“Van segítség!” – a kapcsolati erőszak áldozatait segítő munka 20 éves múltjára tekintettek vissza a Köszönöm 20 konferencián

Szerző: | 2025. 05. 1. 18:33

Olvasási idő: 5 perc

20 évvel ezelőtt, 2005-ben kezdte meg működését az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT). Ekkor kezdték el létrehozni a kapcsolati erőszak, majd később az emberkereskedelem érintettjeit segítő krízisközpontokat is.

2024-ben az OKIT 684 eset kapcsán 2092 fő elhelyezését kezdeményezte krízisközpontban vagy titkos menedékházban. A krízisambulanciák működési adataiból pedig azt látni, hogy évente 1000-1100 áldozatot segítenek. Nem túlzó azt mondani, hogy ez évente több mint 3000 emberi sors, emberi élet megmentése, jobbá tétele, erről beszélt köszöntőjében dr. Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár a rendszerben dolgozók ünneplésére szervezett, „Köszönöm 20 – Összefogással a kapcsolati erőszak áldozatainak biztonságáért” című konferencián, április 8-án.

Beneda Attila, családügyekért felelős helyettes államtitkár

Beneda Attila, családügyekért felelős helyettes államtitkár

Az esemény szünetében Sándor-Lenkei Aidával beszélgetett a Tiéd a Világ. Aida a többi között szociálpedagógus és szociálpolitikus, nem utolsósorban pedig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet miskolci krízisambulanciájának vezetője. A Segélyszervezet 2023 szeptemberétől országos módszertani szervezetként segíti azt, hogy az áldozatok minél hatékonyabb segítséget kapjanak.

Wolf Kati énekesnő, a Segélyszervezet önkéntese lírai dalaival csempészett némi könnyedséget a nehéz témákról szóló előadások közé. Gitáron kísérte: Dandó Zoltán.

Wolf Kati énekesnő, a Segélyszervezet önkéntese lírai dalaival csempészett némi könnyedséget a nehéz témákról szóló előadások közé. Gitáron kísérte: Dandó Zoltán.

Ez a konferencia az ünneplés mellett számadásra, visszatekintésre is hivatott. A színpadon többen is beszéltek arról, hogy van még tér a rendszer fejlesztésére. Te milyen fejlődési lehetőségeket látsz az áldozatsegítésben?

Sándor-Lenkei Aida: Szerintem azok, akik az áldozatokkal dolgoznak, kellően érzékenyek abban, amit csinálnak. Ezzel nincs gond. Ettől függetlenül mindig érdemes magunkat fejleszteni, ahogy a szakma is fejlődik, például a traumakezelést illetően.

Abban viszont még mindig kihívásokkal küzdünk, hogy a partnerintézmények szakemberei – gondolok itt a rendőrökre, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok munkatársaira, valamint pedagógusokra, orvosokra – felismerjék, ha bántalmazói helyzetet látnak. Azt látjuk, hogy újabb és újabb képzéseket és érzékenyítéseket kell tartanunk ezeknek a szakembereknek és egyre többet kell beszélnünk erről a témáról. Mert időnként elsiklanak egy-egy helyzet felett, vagy nem feltétlen úgy kezelik azt, ahogy kellene. Fontos megtanítani őket arra, hogy ismerjék fel a kapcsolati erőszak jeleit. Illetve eszközöket kell adni a kezükbe: hova, kihez fordulhatnak, ha egy bántalmazói helyzetet észlelnek. Mert nem feltétlen az orvosnak vagy pedagógusnak kell megoldani ezt, neki pusztán fel kell ismerni. Szerintem ebben borzasztóan nagy feladatunk van még, mindannyiunknak: nem csak az Ökumenikus Segélyszervezetnek, hanem minden olyan, áldozatokkal foglalkozó civil és nem civil szervezetnek, aki ebben a témában tudással bír. Ezt a tudást át kell adni a társadalom többi szereplőjének.

Ezen kívül még ami fejlesztendő, viszont túlmutat rajtunk, az a lakhatási probléma megoldása: az áldozatoknak egyre több lehetőségük legyen a helyzetükből való kilépésre, mert nem feltétlen biztos, hogy ehhez elég a mi intézményrendszerünk. Még minimum 100 lakásra lenne szükség a rendszerben.

Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezető igazgatója hangsúlyozta az együttműködés és a közösség erejének fontosságát a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben. Kiemelte, hogy a szervezet egyik fő erőssége a közösségépítés, és továbbra is azon dolgoznak partnereikkel, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a bántalmazottaknak.

Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezető igazgatója hangsúlyozta az együttműködés és a közösség erejének fontosságát a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben. Kiemelte, hogy a szervezet egyik fő erőssége a közösségépítés, és továbbra is azon dolgoznak partnereikkel, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a bántalmazottaknak.

A legnagyobb port az kavarja – nem oktalanul -, ha például rendőri mulasztás, helytelen vagy nem elégséges intézkedés miatt életét veszti valaki bántalmazás miatt. Érintetted már a képzéseket, amiket a szakembereknek, köztük a rendőröknek is tartotok. Ezeket hogyan kell elképzelni?

Megyénként évente körülbelül 60 rendőr, járőr vagy körzeti megbízott részesül a képzésben, amiket a megyei krízisambulanciák munkatársai tartanak. Az Országos Rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködésünk alapján delegál a rendőrség kollégákat ezekre az alkalmakra. Ezek egy-egy napos workshopok, interaktív foglalkozások azt illetően, hogy hogyan kell kommunikálni egy bántalmazottal, mire kell figyelni, és a körülötte lévő helyzetet hogy ítélhetjük meg. Viszont egy-egy ilyen képzési alkalom, amiben egy-egy szakember részt vesz, nem elég.

Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet stratégiai igazgatója szerint a krízisellátórendszer nemcsak életet ment, hanem támogatja az áldozatokat a gyógyulásban és a jogi ügyekben is. Hangsúlyozta, hogy sok még a teendő, különösen a szemléletformálás terén, mert sokan azért nem kérnek segítséget, mert nem hisznek annak létezésében. A konferencia fő üzenete: van segítség!

Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet stratégiai igazgatója szerint a krízisellátórendszer nemcsak életet ment, hanem támogatja az áldozatokat a gyógyulásban és a jogi ügyekben is. Hangsúlyozta, hogy sok még a teendő, különösen a szemléletformálás terén, mert sokan azért nem kérnek segítséget, mert nem hisznek annak létezésében. A konferencia fő üzenete: van segítség!

A konferencia előadásai között is volt olyan, amely a családok, gyermekek körüli szakemberek – családsegítők, pedagógusok, háziorvosok – reakcióit idézte fel. A kapcsolati erőszak érintettjei sokszor kapnak lekicsinylő, megalázó reakciókat a körülöttük lévőktől.

Igen. Sajnos mind a szociális ellátásban, mind a gyermekvédelem területéről és a pedagógusok felől is érkeznek még negatív reakciók, áldozathibáztató mondatok – szerencsére egyre kevesebb -, ha például egy szülő el meri mondani, milyen megpróbáltatások közepette éli a mindennapjait. És igen, az egészségügyi dolgozóknak is nagy szerepe lenne abban, hogy egy sérülés láttán ismerjék fel a bántalmazás nyomait.

Kloppné Molnár Andrea, az OKIT vezetője a rendszer elmúlt 20 évének eredményeit foglalta össze előadásában

Kloppné Molnár Andrea, az OKIT vezetője a rendszer elmúlt 20 évének eredményeit foglalta össze előadásában

Jelenleg 8 titkos menedékház, 20 félutas ház és 7 kríziskezelő ambulancia segíti az áldozatokat országszerte. Az ellátórendszer működtetésében és fejlesztésében jelentős szerepet vállal több civil szervezet, köztük az Ökumenikus Segélyszervezet, amely a krízisellátórendszeren belül 3 titkos menedékházat, 3 krízisközpontot, 3 félutas házat és 4 kríziskezelő ambulanciát működtet. Mit nyújtanak pontosan az áldozatoknak ezek a különféle központok és lakások?

A családok átmeneti otthona intézményrendszerén belül vannak olyan otthonok, amik krízisközpontként működnek: ezekben az áldozat 56 napot tartózkodhat és teljes ellátást kap, ingyen. Ez olyan, mint egy apartman, ahol az áldozat teljes biztonságban érezheti magát. Vele, valamint a gyerekeivel dolgozik szociális munkás, pszichológus és jogász is. Mind azon dolgoznak, hogy az áldozat és gyermekei – akik szintén áldozatok – megnyugodjon, pihenjen, majd ezt követően, közösen megtervezik, hogyan folytassa tovább a család vagy az illető az életét.

A titkos menedékházban hat hónapos ingyenes ellátást és ugyanezeket a szakembereket „kapja” meg az áldozat. Ide a súlyos, életveszélyes, úgynevezett „magas kockázatú” áldozatok kerülnek, akik korábban olyan, nagyon súlyos bántalmazásban részesültek, ami miatt életveszélyes állapotba kerültek.

Létezik még a félutas házunk: ide az léphet ki, aki az előbbiek közül részt vett valamelyik ellátásban. Ez tulajdonképpen egy lakás, ahol öt évig lehet maradni és itt nem ingyenes a lakhatás és az ellátás. A félutas házban való tartózkodás feltétele, hogy az áldozat megállapodjon, elkezdjen dolgozni, egy picit elindítsa az életét. Hiszen a lakás rezsijét fizetnie kell, és egy minimális lakbérhozzájárulást is, ami jóval a piaci ár alatt van meghatározva. A félutas házban is nyújtunk neki segítséget az életvezetéshez, de már távolabbról: rendelkezésére áll egy szociális munkás, akihez fordulhat, segíthet neki ugyanúgy egy pszichológus és egy jogász is, ha igényli.

A konferencián részt vevő ellátórendszer munkatársai, illetve társszervezetek képviselői (Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet stratégiai és módszertani igazgatója, Kopf Katalin, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány intézményvezetője, Kloppné Molnár Andrea, az OKIT vezetője, Proszonyák Ida, a Dél-Dunántúli Krízisambulancia vezetője, Borostyánvirág Alapítvány és Hellenbárt László, az S.O.S. Krízis Alapítvány intézményvezetője) együtt tekintették át az eddigi eredményeket és a lehetséges jövőbeli irányokat.

Együtt tekintették át az eddigi eredményeket és a lehetséges jövőbeli irányokat a konferencián részt vevő ellátórendszer munkatársai, illetve társszervezetek képviselői (Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet stratégiai és módszertani igazgatója, Kopf Katalin, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány intézményvezetője, Kloppné Molnár Andrea, az OKIT vezetője, Proszonyák Ida, a Dél-Dunántúli Krízisambulancia vezetője, Borostyánvirág Alapítvány és Hellenbárt László, az S.O.S. Krízis Alapítvány intézményvezetője)

Ha bajban vagy, hívd akár névtelenül az OKIT-ot a +36 80 20 55 20 telefonszámon, vagy írj az okit@segelyszervezet.hu e-mail címre. További információért nézd meg az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat vagy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet www.aszeretetnemart.hu címen található honlapját, emellett kövesd be A szeretet nem árt Facebook-oldalt!

Borítókép: A rendezvény keretében egy kerekasztal-beszélgetés után bemutatták az Üvegfal című zenés szövegszínházi művet Gryllus Dorka és Simon Kornél előadásában. A fotó bal szélén: Sándor-Lenkei Aida. Forrás: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet