Tiencsin Kína negyedik legnagyobb városa – dinamikusan fejlődő gazdasági központ. Ide vitték el a napokban Magyarország jó hírét.
Tiencsinről nem sok szó esik a nemzetközi médiában – pedig a hatalmas ország egyik legfontosabb települése:az ország négy tartományi jogú városának egyike, Hopej tartomány és Peking tartományi jogú város közvetlen szomszédságában, Sanghaj, Peking és Kanton után a negyedik legnagyobb város Kínában, közel 14 milliónyian lakják. A város története jó kétezer évre nyúlik vissza, és mint kikötő mindig is Kína egyik kapuja volt – már a 15. században elismerőleg írtak róla a nyugati utazók. A mandzsu hódítás után Észak-Kína gazdasági központjává vált, a Csing-dinasztia uralkodói által kinevezett Cseli kormányzók innen irányították a Pekinget körülvevő tekintélyes tartományt.Olyan tekintélyes 19-20. századi államférfiak töltötték be ezt a pozíciót, mint a „Kelet Bismarckjának“ is nevezett Li Hung-csang vagy a Kínai Köztársaság első elnöke, Jüan Si-kaj. A 19. század végétől Tiencsin lett Kína legkozmopolitább városa. Az 1858-ban megkötött tiencsini szerződés feljogosította az angol és francia felet, hogy koncessziós területeket hozzanak létre a város területén. A két nyugat-európai nagyhatalmat Japán 1895-ben, négy évvel rá pedig Németország követte a Hajho jobb partján létesített telepével.Tiencsinből indultak és terjedtek el a harcászati reformok, a vasút, távíró, telefon, posta vonalak, a modern oktatás és jogrendszer és még sok más újítás. A város Kína második legnagyobb kereskedővárosává valamint Észak-Kína pénzügyi és kereskedelmi központjává vált. 1901-ben levert boxerlázadás bután további országok nyújtották be igényüket koncesszió létesítésére – így kapott részt a városból az Osztrák–Magyar Monarchia is, és így lett Tiencsin néhány utcányi területe a monarchia egyetlen majdnem igazi gyarmata. Mivel az első világháborúban Kína az antant oldalán lépett harcba, így a központi hatalmak (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia) által birtokolt területek felett hamarosan visszaszerezte az irányítást.
1984-ben 13 másik tengerparti várossal[28] együtt megnyitották a külföldi befektetések előtt – ami egy új virágzást hozott a város életében. A Tiencsini Kikötő a 2003-as nem egész 1 millió tonna forgalomról 4 millió tonnára ugrott, így Észak-Kína legnagyobb kikötőjévé vált. Ebből is látszik – Tiencsinban érdemes jelen lenni, és vannak is tradíciói a külföldi, közte a magyar jelenlétnek. 2025 Június 10-én a Tiencsini Magyar pont által szervezett Kína-Magyarország kulturális csere és gazdasági innovációs népszerűsítő konferencia zajlott a híres német stílusú városnegyedben, a Tiencsin Jinlihua szállóban. Ahol többek között bemutatták a Tiencsin testvérvárosát Debrecent is. Külön kitérve a helyi kinai kapcsolatokkal biró cégekre, gyárakra is. Több mint negyven vállalkozás vezetője vett részt, többek között autóipari, elektromos járművek, vámkezelés, logisztika, elektromos felszerelések gyártása, kereskedelem, turizmus, építőipar és kereskedelmi forgalmazás területéről. Az eseményen részt vettek a Tiencsin városi kormányzat vállalkozói szolgáltatási osztálya, a TEDA adminisztratív iroda, a Tiencsin Modern Szakképzési Főiskola és külföldi intézmények képviselői. A Magyar Pont vezetője bemutatta Magyarország kulturális és gazdasági fejlődését, a Debrecen körüli állat világot , helyi népviseleteket valamint válaszolt a vállalkozók kérdéseire.Az esemény résztvevői megtekinthettek egy magyar kulturális és művészeti kiállítást is. Az egyik elektromos járműgyártó vállalat vezetője kiemelte, hogy a konferencia pontos és gyakorlati segítséget nyújtott a külföldi piacok megismeréséhez és a nemzetközi kereskedelem bővítéséhez.
