Az emberi írás kialakulását általában mintegy hétezer évvel ezelőttire teszik. Most azonban felmerül a lehetősége, hogy valójában már több, mint negyven ezer évvel ezelőtt is írtak őseink. És nem is a Közel-keleten, hanem sokkal közelebb hozzánk.
Kétszer fordult ki a földből csodás lelet egy erdélyi kis faluban. A barbár uralkodók kincse körül sok a kérdés, de látványuk válaszok nélkül is lenyűgözik a szemlélőt. Hiszen a ragyogó tárgyakat körüllengő titok még izgalmasabbá teszi őket.
A maradványok egykor Mithrász isten templomának részét képezték. A két kőoltárt - melyeket egy római erődben találtak - egy nagyszabású kiállításon mutatják be idén ősszel Skóciában. A leletek egykor a Római Birodalom legészakibb ismert, Mithrász istennek szentelt templomának szívét alkották, és szakértők szerint „életre keltik a római határvidék hiedelmeit”.
Egy, az indonéziai Sulawesi szigetén talált rajz a világ legöregebb ismert barlangfestménye. Egy olyan kéz vörös körvonalát ábrázolja, amelynek ujjait a kutatók szerint karomszerűvé rajzolták át, ami a szimbolikus gondolkodás korai fejlődésére utal.
El tudunk-e képzelni európaibb jelenséget, mint a Római Birodalom? És el tudjuk-e képzelni,...
Ami az ókorból maradt, az általában térdig érő rom - meglehetősen nehéz belelátni a valós egykori várost. Pedig érdekes lenne - ma az AI segítségével persze már meg tudjuk teremteni az illúziót. De -ritkán - van olyan is, amikor ennél kicsit többet is el tudunk képzelni. Ha szerencsénk van, és valaki készített egy képet az ókorban.
És aki megfejtette a bonyolult fonatok és kontyok elkészítésének rejtélyét, egy amerikai fodrász: Janet Stephens. Nappal mos, vág a saját szalonjában; éjszaka pedig újraalkotja a több száz vagy ezer évvel ezelőtt élt elegáns hölgyek frizuráját.
A vikingek mintegy tíz évig éltek Új-Fundland szigetén. Angolosan távoztak, nem hagytak maguk...
Egy belgiumi temetőben talált csontvázban neolitikumi csontokat és római kori koponyát is találtak régészek. A szakemberek szerint a rejtélynek több megoldása lehetséges.
Mindenkinek jár 5 perc hírnév - tartja a mondás. Talán így van ez a városokkal is. De mi van, ah az az öt perc ezerhétszáz évvel ezelőtt volt?
A Dán Nemzeti Múzeumban nemrég bemutatott 10. századi figura alapján már némi képet alkothatunk magunkban róluk.
A yorkshire-i kőbánya bővítésekor a régészek hamvasztott emberi maradványokat, egy temetkezési urnát és egy, korban rendkívül értékesnek számító fejszét találtak.
Sokáig hittük azt, hogy a világ legősibb városát - bár alapvetően egalitárius társadalom volt - a férfiak vezették. Most megdőlni látszik ez az elmélet.
Spanyolország, Olaszország, Görögország megtelt - küzdenek a túlturizmussal. Hová menjen az, aki hamisítatlan mediterrán élményt szeretne, olcsón, turisták nélkül? Algériába. Hamarosan ismét közvetlen járattal Budapestről.
Karakorum sokáig inkább legenda volt, mint valóságos város. Most az éledező mongol turizmus központja, hamarosan pedig újra csillogó nagyváros lehet. Legalább is ezt tervezik.
A csodaszarvas legendáját minden magyar ismeri - de honnan indult el a szarvas tisztelte? Hol találjuk a legrégebbi csodaszarvas ábrázolásokat?
