanács idén fokozta  is a jegyellenőrzéseket, naponta körülbelül 140 ellenőrt vetett be. Több mint 445 000 QR-kód ellenőrzést hajtottak végre, és 2500 látogató esetében állapították meg, hogy nem fizette be a díjat.

A lelkes jelentések ellenére kétséges az eredmény. Az egynapos turistákra kivetett díjat fizető látogatók napi átlagos száma csak kissé volt alacsonyabb, mint tavaly: 2025-ben 13 046 fő volt, míg 2024-ben 16 676 fő. Ahogyan azt a városi tanács is elismeri, ez összhangban van a Regionális Statisztikai Hivatal által rögzített, a régió egészére kiterjedő turistaforgalom csökkenésével – vagyis ott is csökkent a turisták száma ennyivel, ahol nem kellett fizetni.

Azok számára, akik nem szeretnének hozzájárulni a tömegek növekedéséhez, a napijegy díja hasznos információkat nyújt a tömegek elkerüléséről. Akárcsak tavaly, szombaton fizettek be a legtöbbet, napi átlagban 13 046-ot – ezt persze statisztika nélkül is sejtettük. Nem meglepő módon a vasárnap volt a harmadik legforgalmasabb nap, péntek pedig kissé több látogatóval a második helyet szerezte meg. Bár a díj nem tűnik visszatartó erőnek a turisták számára a csúcsidőszakokban, a városi tanács állítása szerint a bevételt a lakosok javát szolgáló szolgáltatásokba fektetik be. A kezelési költségek levonása után „legalább 1,5 millió eurót” a város hulladékadójának csökkentésére fordítanak, állítja a tanács. Sok ellenző számára a napközbeni látogatók adója a bevételek ellenére is kudarcnak számít. Szerintük nem sikerült elérni a kívánt célt, hogy a város élhetőbbé váljon a lakosok számára, mivel a keskeny járdák és a vízi buszok továbbra is ugyanolyan zsúfoltak, mint korábban.

Az ellenzők olyan politikákat szeretnének, amelyek ösztönzik Velence történelmi központjának újranépesítését, amely évtizedek óta veszít lakosokat a kényelmesebb szárazföld javára, beleértve a rövid távú bérbeadások korlátozását is. Jelenleg több turisztikai szálláshely van a történelmi központban, mint hivatalos lakos, akiknek száma minden idők legalacsonyabb szintjén, 48 500-on áll.