Az elveszett frigyládáról a legtöbbünknek az Indiana Jones film jut az eszünkbe, Annak is leginkább az a jelenete, amikor a karddal hadonászó arabust jól lelövik. Pedig Spielberg egy valóban élő legendát dolgozott fel, ami már évszázadok óta mozgatja meg a kincsvadászok, történészek, bibliatudósok nemzedékeit.
Kezdjük azzal, amit – mondjuk így – bizonyosan tudunk a Bibliából. A Szövetség Ládája – héberül árón habrit – az ókori zsidóság egyik legfontosabb szimbóluma, legszentebbnek tartott ereklyéje. A Biblia igen részletes leírást ad róla, hiszen az Örökkévaló a Tabernákulummal együtt ennek a terveit is részletesen ismertette Mózessel: eszerint sittim fából (Vachellia és Faidherbia nemzetségbe tartozó fák) készült, kívül és belül arannyal volt bevonva, fedelén pedig, amely egészen aranyból való volt, két kerub nyugodott – ezen két kerub közül szólt az Örökkévaló Mózeshez. Négy aranygyűrűt kellett a négy sarkára erősíteni, kettőt mindkét oldalra, és ezeken a gyűrűkön keresztül kellett behelyezni a frigyláda hordozására szolgáló, arannyal bevont, sittimfából készült rudakat; és ezeket nem volt szabad eltávolítani. Ebben őrizték a két kőtáblát, amelyre a Tízparancsolat volt felírva, emlékeztetőül mannát és Áron kivirágzott vesszejét tették bele. Ahogy Móz II. 37 10-12-ben írják: Azután elkészítette Becalél a ládát akácfából, amely két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles és másfél könyök magas volt. Ez mai mértékkel 111,25×66,75 cm-t jelent.
Modern rekonstrukció
Amikor az izraeliták Józsué vezetésével az Ígéret Földje felé tartva megérkeztek a Jordán folyó partjára, a frigyládát a nép előtt vitték, és ez volt a jel az előrehaladásukhoz. Az átkelés során a folyó kiszáradt, amint a frigyládát cipelő papok lába megérintette a vizét, és így is maradt, amíg a papok – a frigyládával együtt – el nem hagyták a folyót, miután a nép átkelt rajta. Emlékül tizenkét követ vettek ki a Jordánból azon a helyen, ahol a papok álltak. A jerikói csata alatt a frigyládát hat napon át naponta egyszer körbevitték a városon, előtte a fegyveresek és hét pap hét kosszarvból készült trombitát fújtak A hetedik napon a hét pap a hét kosszarvból készült trombitát fújva a frigyláda előtt hétszer kerülte meg a várost, és nagy kiáltással Jerikó fala laposra dőlt, és a nép elfoglalta a várost. Az Ai-nál elszenvedett vereség után Józsué a frigyláda előtt siránkozott Amikor Józsué a Gerizim és az Ebal hegye között felolvasta a törvényt a népnek, a nép a frigyláda két oldalán állt. A bírák korában Silóban állt, a szent sátor szentélyének szentek szentjében. Éli főpap idejében, amikor fiai a filiszteusok elleni háború alkalmával a nép kívánságára a frigyládát a táborba vitték, a filiszteusok Ebenhaezernél megverték az izraelitákat és magukkal vitték a frigyládát. Asdódban, Dágon isten templomában állították fel, ezután azonban dögvész ütött ki köztük. Ezt a frigyládában lakozó istenség haragjából származtatták, ezért visszaküldték a ládát az izraelitáknak Bét Semesbe. Onnan Kirjat Jearimba és Giboába került, míg végül Dávid király Jeruzsálembe vitette. Salamon király idején az elkészült jeruzsálemi templom szentélyébe került. Ott Salamon templomának legbelső helyiségében, a „Szentek Szentjében” őrizték, ahová a főpapnak is csak egyszer egy esztendőben volt szabad belépnie. Ez volt a végleges helye I. e. 587-ig, a város első elpusztításáig.
Salamon templomának rekonstrukciója – benne a Szentek szentjével
Az igazán érdekes az, hogy mi is történ(hetet)t vele ezután. Hiszen mégis csak egy különösen szent és nagy erejű tárgyról van szó. Azt pedig bizonnyal tudjuk, hogy miután a zsidók visszatértek a babiloni fogságból, már nem rendelkeztek vele. Az újjáépült Szentélyben már nem volt ott a Frigyláda. De akkor hova lett? Egyes rabbik szerint Babilonba vitték és ott nyoma veszett, míg mások szerint elejtették, nehogy Babilonba vigyék. Egy 2. század végi rabbinikus mű, a Toszefta szerint Jósiás, Júda királya elraktározta a frigyládát, a mannás korsóval, a szent kenőolajat tartalmazó korsóval, Áron rügyező botjával és a filiszteusok által Izraelnek adott ládával együtt. A Talmud egy helyen azt írja, hogy egy pap gyanúja szerint a fatárolásra kijelölt kamrában egy megrongált kő volt, ami a frigyláda elrejtésére utal. A zsidó hagyomány másik vonulata szerint a frigyláda a Szentek Szentjében maradt a föld alatt. A középkor egyik legnagyobb zsidó gondolkodója Maimonidész, feltételezte, hogy Salamon alagutakat fúratott a Templom alá, hogy megvédje a frigyládát, amelyet később Jósiás használt. Egyes radikális zsidó szervezetek az elmúlt évtizedekben szertték volna feltáratni ezeket a titkos alagutakat, de – mivel az egykori Szentély helyén ma a Haram al-Sarif áll, amely muszlim kezelkésben van – az egész akció inkább csak politikai konfliktusba torkollott. A II Makkabeusok 2:4-10 azt állítja, hogy Jeremiás a frigyládát és más szent tárgyakat a Nebo hegyén (ma Jordánia területén) egy barlangban rejtette el, a babiloni invázió elől. (Ezt a történetet dolgozta fel azután a Spielberg film is.)
Vannak azért ennél merészebb elképzelések is. Egyesek egy ókori rabbi véleménye alapján állítják, hogy Rómában van, esetleg a Lateráni Szent József bazilika alatt, mások Írországban Tara hegyében vélték megtalálni a rejtekhelyét. Mindkét hely alaposan kutatott, így nehezen bújt volna el a régészek elől a frigyláda.
Volt, aki egészen kalandos megoldással állt elő: e szerint az Afrika déli részén élő lemba nép szerezte meg magának a szent ereklyét. Még arról is igyekeztek meggyőzni a nemzetközi nyilvánosságot, hogy a lembák DNS-ében kimutatható, hogy az ókori közel-keleti népekkel kerültek kapcsolatba. Legendáik meg szólnak egy nagyerejű tárgyról, ami igen hasonlít a frigyládára. Az etiópok mindezen csak mosolyognak – ők ugyanis pontosan tudják, hogy hol a frigyláda. Hát itt.
Akszúmban, az ókori etióp állam fővárosában egy kis 19. századi templomban őrzik a szent ereklyét. A Cioni Szűz Mária templom nem az első ezen a helyen. Az első templomot, amely frigyládának épült itt Akszúmban a többé-kevésbé legendás Gudit (avagy Judit) királynő rombolta volna le a 10. században. Ő – egyes legendák szerint – a Szimien hegység zsidó királyságának volt legismertebb uralkodója. A második templomot 16. században – ez már biztos – egy szomáli hadvezér rombolta le a 16. században. Ez is újjáépült Faszilidesz császár uralkodása alatt. A 19. századra azonban „a frigyládában rejtőző isteni erő” hatására repedezni kezdtek falai – így Menen császárné építtette a kis templomot, ahol most őrzik, elméletben az ereklyét. De hogyan is jutott Jeruzsálemből ide, az etióp felföldre a zsidók legszentebb tárgya. A válasz a Kebra Negaszt című könyvben található, amelyet az etióp ortodox egyház a Biblia résznek tekint.
A szent könyv egy több száz éves példányát mutatja egy szerzetes Akszúmmban
A könyv a mai formájában a 13. században íródhatott, és a tudományos közvélemény szerint az akkor hatalomra kerülő Salamon-dinasztia hatalmát támasztotta alá. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a hagyomány, amin alapul sokkal hosszabb, sokkal régebbi, mint a 13. század. E szerint a történet szerint I. Menelik Salamon király és Sába királynőjének gyermeke Jeruzsálembe megy, hogy átvegye atyja trónját. A zsidók nem fogadják örömmel, mondván ő mégis csak inkább etióp, és megkérik, hogy térjen haza. De ő csak úgy hajlandó elindulni ,hogyha vele van a frigyláda, ami mindentől megvédi a hosszú úton. Salamon egy másolatot akar neki adni – de azért mellé ad 120 kiváló izraelitát. A főpap azonban meglátja Menelikben az isteni szikrát és az eredetit adja oda – a másolatot tartják meg a jeruzsálemi szentélyben.
A szent tárgy így jutott el Akszúmba, az etióp állam fővárosába, és – elvben – azóta onnan el sem mozdult. A tudomány általában meglehetősen szkeptikusan fogadja ezt a nézetet – kivéve Graham Hancock brit történészt, aki egészen komolyan megpróbálta bizonyítani az elméletet, és kimutatni, hogy Egyiptomon és a Tana tó kolostorain keresztül, hogyan kerül Akszúmba az ereklye. Hancockot amúgy ezért a kollégái többsége nettó hülyének nézte.
Kolostor a Tana-tó szigetén – elvben erre haladt a frigyláda
Az viszont kétségtelen, hogy Etiópiában komolyan hisznek abban, hogy az övék a frigyláda. Látni azonban szinte senki nem látta. A templomban egyetlen szerzetes teljesít szolgálatot, ő láthatja csak az ereklyét. Ő azonban nem hagyhatja el a templomot, ott kell őrködnie egész életében. Halála előtt maga választja ki utódját a szerzetek közül. (Ha váratlanul hal meg a szerezetesek maguk közül választják ki, kit ér a kétes megtiszteltetés.) 1941-ben, az olasz gyarmati uralom idején tudósok egy csoportja bejutott – nyilván némi erőszakkal – a templomba. Egyikük később azt mondta: „Van egy fadobozuk, de az üres. Közép- vagy késő középkori konstrukció lehet, amikor ezeket ad hoc gyártották.” 2009. június 25-én Abune Paulosz, az etióp ortodox egyház pátriárkája azt mondta, hogy másnap bejelenti a világnak a frigyláda leleplezését, de másnap bejelentette, hogy mégsem fogja leleplezni a frigyládát, csak annyit mond el, hogy ő látta, és tényleg megvan. Így azután az egyszerű halandó csak távolról – egy kerítésen túlról csodálhatja a templomot. Környéke viszont igazi búcsújáró hely lett az idők során ,hívők tízezrei jönnek el, hogy a nagy erejű ereklyéhez imádkozzanak.
Zarándokok a templom előtt
A férfiak kicsit közelebb juthatnak, mint a nők. Ők ugyanis beléphetnek abba a középkori kolostorba, ahonnan a ládát őrző szerzetes is kikerült Az épület alig pár tucat méterre van a láda házától.
A nők csak abba a modern – a hatvanas években épült – templomba léphetnek be, ami a a láda háza előtt áll, és ami leginkább az isztambuli Hagia Szofiára emlékezet kívülről.
Belülről modern falfestmények díszítik – de a kézzel írott biblia bár modern darab, pontosan olyan, mint azok a középkori darabok, amelyeket más templomokban látunk.
A tér másik oldalán pedig ott állnak azok a hatalmas sztélék – álló oszlopok – amelyek az ókori Akszúmi Birodalom egykori nagyságáról tanúskodnak.
Kicsit távolabb az etióp történelem legfontosabb írásos emlékét is megnézhetjük – Ezana császár 4. századi feliratát amelyen három nyelven tesz tanúbizonyságot arról, hogy felvette a keresztséget, asz egyik legkorábbi keresztény országgá téve Etiópiát.
Egyszóval sok érdekességet láthatunk úgy is, hogy nem láttuk A frigyládát. Mármint az eredetit. Mert a másolatait, ha megfelelő időben érkezünk az országban azért láthatjuk. A frigyláda ugyanis központi szerepet játszik az etióp ortodoxia liturgiájában. Minden templomban van egy másolata. Ezeket mindenütt a szentek szentjében – egy a világi hívők elől elzárt részen tartják. Nagy ünnepekkor viszont körmeneten hozzák elő a frigyláda másolatokat.
Felvonulás a frigyládákkal Lalibelában Vízkereszt ünnepén
Magukat a ládákat ilyenkor sem látjuk – csak díszes, aranyozott takaróik alól kandikálnak ki a rituálisan elhelyezett rudak, amivel a papok hordozzák azokat.
Frigyláda a karácsonyi körmeneten Addisz-Abebában
Aki sok frigyládát akar látni, annak a legjobb időszak a január. nem csak a Karácsony etióp verziója van ugyanis ilyenkor, hanem az etióp egyház legnagyobb ünnepe, a vízkereszt is. Hamarosan erről is szólunk majd.
