A maláji tigris helyett sertés

Éppen húsz éve jártam először Malajziában. Penang szigetén a helyi kormány turisztikai minisztere tartott nekünk előadást, ami nem ígérkezett valami különösebben érdekesnek – a szokásos promó szögere számítottunk. E helyett egy középkori és már nem is feltétlenül nádszálvékony kínai néni lépett a mikrofonhoz, és fél órán keresztül olyan lelkesedéssel beszélt kizárólag arról, hogy az elkövetkező napokban mit fogunk enni, hogy még jegyzetelni is elfelejtettem. Malajzia ugyanis tényleg egyfajta kaja-Mekka. Egyszerre van jelen itt a térség összes nagy konyhája – a kínai, a dél-indiai, a thaira meglehetősen emlékeztető maláj, és a sajátos jávai – így olyan fúziós csodák készülnek, amelyek egészen leképesztő ízeket produkálnak. A közvetkező is egy malajziai jellegű recept – persze az itthoni alapanyagokhoz és lehetőségekhez idomítva. Moderáltan csípős, na jó a moderáltnál talán kicsit jobban, de semmiképpen nem vadítóan. Elég magyaros ahhoz, hogy a hazai ízekhez szokott nagymama is megegye, de elég különleges ahhoz, hogy   a főnököt is megvendégeljük vele. A legegyszerűbb dolgunk persze akkor van, ha van a közelünkben olyan ázsiai élelmiszerbolt, ahol sambal szósz lehet kapni, akkor tényleg a világ legegyszerűbb ételei közé tartozik ez a fogás, de ha nincs – és ez a valószínűbb, hiszen az átlag ázsiai bolt nálunk kínait vagy vietnamit jelent – akkor se csüggedjünk, nem kell elzarándokolnunk a Culinarisba, és kokain-árban megvenni az eredeti indonéz szószt, hiszen hazai alapanyagokból is könnyedén lekészíthető.

Sambal sertés

Előkészítés: 15/45 perc

Elkészítés: 1 óra 10 perc

Hozzávalók (4 főre)

• 1 kg sertéshús
• 3 ek sambal szósz
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 cm gyömbér
• 1 csillagánizs
• 3 fej vöröshagyma
• 2 ek sűrített paradicsom
• 1 ek cukor
• 1 lime leve
• só, bors

Hozzávalók a sambalhoz

• 3-4 szárított csípős pirospaprika
• 1 paradicsom
• 2 cm gyömbér
• 8 gerezd fokhagyma
• 2 szál citromnád
• 2 ek só
• 2 ek cukor
• 2 ek citromlé
• 1 kis fej vöröshagyma
• 1 ek rákszósz (ha azt nem találunk osztriga vagy tintahal -szósz is jó)
• 1 ek currylevél (elvben a friss jobb, de itthon nyilván csak szárított elérhető, ha az sincs, elhagyható)
• 1 ek tamarind szósz
• étolaj

Elkészítés

1. Kezdjük a samballal – értelemszerűen, ha van kész, akkor ezeket a lépéseket kihagyhatjuk. A hozzávalókat -a citromlé és a tamarind szósz kivételével – egy darálóba tesszük, és addig daráljuk, míg egységes pürét nem kapunk.
2. Egy kisebb serpenyőben olajat hevítünk, és beleöntjük a kész pürét. 15 percig főzzük – eddigre mélyvörös színűre vált.
3. Hozzáadjuk a tamarind szószt és a citromlevet és egyet forralunk rajta. (Természetesen így több sambalhoz jutunk, mint amennyi a sertéshez kell, de a szósz hűtőben sokáig eltartható.)
4. A húst kb 1-2 cm-es kockákra vágjuk, majd egy edénybe helyezzük a fokhagymagerezdekkel, a gyömbérrel és a csillagánizzsal. Sózzunk, borsozzuk, és felöntjük annyi vízzel, ami bőven ellepi. Egy órán át puhára főzzük.
5. A hagymát apróra vágjuk. és olajon addig pirítjuk, míg átlátszó nem lesz.
6. Hozzáadjuk a sambal szószt a lime levet és a cukrot és a sűrített paradicsomot.Addig főzzük, amíg egységes karamellizált piros massza nem lesz belőle.
7. A hús kivesszük a főzőlevéből, és a masszába tesszük. Addig főzzük kevergetve, amíg a piros massza teljesen be nem fedi a húsokat.

Rizzsel vagy sült zöldséggel az ideális.