A Vaszary Galéria villaépülete ad otthont a csodás képekből álló tárlatnak jövő héten szombaton, március 7-én 15 órakor. A „Lebegés a fénytérben /Válogatás a ResoArt Gyűjteményből” című kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vesz Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Exkluzív tárlatvezetést tart az esemény után Sipos Anna művészettörténész, a kiállítás kurátora, majd beszélgetés következik Szabó András műgyűjtővel, a ResoArt alapítójával. Közreműködik Vigh Andrea Liszt Ferenc-díjas hárfaművész.
A balatonfüredi kiállításon Magyarország legnagyobb Egry-magángyűjteményéből állítanak ki műveket, amelyek átfogóan mutatják be a Balaton-piktorának is nevezett festő művészetét. Megtekinthető 2026. június 21-ig.
Ki volt Egry József?
A legtöbb életrajz úgy hivatkozik rá, mint a magyar festészet egyik legeredetibb, egyetlen irányzathoz sem tartozó alkotójára. Ha már szeretnénk besorolni őt valahova, akkor leginkább az európai művészet olyan, szintén magányos fényfestőivel rokon, mint például Csontváry-Kosztka Tivadar.
Egry József 1910-ben / Virág Judit Galéria
Szülei szegény napszámosok voltak, gyermekkorától kezdve kellett a megélhetéséről gondoskodnia, ezért művészeti tanulmányokra viszonylag későn nyílt módja. 1904-ben rövid ideig a müncheni Akadémián tanult, 1905-től egy évig Párizsban, a Julian Akadémián. 1906-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly növendéke volt, de csak néhány hónapig. 1907-ben festette első jelentős képét (Menhely előtt). 1911-ben Belgiumban töltött hosszabb időt, ahol Meunier szociális igazságérzettől áthatott tömör, erőteljes művei hatottak rá (Kikötőmunkások, Rakodómunkások).
Egry József, 1914 / Virág Judit Galéria
Az I. világháború idején katonaként súlyosan megbetegedett, és 1916-ban hazatérve, a Balatonnál lábadozott. A tó varázsa egész életére rabul ejtette.
Gyógyulása során ismeri meg a nála 9 évvel idősebb férjes asszonyt, Pauler Júliát. A történész akadémikus Pauler Gyula művelt lánya azonnal felismeri a tehetséget a fiatal festőben. Válás után egész életét Egry művészi kibontakoztatásának szenteli. Ahogy Bernáth Aurél festőművész fogalmazott évtizedekkel később:
“Juliska asszony, mint önkéntes ápolónő és mint egy ezredes felesége, aki itt Egryt vérző tüdővel fekve meglátván, elvált ezredes férjétől, kiemelte Egryt a kórházi ágyból és elvette férjéül”
Művészet a Balaton mellett
1918-tól Keszthely, 1928-tól Badacsonytomaj volt az állandó lakóhelye. Bár részt vett a főváros művészeti életében is (a Nemzeti Szalon, a Művészház kiállításai, a Gresham Társaság), a Balaton festője maradt.
Egry József: Fény a Balaton felett, 1943-1944 / Wikimedia commons
A tó párás fényeivel, lágyan hullámzó vonalaival nem elsősorban látványélményt, témát, motívumot jelentett számára, hanem stílusalakító tényezővé vált. Itt találta meg egyéni hangját. Képein a víz, a nap, a föld, a fa, a ház fénytünemény, egy kozmikus világérzés.
„A Balatonnak sajátos jelenségei, opálos színei, párás fényei, ismétlődő vonalritmusai vannak. Gyors változatai, a misztikus délibábos jelenségektől az elvont absztrahálásig… A Balaton párás fényei átalakítják a reális formákat, tárgyakat. A távlatok, a perspektívák szüntelenül változnak, alakulnak és a fények maguk is képi formát kapnak.” – írja naplójában.
Egyetemes szimbólumok, bibliai alakok is megjelennek a balatoni környezetben (Szent Kristóf, Keresztelő Szent János). Művészetében különleges helyet foglalnak el fájdalmas kifejezésű önarcképei. Sajátos stílusához sajátos technikát is kidolgozott, az olajfesték és a pasztell kombinációját, az olajpasztellt.
Egry József: Hableány kikötő, 1935 / Wikimedia commons
A két világháború között kétlaki életet éltek: tavasztól őszig a Balatonnál, a hidegebb hónapokban a fővárosban. A német megszállás időszakát Badacsonyban élték túl.
“Harminc év óta kora tavasztól késő őszig itt dolgozom. 1944-ben, a német megszállás után még hamarább otthagytam Budapestet, mint a többi évben, örültem annak, hogy volt hová mennem a németek és nyilasok elől. Aztán itt rekedtem. Az ostrom alatt a nácik tökéletesen kifosztották pesti lakásomat, minden holmimat elhurcolták, képeimet felszabdalták, még a kereteket is eltüzelték. Körülbelül hatvan-hetven kép volt a lakásomon, ezek közül negyven kiállításra való. Mindenem odaveszett, egy szög sem maradt meg. Így aztán itt láttam hozzá ismét a munkához, mivel Pesten egyelőre nem volt hová mennem és nem is tudtam elképzelni, hogyan kezdjek ahhoz, hogy új lakást rendezzek be magamnak” – mesélte 1949 augusztusában a Haladás című lapnak.
1945-ben állami nagy aranyérmet, később Kossuth-díjat kapott, majd járadékot állapítottak meg neki, de sajnos ez sem volt elég a folton nélkülöző és betegeskedő festőnek. Egry József hatvannyolc évesen, 1951. június 19-én hunyt el a Badacsonyban.
1973-ban emlékmúzeum nyílt egykori lakóházában, Badacsonytomajon.
Borítókép: Egry József: Hableány kikötő , 1935 / Wikimedia commons
Forrás: Virág Judit Galéria, Balatontipp
