A Pünkösd nagyon furcsa ünnep – bár vallási szempontból az egyik legfontosabb nap, hiszen ezt tartják a keresztény egyház születésnapjának, mára szinte teljesen kikopott a köztudatból. Nem települt rá olyan máig továbbélő közösségi-családi hagyományrendszer, mint a Karácsonyra vagy a Húsvétra. De van azért néhány hely Közép-Európában, ahol még él valami a régi Pünkösdökből.
Dobosok járják végig egy német kisváros bájos fachwerkes házakkal pettyezett utcáit, utánuk jön a többi zenész, majd végeláthatatlan sorban a feldíszített kocsik, és az ünnepi ruhába öltözött lovasok, ünneplőbe öltöztetett lovaikon. Bad Kötztingenben járunk, Bajorországban, az időpont pedig Pünkösd vasárnapja. Így van ez minden évben ilyenkor, a lovas zarándoklat ugyanis a kisváros messzi múltba nyúló hagyománya. “Bizonnyal ez a világ legrégebbi folyamatosan megtartott lovas zarándoklata.” – büszkélkedik el a polgármester. A hagyomány immáron több, mint 600 éves. 1612-ben történt, hogy a falu papját a szomszédos településre hívták egy beteghez. Ő azonban – hiszen akkor Bajorország erdőségei még teli voltak haramiákkal, – nem mert egyedül útnak indulni, megkérte a falubeli legényeket, hogy ugyan már kísérjék el. Ők pedig megtették. A beteg csodával határos módon meggyógyult, a falu legényei pedig megfogadták, hogy utána minden évben ellovagolnak pünkösdkor Steinbühlbe. “Ez egy komoly érzelmi, lelki utazás is, hiszen amellett, hogy sokan érdeklődnek iránta, ez azért egy zarándoklat, amelyen nekem hatalmas megtiszteltetés, hogy részt vehetek.” – mondja a falu plébánosa. A szokás ugyanis olyan híres lett, hogy egy ideje már egész Németországból érkeznek vendégek, hogy megnézzék a lovasok felvonulását, sőt a kisváros külön múzeumot szentelt a pünkösdi lovaglásnak. Pedig Németországban amúgy sincs hiány programokban általában igen változatos attrakciókkal várják a pünkösdi hétvégét. A legtöbb azonban inkább csak a hosszú hétvégét használja ki, nem az ünnep hagyományait mutatja be. Berlinben ugyan van egyházzenei orgonakoncert is – de sokkal népszerűbb ilyenkor a Bülowplatz, aho utcabállal, könnyűzenével, és – ami talán a legfontosabb, a világ minden tájáról ideérkezett konyháit bemutató streeet fooddal várják a város polgárait.
Lengyelországban, Európa messze legkatolikusabb országában, ahol máig a lakosság jó két harmada jár minden héten templomba, számos hagyomány kapcsolódik a pünkösdhöz. A házakat – és különösen a templomokat – az ünnep idejére zöld ágakkal, virágokkal díszítik fel, kérve áldást az elkövetkező évre. Régebben szokásban volt az is, hogy ilyenkor tavasz idején a falu apraja nagyja a pap vezetésével kiment a falut övező földekre, ahol a pap megáldotta a leendő termést. Lengyelországban azonban a júniusi úr napja a fontosabb ünnep, ahhoz kapcsolódik több néphagyomány. Nem így a szomszédban, Csehországban, ahol talán a legérdekesebb pünkösdi hagyományok élnek. Kunovicében Csehország délkeleti részén, a morva-szlovák régióban. az egész év legjelentősebb népi hagyománya éppen Pünkösdre esik – ez a királyok lovaglásának nevezett ünnepi felvonulás. Itt is fő szerepet játszanak a gyönyörűen feldíszített lovak, és a különleges ünnepi viseletek. A központi figura természetesen a király, egy tizenkét-tizenöt éves fiú, aki elrejti az arcát, és szájában rózsát hord. Őt kísérik a lovagjai. Mind díszes ruhákban. A király meg sem szólalhat az egész út során, nem így a kísérői, akik minden házhoz betérnek és hagyományos rigmusokkal kérnek áldást a ház lakóira, no meg pénzt, amit a jövő évi felvonulás díszeire fordítanak. A szokás jelenlegi formájában bizonnyal jó kétszáz éves, de minden valószínűség szerint sokkal korábbi hagyományokra megy vissza.
Ez egy olyan hagyomány, amely azoknak a közösségeknek, amelyekben ezt gyakorolják fontos identitást ad, megkülönbözteti őket más csehországi vidékekétől, ahol ez a szokás ismeretlen. A királyok lovaglása éppen ezért 2009 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség része. De mi történik azután, miután végigjárták a falut, Nos a király házához mennek, és egész este mulatnak a fiatalok. Amióta az UNESCO a listára vette a szokást, azóta ezen a bulin egyre több turista, köztük egyre több külföldi is részt vesz, hiszen a térség egyik kiemelt turisztikai látványosságává vált a lovaglás.
A szokásnak egyébként több magyar vonatkozása is van – egyesek a rejtélyes, rejtőzködő királyt a mi Mátyás királyunkkal azonosítják – hiszen a szokás Csehországnak azon a részén alakult ki, amely egykor Mátyás uralma alatt állt. Másrészről pedig a “pünkösdi király” kifejezés, amelyet máig használunk – a legtöbben anélkül, hogy tudnánk, hogy pontosan mire vonatkozik – az ilyen szokásokra megy vissza.
