Attila sírját máig keresik, de van olyan hun király, akiét már megtalálták, nem is olyan régen. Amit ott találtak az alapjaiban változtatta meg azt, amit a hunok ázsiai birodalmáról gondoltunk. Eljutni oda ma is igazi kihívás -de mindenképpen megéri.
Az ázsiai Hun (Xiongnu) Birodalom sokáig a legendák ködébe vesző ország volt, amiről csak a kínai krónikások -gyakran erősen elfogult és nem éppen hun-párti – leírásaiból értesültünk. Az első régészeti feltárásokat, amelyben a xiongnu elit temetőit kutatták szovjet régészek végezték még az 1920-as években – a leletek jelentős része ennek megfelelően ma az Ermitázsban, Szentpéterváron látható. A feltárások – immár a szovjet egyetemeken végzett mongol szakemberek vezetésével – a hatvanas években vettek új lendületet. (Magyarok is részt vettek benne – Erdélyi István, aki több évtizeden keresztül dolgozott Mongóliában is, több könyvben emlékezett meg az ottani ásatásokról és azok összefüggéseiről a magyar őstörténettel.) A mongóliai ismert hun sírok száma már több, mint 5000 – igaz ennek alig tizedét tárták fel. A tényleges szám persze ennél is sokkal nagyobb lehet, de az ország hatalmas méretei, a sajátos, kutatást nehezítő klíma és persze a finanszírozási korlátok ennél többet nem tettek lehetővé.
Tábla, ami büszkén hirdeti, hogy egykor itt volt a Hun Birodalom
A Hun Birodalom – a Dzsingisz Kán Múzeumban
Az áttörést a Gol Mod 2 temető feltárása hozta meg. A temető Arkhangai tartományban, Mongólia középső részén, egy igen ritkán lakott puszta vidéken helyezkedik el, mintegy 12 kilométerre a Khabnuy folyótól egy homokos területen.
A folyó
Azért Gol Mod 2 mert a helyi pásztorok Gol Modnak nevezték a helyet, de ugyanígy hívtak egy innen kb. 100 kilométerre levő másik sírmezőt is. (Ez mongol mértékkel közelinek számít.) Ott már a kilencvenes évek óta folytak feltárások, és találtak is a hun előkelőkhöz kapcsolható sírokat. Gol Mod 2 feltárása 2001-ben kezdődött -és egészen elképesztő mennyiségű, és minőségű leletet eredményezett, ami alapvetően írta át amit a Hun Birodalomról gondolunk. Az ásatásokat Diimaajav Erdenbaatar az Ulanbátori Egyetem Régészeit Tanszékének vezetője vezette és vezeti máig, a több mint 400 sírnak ugyanis eddig csak a töredékét tárták fel.
Egy előkelő sírja
A temetkezési helyek a felszínen is láthatóak: külső látható szerkezetük egy (általában) négyszögletes emelvényből és az ahhoz vezető rámpából áll. A sírok teljes hossza (a rámpa a platformmal együtt) 8 és 83 méter között változik, míg a sírok tájolása északnyugat – északi, a sírok általában a enyhébb lejtő alja és a patak felé mutatnak. A felmérés során összesen körülbelül 250 kis kör alakú „szatelit sírhelyet” is azonosítottak és térképeztek fel, amelyeket általában ívesen helyeztek el a legnagyobb rámpás sírok keleti vagy nyugati oldalán.
Az egyik szatelit sír
A sírok harmadik kategóriájába tartozik körülbelül 85 nagy, kör alakú,és látszólag egymástól független sír, amelyek legnagyobb átmérője 28,3 méter. Az, hogy -relatíve – közel egymáshoz két ilyen jelentős temető is található, arra engedett következtetni, hogy itt volt egykor a Hun Birodalom központja. Innen indultak azután nyugatnak azok a lovasok, akik az európai hun államot is megszervezték. Azóta valóban megtalálták az egykori hun főváros maradványait is. Ez bizonyítja, hogy a hunok állama jóval szervezettebb, fejlettebb volt, mint ahogy azt korábban pusztán a kínai források alapján feltételezték.
A város rekonstrukciója a Dzsingisz Kán Múzeumban
A temetőben láthatóan a hun elit tagjait temették el – számos sírban találtak gazdag sírmellékleteket annak ellenére, hogy a legtöbbet kirabolták. Erre mutat az is, hogy az egyik sírban például egy tíz év körüli gyermek maradványait találták meg egyedül – számos sírmelléklettel kísérve, ami jelzi, hogy a gyermek minden valószínűség szerint az uralkodó házból származott. A társadalom rétegzettségére utal az is, hogy -bár a rossz megtartottság miatt a legtöbb csontváznak csak töredékei maradtak meg, és így a neme nem mindegyiknek volt megállapítható, egyértelműen női csontvázat egyet sem találtak.
A királyi gyermek sírja
Az összes közül kiemelkedik – és máig a temető, sőt egész Mongólia legfontosabb hun kori sírja – az 1. számú, amely körül 30 mellékes sír feküdt. Maga a sír 86 méter hosszú és 46 méter széles lefelé pedig több, mint 22 méter mély. Fordított piramis formájú – lefelé egyre szűkülő részekből áll. Jelentőségét mutatja, hogy másolata egy fél emeletet foglal el a Dzsingisz Kán Nemzeti Múzeum hun kiállításán.
A királysír jelenlegi – visszatemetett -formájában, és az ásatás idején. Az alsó képen jól látszik, miért mondjuk „fordított piramisnak”.
A nagyjából a Kr.e. 1 század és a Kr.u. 1. század idejére datálható – ekkorra az egységes Hun Birodalom már felbomlott, így itt minden valószínűség szerint a történelmi forrásokból ismert északi hun állam egyik királyának sírját találták meg. Mind ezidáig ez az egyetlen hun királyi sír, amelyet feltártak. Sajnos – mivel feliratos anyag nem került elő a sírból – nem ismerjük a király nevét, nem tudjuk azonosítani a kínai forrásokból ismert északi hun uralkodók egyikével sem.
Fantáziskép a hun királyról – illetve a sír rekonstrukciója a Dzsingisz Kán Múzeumból.
Mint a legtöbb hun sírt, ezt is kirabolták. (Egészen különös leletet is mutatott Erdenbaatar professzor: egy csontvázat, amely minden bizonnyal egy pórul járt sírrablóé volt, még a kezében volt egy műtárgy, amikor ráomolhatott a sír. ) . A „Han Shu” kínai forrás szerint Zhao császár idején a wuhuanok megerősödtek, és bosszúból kirabolták a hun király halomsírját. A hunok erre haragra gerjedtek, Keletre vonultak és megsemmisítették a wuhuanokat. A történetben lehet némi igazság, mert mindeddig nem került a felszínre Mongóliában rabolatlan hun elit sír. A hun kor után a népvándorlás-kori nomád népek vezéreit a sírrablás elleni védekezésként Mongóliában, Közép-Ázsiában és Kelet-Európában egyaránt rejtett sírokba kezdték temetni, ezek nagyon ritkán és csak véletlenül kerülnek a felszínre.A rablók egyértelműen csak a nemesfémre és a fegyverekre mentek – így az u.n. lépcsőzetes sírokban általában megmaradtak a kevésbé értékes anyagokból készült sírmellékletek. A Gol Mod 2 királyi sírja azonban olyan nagy és olyan mély volt, hogy a rablók jelentős mennyiségű arany és ezüst kincset – főleg lószerszámokat -„felejtettek ott”.
Az „ott felejtett” sírmellékletek rekonstrukciója.
A sír mélyén 21 méter mélyen feküdt a 25–30 cm vastag fákból készült temetkezési fülke.Az összetört koporsó feltárása során került elő az eltemetett koponyájának egy része, valamint arany lemezekkel díszített páncélzata.
A koporsó díszinek rekonstrukciója
Mellette nagy áldozati tűz nyomai, amelynek nyomait egy méter vastagságú faszénréteg őrzi. Ezen a szénrétegen az itt eltemetett nagyúr által használt, 16–17 hintó feküdt, amelyeket elégettek. Ezt a hintók fennmaradt bronz- és vas maradványai bizonyítják. Egy lakkozott fából készült hintó – feltehetőleg a kínai Han császárok temetkezési ajándéka – ép állapotban lett eltemetve. Ennek rekonstrukcióját láthatjuk ma kiállítva a múzeumban.
A kínai császártól kapott kocsi
E felett a réteg felett – de még mindig 16 méter mélyen a föld felszíne alatt a sírhalom északi részén 30 ló és 5–6 bárány, vagy kecske koponyáját és lábszárcsontjait fedezték fel a régészek. Ez a részleges ló- és báránytemetkezés egészen biztosan a tor áldozati étkezésének maradványa volt.Újabb régészeti bizonyíték került így elő arra, hogy a részleges lovas temetkezést, a honfoglaló magyarok egyik legjellegzetesebb temetkezési szokását az ázsiai hunok is gyakorolták.A rablók a délkeleti oldalon hatoltak be a temetkezési fülkébe, amely aztán a rá nehezedő föld súlya alatt teljesen összeomlott. Azonban fontos, hogy meg lehetett állapítani a koporsót rejtő fa fülkének a helyét. Az expedíció megtalálta a teljesen elpusztított koporsó maradványait, az áldozati tárgyakat, beleértve ebbe a mázas kerámiát is. A rablók a koporsó arany díszítését is leszedték, a koporsóból pedig szinte mindent elvittek. Az elhunyt használati tárgyai: agyag- és bronzedények, üstök, bronztálak, bronz áldozati teás kancsó. azonban a gerenda-fülkében a helyükön maradtak.
Áldozati edények
A fülke északi oldalán kerültek elő nagy agyagedények, üveg- és jáde kupák. A keleti falnál lószerszámok kerültek arany-, ezüst- és bronzveretekkel, valamint itt fedeztek fel a régészek unikális leletként egy páratlan szépségű faragott jádetükröt is.
A mai Mongólia területén bányászott jádéből készült tükör.
Könnyen lehet, hogy a rablók mindezt a kincset a homokos talajba épült, a fejükre omló mély sírból való menekülés pánikjában hagyták ott. A sírból jóval több, mint száz arany- és ezüstveret került a felszínre. A legismertebb és legszebb ezek közül egy arany drágakövekkel díszített lószerszámdísz-pár A sárkányok füleit, tollait, ízületeit kvarckristály- és zafírbetétek ékesítik. Ennek az egyszarvú, különleges hatalommal rendelkező mitikus lénynek a mongol neve „Bersz”.
Az aranyozott ezüst lószerszámveretek között volt két pár, amelyek közül az egyiket egyszarvú kőszáli kecske, a másikat pedig és egy Mongóliában élő antilop-fajta egyszarvú ábrázolása díszíti.
Ugyanezek a mitikus állatok láthatók a tucatnyi torzított ovaloid ezüstlemezen is. Egyes, 3 cm átmérőjű arany lószerszámvereteken és a kisebb ezüstcsatokon, valamint a jádetükrön macskaszerű ragadozók alakja vehető ki. Erdenebaatar szerint az aranydíszek a Nap, az ezüstök a Hold jelképei. A hun előkelő sírjaiban a koporsó északi, fej felőli részéről gyakran kerültek elő arany, vagy vas Nap és Hold jelképek. A régészek nemcsak a fémtárgyak anyagvizsgálatából állapították meg, hogy a hunok és a kínaiak eltérő fémösszetételű öntvényeket használtak, meg is találták a helyi hun ipari műhelyek nyomait is, ami bizonyítja, hogy a hunok jóval fejlettebb fémművességgel rendelkeztek, mint, ahogy eddig feltételeztük.
Az arany ls ezüst lószerszám-díszek.
Érdekes leletek kerültek elő a 30 kísérő sírból is, ahová minden bizonnyal olyan előkelőket temettek, akik elkísérték a királyt utolsó útjára. Ilyenek voltak a 3. számú, egy gyermeket magában rejtő sírból felszínre került birka lábközépcsontok. A hasonló csontocskák mindmáig a jurtákban élő mongóliai gyermekek kedvenc játékai.Ez önmagában is érdekes, hiszen jelzi, hogy ugyanaz a járték tovább él, több, mint két évezred után is. De ennél érdekesebb, hogy olyan tamgák – kb klán jelek – voltak felvésve, amelyek 1200 évvel később a Dzsingiszi birodalmat alapító nemzetségek tamgái voltak Napot ábrázoló, villa alakú és rács alakú mintákkal. Ez a tény Erdenebaatar szerint bizonyítja Dzsingisz kán mongoljainak közvetlen leszármazását a hsziung-nuktól.
A tamgák -illetve a játék egy modern változata.
Ugyancsak értékes lelet a 30. számú kísérő sírból feltárt kék üvegedény, amely a Római Birodalomban, feltehetőleg Germánia területén készült, ez bizonyítja, hogy a hunoknak már ekkor sokkal kiterjedtebb kereskedelmi kapcsolataik voltak, mint azt korábban feltéteztük. A leleteket – és a sír rekonstrukcióját – ma már igen könnyedén megtekinthetjük, Ulánbátor központjában a vadonat új Dzsingisz Kán Nemzeti Múzeumban.A múzeumot 2022-ben nyitották meg és Mongólia történetét mutatja be a kezdetektől – a Hun Birodalomtól – egészen a huszadik század elejéig. Kilencedik emeletén pedig egy hatalmas arany Dzsingisz szobor is helyet kapott.
De mit tegyen, aki a sírokat az eredeti helyszínen akarja megnézni? Nos ez már komolyabb kihívás. Mindenképpen terepjáró kell hozzá, és egy olyan helyi vezető, aki pontosan tudja, hogy hová kell menni. Az aszfaltútnak Cecerleg, a megyeszékhely után nem sokkal ugyanis vége – onnan pedig csak toronyiránt a pusztában lehet menni. Nem hogy útjelző táblák nincsenek, de leginkább út sem.
Úttalan út – szembeforgalommal.
Mikor már két órája mentünk a semmiben – egyébkén gyönyörű tájakon – kezdtük úgy érezni, hogy esetleg a mi embereink is eltévedtek, gőzük sincs, hogy merre kell menni. De nem így volt, határozott céllal követtek egy többé-kevésbé kijárt csapást. Aminek azonban egyszer csak hirtelen egy homokos dombtetőn vége szakadt – láthatóan nem természetes módon, valaki eltorlaszolta a csapást.
Próbálkoztunk még egy ideig keresztül törni az erdőn az UAZ-okkal, de beragadtak a fák közé. Erre mondták, hogy sebaj, van egy hosszabb, de kényelmesebb út, menjünk arra. (Ha engem kérdeznek én elsőre arra mentem volna, de ők láthatóan élvezték a hegyen-völgyön rodeózást az UAZ-zal. ) Visszamentünk tehát a dombok tövébe, a folyóvölgybe, és kerestünk egy nomád családot, akik arra vertek jurtát, hogy megkérdezzük tőlük, hol lehet átkelni a folyón. Aztán az útmutatásaik alapján az UAZ-okkal át is mentünk a vízen. Nem sokkal utána az erdőben feltűntek a sírok.
Elsőre nem tűntek túl látványosnak – bár kétségtelenül volt, amelyik méretével így is lenyűgözött. Éppen az egyik nagyobb sír körül sétáltunk – kb három perce szállhattunk ki a kocsiból – ,amikor feltűnt a sír túloldalán egy ezüst Lexus, amiből kiszállt egy fiatalabb pár, és egy idősebb férfi. Elsőre elég bizalmatlanul néztek ránk. Azután szóba elegyedtek mongol kísérőinkkel, kérdezték, hogy kik, mik vagyunk. És ekkor jött a meglepetés: az idősebb úrról ugyanis kiderült hogy nem akárki,. Maga a cikk elején is sokat emlegetett Erdenbaatar professzor, a nemzetközi hun kutatás atyja, aki feltárta a Gol Mod 2 temetőt, és – mint kiderült – most is itt ásat. Ahogy mondtuk, hogy nem csak nevét ismerjük, de olvastunk is tőle már ezt-azt, látta, hogy tényleg érdeklődünk a téma iránt, megenyhült – sőt. Felajánlotta, hogy személyes vezetést tart nekünk a sírok körül. Így azután az elkövetkező mintegy két órában őt hallgattuk, ahogy végigmentünk a sírok közt és a könyvéből, amit magával hozott mutogatta, hogy hol, mikor mit talált. Elképesztően érdekes volt.
Vettünk is a kétnyelvű kiadványból (mongol-angol) és a kiváló vezetést egy üveg hazai pálinkával háláltuk meg. Erdenbaatar professzor láthatóan örült – mondta, hogy ismeri, szereti a magyar pálinkát, hiszen sokat dolgozott együtt magyar kollégákkal, és a nagykövetünk is járt többször az ásatások helyszínén.
Búcsúzóul elkísértük a jurtájához, ahol az ásatási szezonban lakik. Ott állt mellette az a bobcat, amivel a rövidebb utat elzárták. El is mondta, ő személyesen zárta el az utat – mert hosszabb útra rálát a jurtából, így ellenőrizni tudja, ki jön-megy a síroknál. Sírrablók ugyanis nem csak az ókorban voltak – most is elterjedt, hogy aranyat lehet találni a régi sírokban, így volt már olyan, hogy valaki megpróbálta feltúrni a helyszínt, hátha talál még némi aranyat.
Mongólia 2027-re szeretné világörökségi helyszínné tenni a hun elit temetkezési helyeit. A Gol Mod 2 mellett 10 másik temető is a várományos listán van. Őszintén szólva ahhoz kétség sem fér, hogy megvan bennük a kiemelkedő egyetemes érték. A Hunok kétség kívül átformálták a világot, mint az első olyan pusztai nép, amelyik innen a világ (egyik) végéről lóháton alig másfél száz év alatt jutott el Catalaunumig a világ másik végére. Azt viszont meglehetősen kétségesnek érzem, hogy jelen formában alkalmas-e világörökségnek akár Gol Mod 2 is. (A többi temető még kevésbé látványos.) Semmilyen szinten nincs kiépítve, nincs kitáblázva, még -ugye -út sem vezet hozzá. Egyáltalán nincs felkészülve arra a helyszín, hogy turistákat fogadjon – és még évekig, talán évtizedekig nem is lesz. Így persze kalandosabb, rusztikusabb, és megadja a felfedezés hangulatát mindenkinek, aki végül elmerészkedik ide, de kétlem,, hogy ezt a formálisan leadandó management planban érvényesíteni lehetne.
