Bourges Közép-Franciaország egy kevésbé ismert, felkapott városa – ezen változtatnának most a 2028-as EKF projekttel.
Az ország közepén, Centre-Val de Loire régióban található Bourges lakossága mintegy 64 ezer fő. Katedrálisa világörökségi helyszín. Az építkezést 1195-ben kezdték el és 1214-ben fejezték be. Henry de Sully érseket eredetileg a párizsi Notre-Dame tervei ihlették meg, de ő 1199-ben meghalt. Utódja, Guillaume de Dangeon, előzőleg cisztercita apát, fontos szerepet játszott az építkezés folytatásában és az ikonográfiai program kidolgozásában. Guillaume 1209-ben bekövetkezett halála, amelyet hamarosan a szentté avatása követett, számos adományt szerzett a híveitől és a zarándokoktól. Egy évtizednyi szünet után az építkezés második szakasza 1225 és 1230 között tartott. Ekkor készült el a főhajó és a nyugati homlokzat nagy része. Az északi torony 1506-ban leomlott, a csatlakozó boltívek is tönkrementek. Az újjáépítésnél megtartották az összhangot a gótikus homlokzattal, azonban díszítésként bevittek néhány reneszánsz elemet is. A francia vallásháborúk korában 1562-ben Bourges városát bevették a protestánsok, és a katedrális szobrait súlyosan megrongálták, meghagyták viszont a festett ólomüveg ablakokat. Ezek – ritka kivételként – máig eredeti formájukban állnak. A templom 1992 óta a világörökség része. Híres az évente megrendezésre kerülő Printemps de Bourges zenei fesztiválról, amely az 1977-es első kiadás óta európai referenciává vált. Bourges polgármestere, Yann Galut a Radio France rádiónak adott interjúban kijelentette, hogy a város projektje különösen ügyelni fog a környezeti fenntarthatóságra. “Úgy gondoljuk, hogy 2028-ban az emberek nem repülővel, hanem vonattal fognak Bourges-ba jönni, és különösen az Európa-szerte közlekedő éjszakai vonatokkal. Fenntartható fejlesztési projektet javasoltunk” – mondta Galut. Emellett a polgármester biztosít arról, hogy a projekt nem “nagy infrastruktúrák” építésével, hanem “elhagyott helyek” újrahasznosításával fog járni. A címre kilenc franciaországi város pályázott. Bourges a végső fázisban Clermont-Ferrand, Montpellier és Rouen városaival versenyzett. A folyamat korai szakaszában Amiens, Bastia, Nizza, Reims és Saint-Denis is pályázott. Franciaország immár ötödik alkalommal lett Európa Kulturális Fővárosa, Marseille-Provence (2013), Lille (2004), Avignon (2000) és Párizs (1989) után.
Az Európa Kulturális Fővárosa program 1985-ben indult, hogy bemutassa a kontinens városainak kulturális gazdagságát és népszerűsítse az őket összekötő közös értékeket. A projekt arra is törekszik, hogy szinergiákat hozzon létre a különböző területek között, és kiemelje a kultúra szerepét a városok fejlődésében. A kezdeményezést irányító Európai Parlament és a Tanács úgy döntött, hogy 2028-ban három város képviselteti magát: egy város Franciaországból, egy a Cseh Köztársaságból, egy harmadik pedig egy EFTA/ EGT-országból vagy EU-tagjelölt országból.Az eljárás két fordulóból áll. Először egy előválogatás, amelynek során összeállítják a pályázó városok listáját. Ezt követően körülbelül kilenc hónappal később kerül sor a végső kiválasztásra, ahol egy várost javasolnak a címre. A pályázatokat független szakértők bírálják el. A városoknak olyan kulturális programot kell kidolgozniuk, amely erős európai dimenzióval rendelkezik, bevonja a város érdekelt feleit, valamint a különböző városrészeket, és látogatókat vonz az ország egész területéről és a kontinens többi részéről. A programnak tartós hatást kell gyakorolnia, és hozzá kell járulnia a város hosszú távú fejlődéséhez. A városoknak továbbá bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a helyi hatóságok támogatásával és a projekt megvalósításához szükséges kapacitással. Tavaly – Temesvár és a görögországi Elefszina mellett – Veszprém birtokolta a kitüntető címet. A 2024-es cím birtokosa Bad Ischl (Ausztria), Tartu (Észtország) és Bodø (Norvégia) lesz.
