Szeretnénk örökké élni. De tudjuk, hogy az ember halandó, így a lényeg, hogy minél tovább éljünk. Hogy mennyi az annyi, meddig élhet maximálisan egy ember, azt számolták ki most tudósok.
Nem kell ahhoz biológusnak lenni, hogy tudjuk, az évek során az orvostudomány fejlődése és az életkörülmények javulása jelentősen megemelte az átlagos várható élettartamot. Ez persze nem azt jelenti, hogy a korábbi évszázadokban nem éltek egyes emberek sokáig – vannak feljegyzések nyolcvan, kilencven vagy akár száz éves emberekről az ókorból, középkorból is. De kétségtelen, hogy a megszületett gyermekek legnagyobb része öt éves kora előtt meghalt, és a fiatal felnőttek halálozása is sokkal magasabb volt, mint manapság. Az életkor kitolódása viszont óhatatlanul felvetette a kérdést, hogy meddig lehet ezt csinálni. Mára vannak vidékek, – Dél-Európa, Japán – ahol nem ritkák a száz éves emberek, a Kaukázusban pedig vannak egész népcsoportok, amelyek különösen hosszú életűek. Azerbajdzsánban, Lerikben külön múzeumot szenteltek a nagyon hosszú életű embereknek, ahol hemzsegnek a képek a száztíz-százhúsz éves nénikről bácsikról.
Az új tanulmány pedig igazán megdöbbentő eredményeket hozott ebben a kérdésben. A tilburgi és az Erasmus egyetem kutatói 30 év alatt gyűjtött, mintegy 75 000 haláleseti adatot elemezve megállapították, hogy mi lehet az emberi élet maximális hossza. A nők 115,7 évvel, a férfiak pedig valamivel korábban, 114,1 évvel érik el a maximális életkort. John Einmahl professzor, a tanulmány egyik vezető kutatója rámutatott, hogy bár a várható élettartam nőtt, a legidősebb emberek nem lépték túl a korábbi rekordokat. „Bár a várható élettartam emelkedik, a legidősebbek az elmúlt három évtizedben nem öregedtek tovább” – magyarázta. Vannak ugyan esetek, amelyek ennél hosszabb életről számolnak be – de azok elszigeteltek, és nem is mindegyik bizonyított, hiszen sok helyen száz-száztíz-százhúsz éve még nem létezett a maihoz hasonló pontosságú anyakönyvezés.
Ez megfigyelés ugyanakkor egy érdekes paradoxont jelent. Ha az átlagos halálozási kor emelkedik, miért nem tudnak a legidősebb emberek túllépni a korábban felső határnak tartott korhatáron? Einmahl szerint ez biológiai okokra vezethető vissza. „Biztosan létezik valamilyen korlát” – mondta, utalva arra a természetes felső határra, amely megakadályozhatja az emberi élettartam további növekedését. Az egészségügyi ellátás és a táplálkozás jelentős javulása ellenére az emberi élettartamnak lehet egy beépített határa. A tanulmány eredményei megkérdőjelezik azt a nézetet, hogy az orvostudomány fejlődése önmagában képes elhozni az örök életet. Annak ellenére, hogy Hollandiában a 95. életévüket betöltők száma csaknem megháromszorozódott, Einmahl hangsúlyozta, hogy a maximális életkor nem változott. Fontos megkülönböztetni a „élethosszt” és a „várható élettartamot”. Az élethossz az egyén tényleges élettartamát jelenti, míg a várható élettartam az egy adott csoport tagjainak átlagos várható élettartama. A várható élettartamot gyakran használják egy társadalom általános egészségi állapotának és jólétének mérésére.
