Ez a rézötvözetből készült szandálos láb formájú lámpa remek példa hogyan élnek túl különböző hiedelmek – a keresztény hitendszerébe beépülve – évszázadokon át a különböző szimbólumok és jelképek. Kr.u. 5. században, a késő antik Szíriában készítették, amikor már a kereszténység több mint száz éve államvallás volt. A forma azonban még a régi, pogány világból származott.
De először nézzük meg közelebbről ezt a mindennapos használatra szánt tárgyat! A lámpa olajjal való feltöltésére szolgáló lyuk a bokában van, a nagylábujj pedig a kanóc fúvókájának támaszkodik, itt vezették be a kanócot.
A szandál talpát horogkereszt díszíti, amely a jólét ősi jelképe. Három függesztőlánc találkozik egyetlen láncban, amely tüskében és horogban is végződik, így kétféleképpen rögzíthető a falra.
Ez a lámpaforma folytatta azt az ősi hagyományt, amely korábban az egyiptomi Szerapis isten kultuszának része volt, és az isten jobb lábához kötődött. Az ókori hitvilágban a láb a jó egészség és a gyógyulás szimbóluma volt, a hellenisztikus egyiptomi hiedelem szerint Szerapis lába elhárította a rontást, megóvott a bajban és szerencsét hozott.
Mivel ennek a lámpának a tetején egy egyenlő karú kereszt van a töltőnyíláson, nagyon valószínű, hogy keresztények számára készült. Ez a tárgy a bizonyíték arra, hogy a pogány elképzelések tovább éltek és nagyon is bele tudtak simulni a keresztény hagyományba. Ez a láb-lámpás felidézhette bennük a 119:105 zsoltárt: „A te igéd lámpás lábamnak, fény az utamon” – ez a gondolat egy késő antik agyaglámpára rá is van vésve. A hiedelem azonban idővel megkopott, mivel úgy tűnik, a hatodik század után nem gyártottak szandállábú lámpákat.
A lámpások azonban továbbra is fontosak maradtak, nemcsak az estéket világították be, hanem fényük a szakrális teret még misztikusabbá tehette. Paulus Silentiarius – Csendes Pál, aki Justinianus császár udvarmestere volt Bizáncban – 563-ban elragadtatva méltatta a hatalmas függőlámpák hatását, amelyek megvilágították a nagy konstantinápolyi Hagia Sophia templomot:
„Így van minden szépségbe öltözve… szavak sem elegendőek az esti megvilágítás leírására: mondhatjuk, hogy mint valami éjszakai nap, fénnyel töltötte meg a fenséges templomot.”
Forrás: Art of the Middle Ages, Metropolitan Museum of Arts
Képek forrása: Metropolitan Museum of Arts
