Nem fogad mostantól látogatókat a Sinai-félszigeten fekvő Szent Katalin kolostor. A turistaparadicsomoktól nem messze fekvő szerzetesközösség azon a helyen alakult ki, ahol a Biblia tanúsága szerint Mózes a kőtáblákat kapta.
A protothema.gr jelentése szerint a Sínai-hegyen található történelmi Szent Katalin kolostor szerzetesei úgy döntöttek, hogy bezárják a kolostor kapuit minden látogató előtt. Sajtóértesülések szerint a 20 szerzetesből álló közösség úgy döntött, hogy a kolostor falain belül marad, gyászol és imádkozik a kolostor védelméért és megmentéséért. A jelentés szerint egyelőre nem világos, mikor nyílnak meg újra a kapuk. Ez a szimbolikus tiltakozás egy egyiptomi bíróság csütörtöki vitatott ítéletét követi, amely megkérdőjelezi a kolostor tulajdonjogát. A bíróság a kolostorközösségnek csak használati jogot biztosított ingatlanjai felett, tulajdonjogát nem ismerte el, ezzel gyakorlatilag veszélybe sodorva a világ legrégebbi, folyamatosan működő keresztény kolostorának jövőjét. A döntés azonnali és mély aggodalmat váltott ki a szerzetesek körében, akik szerint vallási és tulajdonjogaikat sértik. Válaszul globális figyelemfelkeltő kampányt készítenek, amelynek célja, hogy minden keresztény egyházat, valamint más monoteista vallási közösségeket tájékoztassanak a bírósági döntés súlyos következményeiről.
A 6. században I. Justinianus császár által alapított Szent Katalin kolostor a keresztény világban nagy tiszteletnek örvendő spirituális és kulturális nevezetesség. A legutóbbi fejlemények kritikus fordulópontot jelentenek a kolostor hosszú történetében, és széles körű riadalmat váltottak ki a vallási és kulturális örökség védelmezői körében. Könyvtára számos olyan kéziratot őriz, amely egyedi forrása a kereszténység legkorábbi történetének.
Éppen ezért a kolostort nagy számban keresik fel nem csak zarándokok, de turisták is a világ minden tájáról, mivel a Sínai-félsziget egyiptomi nyaralóhelyei – Sarm es-Sejk, Dahab – és az izraeli Eilat egyaránt néhány órányi távolságra fekszenek a kolostortól.
