A Strobl-emlékév keretében nyílik meg A halhatatlanság forrása című kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Látogatható: 2026. július 23 – szeptember 19. között.
A tárlat nemcsak a 19–20. század fordulójának egyik legjelentősebb magyar szobrászának életművét mutatja be, hanem olyan műveket is a közönség elé tár, amelyek több mint száz évig rejtőzködtek. Akadnak olyan alkotások is, amelyeket csak a közelmúlt kutatásai során sikerült a művész munkáiként azonosítani.
Favágó, 1893 A Bedő Albert országos főerdőmester részére készült jubileumi emlékszobor részlete A Stróbl család tulajdona Fotó: Borovi Dániel
Családi- és magángyűjteményből származó ismeretlen alkotások
A kiállítás egyik legnagyobb szenzációja, hogy a nagyközönség most először láthat számos, a Strobl család és magángyűjtők tulajdonában fennmaradt gipsz- és terrakottaszobrot.
Luischen (Kratochwill Alojzia mellszobra), 1884 A Stróbl család tulajdona Fotó: Borovi Dániel
Ezek a törékeny művek az elmúlt évszázadban ritkán szerepeltek kiállításon, közvetlenül őrzik Strobl gyors, lendületes szobrászi gesztusait és első gondolatait.
Lotz Károly, Károlyi Sándor és Mikes Árminné Bethlen Klementina portrészobrai tanítványok munkái között az MKE Szobrászrestaurátor műtermében. Fotó: Borovi Dániel / Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteménye
Ugyancsak kuriózumnak számítanak azok a művek, amelyek évtizedeken át rejtőztek a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében. A kiállítás előkészítése és az életmű kutatása során sikerült azonosítani több olyan szobrot, amelyekről korábban nem volt ismert, hogy Strobl Alajos alkotásai. Az azonosítás levéltári dokumentumok, korabeli fényképek és családi hagyatékok összevetésével történt.
Rauscher Lajos mellszobra. Fotó: Kádár Viktor / Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteménye
A most bemutatott újra felfedezett művek között található többek között Rauscher Lajos építész, a Mintarajztanoda (ma: Magyar Képzőművészeti Egyetem) épületének tervezője, valamint gróf Károlyi Sándor és Bethlen Klementina portréja is.
A Mechwart András-emlékmű egyik mellékalakja (Pospischil Mihály öntőmunkás) az epreskerti műteremben Strobl Alajosné(?) felvétele, 1912 körül
Kortárs tisztelgés Strobl előtt
A tárlat látványos kortárs gesztussal is kiegészül. Az Andrássy úti főépület lépcsőjén a járókelők egy közel életnagyságú, 3D-nyomtatott szoboralakkal találkozhatnak.
Öntvény Strobl Alajos kezéről, baljában vésővel, 1906 körül A Stróbl család tulajdona Fotó: Borovi Dániel
A mű Strobl Alajos egykori Mechwart-emlékművének fennmaradt mellékalakját idézi meg. Az eredeti emlékmű a második világháborúban elpusztult, a túlélő szoborrészletet ma az Öntödei Múzeum őrzi. A korszerű technológiával létrehozott alkotás egyszerre emlékezik a múltra és mutat rá a kulturális örökség megőrzésének új lehetőségeire.
“A kiállítás egyik legfontosabb célja, hogy ne csupán egy jelentős életművet mutasson be, hanem a felfedezés folyamatát is láthatóvá tegye. Az újonnan azonosított és egy évszázadon át rejtve maradt művek olyan rétegeket tárnak fel, amelyek alapvetően gazdagítják Strobl Alajos művészetének értelmezését” – hangsúlyozták a tárlat kurátorai, Erős Apolka és Borovi Dániel.
A halhatatlanság forrása
A kiállítás címe egy 1897-es műcsarnoki művészestélyhez kapcsolódik, amelynek látványvilágát Strobl Alajos tervezte.
A Mechwart András-emlékmű egyik mellékalakja (Pospischil Mihály öntőmunkás) az epreskerti műteremben Strobl Alajosné(?) felvétele, 1912 körül
A tárlat különleges helyszíne tovább erősíti ezt a kapcsolatot: a művek a Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti főépületében láthatók, abban az egykori Műcsarnokban, ahol Strobl számos alkotását először mutatta be a budapesti közönségnek. Több mint egy évszázaddal később ezek a művek jelképesen visszatérnek eredeti bemutatkozásuk helyszínére.
Strobl Alajos az Epreskertben a készülő szegedi Széchenyi István-emlékmű mellett Marianne Strobl / Strobl József felvétele, 1912 Magyar Képzőművészeti Egyetem; Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény
A kiállítás 45 szobron keresztül ad átfogó képet az életműről. A válogatásban a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, valamint magángyűjtemények kiemelkedő darabjai szerepelnek.
Strobl Alajos a magyar szobrászat meghatározó alakja volt. Nevéhez olyan ikonikus alkotások fűződnek, mint a budavári Szent István-lovasszobor, a Mátyás-kút vagy a Magyar Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékmű.
Strobl Alajos Erzsébet királyné mellszobrát faragja a veszprémi Érseki palota számára Strobl Alajosné(?) felvétele, 1904 A Strobl család tulajdona
Művészi pályája mellett pedagógusként is maradandó örökséget hagyott maga után: 1885-től a Mintarajztanodában tanított, majd a Szobrász Mesteriskola vezetőjeként generációk művészképzését formálta. Közel négy évtizeden át dolgozott az Epreskertben, amely ma is a magyar művészeti oktatás egyik meghatározó helyszíne.
Borítókép: Hans Temple: Strobl Alajos a műtermében, 1886 Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest / MNG
