Bjarni Herjólfsson: Észak-Amerika ismeretlen viking felfedezője

Szerző: | 2024. 05. 21. 14:43

Olvasási idő: 2 perc

Keveset tudunk a 10. század végén született Bjarni Herjólfsson skandináv utazóról, pedig inkább neki volt köszönhető, hogy a vikingek felfedezték Észak-Amerikát.  Noha szerepét gyakran háttérbe szorítják olyan neves figurák, mint Leif Erikson, Bjarni elsőségét Vinland történetében nem lehet alábecsülni. Útja – mely a véletlen találkozások és a feltérképezetlen vizek története – örökre megváltoztatta a felfedezések menetét, és megkérdőjelezte a világ határaihoz fűződő, régóta fennálló hiedelmeket.

Korai évei, származása

Bjarni Herjólfsson kiváló tengerészek és felfedezők családjából származik. Édesapja, Herjólf Bárðarson az első skandinávok között alapított Grönlandon települést, a legendás Vörös Erik nyomdokaiba lépve. Herjólf merész lelkülete és kalandvágya kétségtelenül beleivódott már kiskorában a fiatal Bjarniba.

Hjemnkomst – Hazatérés – nevű viking hajó másolata /Wikimedia Commons

Az izlandi születésű Bjarni gyerekkorát a merész utazásokról és felfedezetlen vidékekről szóló mesékkel körülvéve töltötte. Valószínűleg elkísérte apját horgász- és kereskedelmi expedíciókra, és már egészen kicsi korától csiszolta tengerészi készségeit.

Utazás Grönlandra

A 980-as évek végén Bjarni kihajózott Izlandról, hogy csatalkozzon apjához Grönlandon. Akkor még nem tudta, hogy ez a rutinút váratlan fordulatot vesz, és ezzel örökre bevési nevét a felfedezések könyvébe.
Egy különösen heves vihar után Bjarni és legénysége ismeretlen vizeken találta magát, a távolban pedig addig soha nem látott erdős vidék tűnt fel. Ez a titokzatos föld – amelyet később Vinland néven ismertek – valószínűleg a mai Új-Fundland vagy Új-Skócia tengerparti vidéke volt.

Viking hosszúhajók / Wikimedia Commons

Leif Erikson expedíciója

Bjarni nemsokára hazatért és beszámolója a különös, zöldellő földről felkeltette Leif Erikson, Vörös Erik fia kíváncsiságát. Leif expedíciót szervezett ennek az újonnan felfedezett területnek a felfedezésére és egy esetleges letelepedésére.

Leif Erikson expedíciós útja / Wikimedia Commons

Kr. e. 1000. évben Leif Erikson és legénysége partra szállt Vinlandben, és az első európaiként telepedtek le Észak-Amerikában. Erődített tábort építettek, felfedezték a környéket, sőt bennszülött népekkel is találkoztak.

Bjarni Herjólfsson hatása a későbbi felfedezésekre

Vinland felfedezése meghatározó pillanat volt a viking felfedezések történetében. Nemcsak további vikingek számára nyílt lehetőség Észak-Amerika felfedezésére, hanem megkérdőjelezte azt a régóta fennálló hitet is, hogy a világ az Atlanti-óceán nyugati pereménél véget ér.

A világ széléről való lehajózás gondolata évszázadokon át félelmet keltett még a legbátrabb tengerészek szívében is. De Bjarni útja – bármilyen nem szándékosan – szétzúzta ezt a mítoszt, és egy addig feltáratlan, hatalmas birodalmat mutatott meg az ismert világ határain túl.

Az elmúlt években régészek és történészek újra bejárták Herjólfsson útját, ami után talán új megvilágításba kerülhet a viking felfedezések történetének ez a kulcsfontosságú fejezete.

forrás: pagenheim.com

bortókép: Gyerekkönyv illusztráció viking hajókról – William Canton, 1907 / Wikimedia Commons