Szent Valentinnek, vagyis Szent Bálintnak volt kultusza Magyarországon, habár nem terjedt el széles körben és nem éppen romantikus szentként élt a néphagyományban – február 14-én leginkább a szőlőbirtok körül végeztek rontáselhárító munkákat a gazdák. Rajtuk kívül az epilepsziások imádkoztak hozzá. Hogyan lett egy őskeresztény püspök a szerelem, szeretet napjának névadója?
Fortepan / Tölg Anna, 1958.
Magyarországon a ’90-es években terjedt el a szívecskés, szentimentális verzió az amerikai filmeknek és az ajándékipar segítségével. Az angolszász világban az emberek szeretetüzenetekkel, kártyákkal, virágokkal vagy finom csokoládé ajándékozásával mutatják ki szeretetüket egy másik személy iránt.
Ki volt Bálint püspök?
A nap névadója lehetett egy őskeresztény mártír, de valójában nem tudjuk pontosan, ki volt Valentin/Bálint. Több történet is fűződik hozzá, és mindegyik nagyon különböző. Szent Bálintról az a közhiedelem, hogy római pap volt a Krisztus utáni harmadik században.
Fortepan / Jóna Dávid, 1931.
II. Claudius császár és serege sok csatában vett részt, de úgy vélte, hogy a házas római férfiak nem jó katonák, mivel nem akartak háborúzni, és hátrahagyni a családjukat.
Az uralkodó úgy döntött, hogy betiltja a házasságot, amely lépést Bálint igazságtalannak tartott, ezért megszegte a szabályokat, és titokban párokat adott össze. Amikor Claudius megtudta, a papot börtönbe zárták és halálra ítélték. A legenda szerint beleszeretett a börtönőr lányába, és amikor február 14-én elvitték megölni, küldött neki egy szerelmes levelet, amelyet „a te Valentinod” -ként írt alá.
Fortepan / Fortepan, 1954.
Másik történet szerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték – Bálint a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. A búcsúüzenet a jellegzetes aláírással itt is szerepel.
Más beszámolók szerint azért ölték meg, mert megpróbált segíteni a börtönben sínylődő keresztényeknek.
Azonban az őskeresztény Bálinton kívül élt még egy szent életű Bálint – ő azonban az 5. századi passaui püspök volt. Háromszor próbált letelepedni és téríteni Passauban, de mind háromszor elűzték, ezért az Alpokba húzódott vissza és ott is halt meg. A passaui egyházmegye patrónusa. Különösen a nyavalyatörősök/epilepsziások bizakodtak segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozta.
Fortepan / Botár Angéla, 1943.
496-ban I. Gelasius pápa már elrendelte az ünnepét – azt már nem tudjuk megállapítani, hogy az őskeresztény mártír vagy a passaui püspök – s végül ez a Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje lett. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ez a nap azonban ma is Bálint, illetve Valentin névnapja.
Ez a legöregebb angol nyelvű Valentin-napi üzenet, 1477-ből / BBC
Hogyan kezdődött a Valentin-nap?
Sokan úgy gondolják, a hagyomány egy római fesztivál folytatása. A Lupercalia néven ismert ünnepet a rómaiak február közepén tartották, számukra ekkor kezdődött hivatalosan a tavaszt. Számos rituálét végeztek ezen a napon. Az egyik szerint ilyenkor a fiúk lányneveket húztak és a fesztivál ideje alatt egy párt alkottak. Néha össze is házasodtak. De ez is egyfajta „városi legenda” bizonyíték erre még nem került elő.
Fortepan / Karabélyos Péter, 1950..
A Bálint-napi szokások eredetét sokan azzal magyarázzák, hogy Szent Bálint, Terni (Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Valentin a középkori Angliában és Franciaországban rendkívül népszerű szent lett. Angliából a kultusz átterjedt Amerikába ahonnan a ma ismert formájában mi is megismertük a 20. század végén.
Fortepan / Orosz Heléna, 1939.
Érdekesség, hogy a finneknél nem a szerelmesek, hanem a barátok küldenek ezen a napon egymásnak üzeneteket.
A magyarországi Bálint-napi népszokások
Bálint-nap keresztény hagyománya Nyugat-Európában erősebben élt, mint itt. Nálunk elsősorban a betelepült németség tartotta egyes helyeken Szent Bálint ünnepét, de általánosnak és tömegesen elterjedtnek semmiképpen sem mondhatjuk a kultuszt. Az epilepsziára hajlamosak itt is viselték az úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet.
Véménd, (Baranya) Szent Bálint-szobor / Wikimedia Commons
A Balaton környékén a cserszegtomaji gazdák Bálint-napon napkelte előtt megkerülték a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket. Más tájakon úgy tartják, ekkor jön vissza a vadgalamb, ami már a tavaszt jelenti.
Fortepan / Fortepan, 1935.
A horvát néphit szerint a madarak ezen a napon tartják a menyegzőjüket. Német nyelvű területeken inkább szerencsétlen napnak számít február 14: nem szabad a jószágot befogni, sem tyúkot ültetni (a „Valentiniei” nem kel ki). Ekkor a várható termésre is jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek.
Forrás: BBC, Balatoni Múzeum
Borítókép: Fortepan / Hanser Mária, 1910
