Már játsszák a mozikban a Pán – A belső sziget című olasz filmet, ami magyar koprodukcióban készült el, egyik operatőre pedig Szecsanov Martin volt. A különleges alkotás meditatív élmény ígér és azt meg is adja. Ezen felül egy költői film, csodás természeti képekkel, magyar népzenével és sok érzelemmel. Az egyik rendezőjével, Gianfilippo Pedotéval, még a novemberi Olasz filmfesztiválon beszélgettünk a filmről.
– Eddigi hosszú filmes pályafutása alatt most rendezett először fikciót. Korábban már volt producer, forgatókönyvíró, miért most, és miért ilyen formában akart részese lenni egy alkotásnak?
– Hát igen, általában eddig dokumentum filmeket rendeztem és leginkább producerként bábáskodtam filmek körül. A mozi világában már régen jelen vagyok, a ’80-as évek óta. Rendezni egy filmet nagy felelősség, és összehasonlítva ezt a helyzetet a producer szereppel, az nyaralás a rendezéshez képest. De ez a feladat az, ami igazán nagy elköteleződést vált ki az belőlem emberi és művészi szinten egyaránt. Rendezni maga a cseresznye a tejszínhabon. Emellett lehetőséget ad arra, hogy különleges kapcsolatokat építsek ki a filmen dolgozókkal, ráadásul ez a munka megadja a lehetőséget az önkifejezésre. Hiszen ha van mit mondanod, igyekszel megtalálni a módját annak, hogy azt elmond. Ez a film is így készült. Ha producer vagy, akkor inkább a számokra figyelsz, a szerkesztésre. Számomra egy csodás tapasztalt volt ez a rendezés: része lehettem a történetnek, megismertem és jó kapcsolatba kerültem a munkatársakkal, a színészekkel. És nem utolsó sorban megélhettem az önkifejezésnek a hatalmas szabadságát, amit a film producerei lehetővé tettek számomra – amit egyébként én is szeretek megadni producerként másoknak.
Az Osztrák–Magyar Monarchia fiatal katonája (Ondina Quadri, magyar hangja: ifj. Vidnyánszky Attila) átszakítja az olasz front szögesdrótakadályát, és elmenekül a harcmezőről. Az ellenség földjén vezető útján, melynek tájai szülőhazájára emlékeztetik, szinte senkivel sem találkozik. Csendes magányában a háború borzalmai mellett gyerekkori pásztorélete és a fronton elveszített barátja, Matyi
emléke is megelevenedik benne. A fiú azt reméli, a tenger közepén lévő szigetre menekülhet, ahol a háború nem létezik. A neve Pán Péter.
Az első világháború vége előtt néhány héttel elhunyt osztrák–magyar katona, Pán Péter sírját mindig friss virág díszíti – ez ihlette meg a film író–rendezőit, Giliano Carli Parist és Gianfilippo Pedotét.
Mivel a katona és James Matthew Barrie regényíró legismertebb karakterének neve megegyezik, adta magát, hogy a film főszereplőjének története összeforrjon a felnőni nem akaró regényhős alakjával.Az alkotók célja az volt, hogy a film óda legyen a békéhez, méghozzá úgy, hogy a háború lélekre gyakorolt tartós hatásairól mesélnek egészen különleges képi eszközökkel: Matteo Calore a természetet megkapóan ábrázoló képein, Cosimo Miorelli hipnotikus, a természetet és a háborút megjelenítő festményanimációin és Szecsanov Martin a múlt érzelmeit megörökítő Super 8-as felvételein keresztül.
– Számomra a film egy mágikus realista történet. Néhány szereplőről azt sem tudom biztosan, valódiak-e vagy csak a főszereplő látomásai, álmai. Néhány figura, mintha egy mítoszból lépett volna ki, vagy olyan mindenki által ismert figurák, mint Don Quijote és Sancho Panza, akik itt két olasz katonaként járnak fel alá, bukkannak fel hirtelen. Jól érzem, hogy itt elmosódik a határ valóság és álom között?
– Igen. A realitás és a fantázia összekapcsolódnak ebben a filmben. Nem lehet azt mondani, hogy ez a történet csak mese vagy csak valódi eseményekről szól. Talán ez a film egy nagy metafora. Nagyon sok szimbólumot felhasználtunk a filmben – szereplők, jelentek – ezeknek mind van másodlagos jelentése is. A megfejtését azonban a nézőkre bízzunk, nagyon érdekes meghallgatni a különböző reakciókat, ki mit gondol, melyik alak, mit szimbolizálhat. Leginkább együttérzést akartunk kelteni azokkal az emberekkel, akiknek el kellett menni ebbe a háborúba. Amit ott megtapasztalnak, amit ott átélnek, attól egy idő után elvesztik az élni akarásukat, az életszeretetüket. És itt van helye Don Quijjote-nak is, mivel a története végére, már ő is hasonló állapotban van: többé nem hisz semmiben. Olyan filmet akartunk készíteni, ami kitágítja a látókört, ami megmutatja mi van a realitások mögött. Ha sikerült láttatni, mi van azon túl, amivel a mindennapokban megküzdünk, akkor örülök. Egy poétikus filmet akartam készíteni, aminek nem túl szigorú a narratívája.
Balra Gianfilippo Pedote a film író-rendezője / JUNO11 Distribution
– A filmet az inspirálta, hogy egy olaszországi I. világháborús katonatemetőben nyugszik egy magyar katona, akit Pán Péternek hívnak. Az ő sírján a mai napig mindig van friss virág. Ön szerint miért?
– A pontosság kedvéért, a Pán Péter nevű magyar katona egy szinte szentélynek kialakított temetőben nyugszik, ahol több mint 25 ezer katona van eltemetve. Ha iskolás csoport jön ide látogatóba, akkor ők hagynak virágokat a sírján. A fiatalok azok, akik közel érzik magukhoz Pán Pétert. Így lesz kapcsolat a gyerekek és a soha felnőni nem akaró Pán Péter között. Ez a sír a háború igazságtalanságának a szimbóluma. Hiszen a háborúban egy olyan nevű fiú halt meg, aki a mesében úgy látta, a felnőttek világa csúnya, tele van szabállyal és erőszakkal. A háború egy ilyen hely.
– Tud valami biztosat a valódi Pán Péterről, aki Olaszországban van eltemetve? A film története végig fikció?
– A történet teljes mértékben a fantázia szülöttje. Sokat kutattunk a valódi Pán Péter után. Alig lehet róla tudni valamit. Az Osztrák-Magyar Monarchiában született, az akkor még Magyarországhoz tartozó Erdélyben egy kis faluban közel Temesvárhoz. Aztán egy olasz hadszíntéren elesett és a közelben temették el. Egy olasz tanító írt könyvet róla, de ő is bevallottan kitalált történetet szőtt az alakja köré. Az a tény, hogy egy Pán Péter nevű katona létezett, sokak fantáziáját beindította. Személye színdarabot ihletett, a szülőfaluja- részben olasz finanszírozással – szobrot állított neki. Nem tudunk róla tulajdonképpen semmit, de egy meghatározó szimbólummá vált. Mindezt csak azért, mert ezen a néven létezik az egyik legismertebb gyerekkönyv főszereplője. Az a vicces, hogy a magyar Pán Péter abban az évben született, amikor Barrie megjelentette a történetét, először még színdarab formájában.
Balra Giliano Carli Paris, jobbra kockás ingben Gianfilippo Pedote a film író-rendezői, háttal a gyerekszínészek egy werkfotón/ JUNO11 Distribution
– A filmben sokszor elhangzik az „A csitári hegyek alatt” című népdal. Miért ezt választotta a fő dallamnak?
– Ez egy fontos része a filmnek. Nagyon szerettem volna egy népdalt a történetbe és az interneten keresgéltem. Aztán meghallottam ezt. Egy nő énekelte és annyira megérintett, hogy egyből tudtam, megtaláltam amit kerestem. Aztán kiderült, hogy Magyarországon ez egy ismert dal, számtalan feldolgozását hallottam, de tudtam, hogy ezt az eredeti hangot szeretném. És minden szempontból beleillett az elképzelésünkbe a dallam, mert ismert a jelenben, a gyökerei pedig mélyen a múltba nyúlnak. Azt akartam, hogy ez a dal egyfajta híd legyen a főszereplő múltja és a jelen között. Amikor a háború szörnyűsége, az átélt nehézségek között felidézi életének azokat a pillanatait, amikor leginkább odafigyeltek rá, törődtek vele, szeretve volt – akkor hangzik el a dal.
Ondina Quadri Pán Péter szerepében/ JUNO11 Distribution
– Egy színésznőt választott Pán Péter szerepére. Miért nő játssza őt – már első gondolata is Ondina Quadri (a film főszereplője, magyar hangja ifj. Vidnyánszky Attila) volt?
– Nagyon sokat kerestük a mi Pán Péterünket. Számos válogatót tartottunk és elsősorban egy fiatal fiút kerestünk. A fő szempont az volt, hogy minél kevésbé legyen maszkulin, a személyisége legyen a katonákról szóló sztereotípiák ellentéte. Ami ugye a fizikai erőről szól leginkább. Teljesen eltérőt akartunk. Egy olyan személy számunkra ez a Pán Péter, aki a természet gyermeke, egyfajta tündér. Aztán lehetőségem volt találkozni Ondinával – már ismertem őt korábban is – ránéztem és azt gondoltam, hogy ez fantasztikus, megvan akit keresünk. A tekintete, azok a kék szemek nagyon kifejezőek, ami a varázslat egy formája. Nem utolsósorban egy nagyszerű színésznő, akinek nem ez az első férfi szerepe. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a pillanat varázsa alatt született döntés jót tett a mi Pán Péterünk számára.
Matteo Calore operatőr egy werkfotón/ JUNO11 Distribution
– Milyen volt együtt dolgozni a magyar stábbal?
– Fantasztikus. Nagyon közel kerültünk egymáshoz a nyelvi különbözőségek ellenére is. Mindenki nagyon kedves és felkészült volt. Mindig csodálatos érzés, amikor országok között ilyen együttműködés alakul ki és ennek köszönhetően egy remek munkában vehettünk részt közösen. Öröm lenne újra együtt dolgozni velük.
Borítókép: Részlet a PÁN – A belső sziget című film plakátjáról. / JUNO11 Distribution
Képek forrása: JUNO11 Distribution
A Pán – A belső sziget című filmet a következő napokban látni lehet március 21-én az 14.00 Uránia moziban és a 15.15 Tabán moziban, március 23-án 18.45-kor a Tabán moziban és március 26-án 18.00 órakor a Bem moziban.
