A 2025-ös hőhullámokra és váratlan nagy esőzésekre nehéz felkészülni, de talán az ősi vízmegtartó megoldások illetve a fejlettebb mezőgazdasági technológiák érdemben segíthetnek. Az elmúlt napok időjárása már megmutatta, milyen nyarakra készülhetünk a jövőben. Cikkünkben egy szakértő ad tanácsot a kánikulai növényvédelemhez.
Az idei nyár előrejelzései nem sok jót ígérnek a hazai mezőgazdaság számára. Hosszan tartó hőhullámok, visszatérő aszályos időszakok, egyre gyakoribb viharos szelek várhatóak. Ezek a körülmények növekvő nyomást gyakorolnak nemcsak az emberi szervezetre, de a hazai mezőgazdaságra is.
„A szélsőséges időjárás már nem rendkívüli jelenség, hanem egyre inkább a mindennapjaink része. A növényekre gyakorolt hatása viszont súlyosbodik: megbillen a vízháztartás, sérülnek a sejtek, ezzel pedig gyengül a védekezőképességük” – hívta fel a figyelmet dr. Gerda Anikó növényorvos, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.
A szakértő szerint a gazdálkodók helyzete különösen nehéz az olyan érzékeny kultúrákban, mint a zöldségek és gyümölcsök, amelyek gyorsan és látványosan reagálnak a forróságra, valamint az egyenetlen csapadékra.
dr. Gerda Anikó / Vitafer Hungária Kft. fotója
A stressz nem csak emberi probléma
Amikor a hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik a növények működése jelentősen lelassul. A fotoszintézis visszaesik, a sejtek kevésbé képesek megkötni a vizet, ráadásul egyre nehezebbé válik a tápanyagfelvétel is. Ez a kombináció pedig ajtót nyit a betegségek és kártevők előtt.
„Idén nyáron szélsőséges esetben akár 40-45 Celsius-fokok is elképzelhetőek. Az alma, a burgonya, a napraforgó és a cukorrépa is különösen érzékeny a hőségre. Emellett a kukorica szintúgy, mely a globális trendek alapján minden 1 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés hatására akár több mint 7%-os terméskiesést is produkálhat, ezért érdemben kitett a globális felmelegedés hatásának” – emelte ki a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.
A meggyengült növényállomány sokkal kiszolgáltatottabb a fertőzéseknek, ennek következtében hirtelen egyik napról a másikra megjelenhetnek például a levéltetvek vagy eluralkodik rajtuk a lisztharmat. A megelőzés sokkal hatékonyabb és olcsóbb, mit a már kialakult betegségek gyógyítása.
Kálium: a nyári túlélés egyik titkos fegyvere
Az egyik legfontosabb tápanyag, amely a növények úgynevezett stresszkezelését támogatja, az a kálium. Bár sokan elsősorban a terméséréshez kapcsolják, valójában már sokkal korábban, a nyári hőség kezdetén is kulcsszerepe van. Ráadásul kisebb károk esetén a regenerálódásban is fontos szerepe lehet.
„A megfelelően káliumozott növényeknél rendszerint kevesebb víz párolog el. Ennek köszönhetően jobban átvészelik a száraz napokat. A terméskötődés is stabilabb lesz, továbbá a minőségi paraméterek sem romlanak annyira, mint káliumhiány esetén” – magyarázta a növényorvos, aki hozzátette, hogy a megfelelő lombtrágyák használata a legkritikusabb időszakokban akár 10% feletti terméstöbbletet is eredményezhetnek.
A káliumhiány tünetei gyorsan felismerhetők: barnuló levélszélek, lankadó hajtások, lelassult növekedés. Ezekre a problémákra gyors és célzott lombtrágyázás nyújthat megoldást, különösen, ha a kijuttatás a reggeli vagy esti órákban történik, amikor a növény aktívabb és a párolgás is minimális.
Fotó. Pixabay
Vannak még javaslatok a nyári időszakra, amelyek segíthetnek
A 2025-ös szezonban is különösen fontos, hogy a gazdálkodók ne rutinból dolgozzanak, hanem alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Dr. Gerda Anikó ennek részeként az alábbi pontokra hívta fel a figyelmet:
1. Kondicionálás időben: Biostimulátorok, aminosavak és algakivonatok alkalmazása már a stresszhelyzet előtt segít a gyökérzet erősítésében, ami kulcsfontosságú a vízfelvételhez.
2. Okos lombtrágyázás: A makro- és mikroelemek – különösen a kálium és magnézium – kijuttatása célzottan, a megfelelő időpontban történjen, hogy a növény a legjobban hasznosíthassa azokat.
3. Folyamatos megfigyelés: A rovar- és kórokozó fertőzések megelőzése érdekében elengedhetetlen a rendszeres állomány ellenőrzés.
Klímavédelem a termőföldön
A tudatos gazdálkodás a jövő kulcsa. A klímaváltozás következményei már nem a jövő problémái. Azok a termelők, akik előre gondolkodnak és felkészülnek a szélsőségekre, továbbá nem sajnálják az erőforrást a megelőzésre, döntően stabilabb terméshozamra és jobb minőségre számíthatnak.
„Aki most alkalmazkodik, az a jövő nyertese lehet. A növényvédelmi technológiák okos használata
olyan versenyelőnyt adhat, amely a szélsőséges nyarakon is akár életmentő lehet” – emelte ki dr.
Gerda Anikó.
Borítókép: Pixabay
