Az Atyrau Regionális Történeti Múzeum régészei egy temetkezési halomban felezték fel a különleges gyűjteményt.
2023 és 2024 között a Karabau-2 sírdombot feltáró régészek kilenc sírt tártak fel, amelyek közül hetet épségben találtak. A sírmellékletek arra utalnak, hogy magas rangú személyeket temettek el: ékszereket, fegyvereket és kerámiaedényeket találtak, amelyek a Kr.e. V. századból származnak.
Az elemzések megállapították, hogy sírhalom a szarmatákhoz kötődik, az iráni lovas nomádok nagy konföderációjához. Ők Közép-Ázsiából az Urál-hegységbe vándoroltak a Kr.e. 6. és 4. század között, végül Oroszország dél-európai részén és a Balkán keleti részén telepedtek le.
A Kr.e. 5. századra a szarmaták megszerezték az Urál-hegység és a Don folyó közötti vidék feletti uralmat. A Kr.e. 4. században átkeltek a Donon és meghódították a szkítákat, majd Kr.e. 2. századra Dél-Oroszország nagy részének uralkodóivá váltak.
Marat Kasenov, az Atyrau Regionális Történeti Múzeum munkatársa elmondta:
„A régészek egészen a közelmúltig azt hitték, hogy régiónk a Szarmata Birodalom peremén található. Ásatásaink azonban azt sugallják, hogy a Kaszpi-tengeri síkság, Zhaiyk és a Zhem folyó melletti terület volt ennek a hatalmas birodalomnak a szíve.”
„Körülbelül ezer műtárgyat tártunk fel, köztük 100 arany dísztárgyat, amelyek olyan ragadozókat ábrázolnak, mint leopárdok, vaddisznók, tigrisek. A sírmellékletek között van két, a régészeti feljegyzésekben korábban nem látott, jól megőrzött fatál, amelyek jelenleg restaurálás alatt állnak” – tette hozzá Kasenov.
Ezenkívül a régészek ezüst piktogramokat, bronz- és vasfegyvereket, valamint arany nyelű próbaköveket tártak fel – amelyeket a szarmaták az arany valódiságának és minőségének ellenőrzésére használnak.
Forrás: Heritage Daily
