2026-ban a Nap teljesen a Grönland–Izland–Spanyolország vonalon tűnt csak el, de a jelenség – részlegesen – Magyarországon is látható volt. Összeszedtünk néhány érdekességet, hogy a magyar mese- vagy mondavilág hogyan tekint erre az izgalmas csillagászai eseményre.
Szerda este 19:22 körül bukkant fel a Hold a Nap előtt. Az ország keleti részén nagyjából 19:50-ig, míg a nyugatin 20:10-ig volt látható az égi jelenség.
Míg manapság a napfogyatkozás a turizmus egyik felhajtó erejévé vált, a régi korok emberei számára ez egy riasztó, misztikus esemény volt, amit ajánlott elkerülni. Évszázadokkal ezelőtt a tudományos magyarázatok világa előtt még úgy tartották, hogy az égitest eltűnése valamilyen sötét, természetfeletti erő műve.
A napfogyatkozás jelensége a magyar néphitben
Sok más nép legendáihoz hasonlóan, a magyar mondák ezt a csillagászati jelenséget a világrend felborulásaként magyarázták. Vagyis ekkor a sötétség és a káosz erői ideiglenesen átvették az uralmat a fény és a rend felett.
Általános hit volt a magyar nyelvterület egészén, hogy Nap- és Holdfogyatkozás idején ezeket az égitesteket valamilyen állat esetleg természetfeletti lény eszi.
Az egyik legnépszerűbb elképzelés szerint egy sárkány alja fel, vagy rabolja el a Napot. Ez több népmesében is megjelenik, ahol a főhősnek egyedül, esetleg segítséggel kell megszabadulni a gonosz sárkánytól. És megmenteni a Napot vagy a Holdat.
A Balaton vidékén arra gyanakodtak, hogy a Napot ilyenkor kakas csipegeti. Göcsejben és a bukovinai székelyek meséiben apró egerek szaladnak fel és addig rágják a belsejét, amíg csak egy karéj marad belőle.
A palócok úgy tudják, hogy az égitestek fogyatkozását a markoláb / markalab okozza. Ez a mesebeli lény egyes helyeken madár alakú, máshol fekete, szőrös kutyaszerű szörny eszi meg őket.
De itt van még a virkolák, vagyis a csordásfarkas, aki a máramarosi magyarok szerint falja fel ilyenkor a fogyóban lévő égitesteket. A virkolák gyakrabban egy farkassá változni tudó pásztor, ritkábban bárki, aki farkassá tud változni, vagy véletlen következtében azzá változik. De sokszor egy nem szimpatikus falubelit megvádolhatott a közösség azzal, hogy csordásfarkas.
A leghátborzongatóbb magyarázat szerint az éhes kereszteletlen gyermekek lelkei eszik meg ilyenkor a Napot vagy a Holdat. Ez – a keresztelés óriási jelentőségére utaló – elképzelés nemcsak a magyarok körében volt magyarázat. A románok vagy a körülöttünk élő szláv népek is hittek ebben.
Előfordult, hogy nem számított, milyen mese kapcsolódik az égitestek elfogyásához. A saját szemüknek akartak hinni azok, akik átélték a hirtelen elsötétedést. Mivel a ilyenkor a Napba nézés rontotta a szemet, ezért a szabadban fehér tálba vagy tányérba tiszta kútvizet öntöttek, s abban látni vélték, hogy kutya vagy farkas – vagy markoláb, csordáspásztor – kapkod a nap után.
Mikor lesz ilyen legközelebb?
A részleges napfogyatkozás nem ritka jelenség. Legutóbbi itthon például 2025. március 29-én történt. Az nem bizonyult túl látványosnak, mivel akkor a Hold csak a Nap egy nagyon kis részét fedte el.
Az utolsó teljes napfogyatkozás Magyarországon 1999. augusztus 11-én volt, és a számítások szerint 2081-ben lesz újra ilyen alkalom.
Forrás: Arcanum
Borítókép és képek: Pál Amanda felvételei, 2026. augusztus 12. Becsehely / Kis-hegy – 19.25 és 20.10 között
