A közel-kelet manapság egyre kevésbé – sőt, a 20. században szinte alig – nevezhető az Ezeregyéjszaka mesés világának. Az idill talán sosem létezett, de néhány régi fotónak köszönhetően lehetnek olyan pillanatok, amikor úgy hisszük, hogy mégis.
Talán ilyen érzések keríthetik hatalmába az embert, ha megnézi Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században című tárlatot. A kiállítás nagyon egyedi nézőpontot választ: bemutatja a jeruzsálemi örmény diaszpóra fotóművészetét, és az örmény fotósok lencséin keresztül egy vizuális zarándoklatra hívja a látogatókat.
A Szent város a mai napig sok népnek és vallásnak helyet ad. Az örmények már egészen korán megérkeztek a régióba. A Kr. u. IV. században az örmények elkezdték zarándoklataikat a jeruzsálemi szent helyekhez. A VII. századra az örmény keresztényeknek már püspökük is volt a városban. Az óvárosban, a patriarchátus mellett, a mai napig megtalálható az örmény negyed, a világi hívők közössége, akik az egyházzal közösen, de saját kulturális és politikai szervezetekkel, egy igen sokszínű örmény diaszpórát alkotnak a szent városban.
Örmény pátriárka, Jeruzsálem
A kiállítás archív fotóin láthatjuk, hogy több mint egy évszázaddal ezelőtt, hogyan éltek Jeruzsálemben a szentéletű emberek, hogyan kötődtek spirituálisan az örmény diaszpóra közösségeihez. A jeruzsálemi örmény fotográfia a szakrális és a világi élet szimbiózisa, a kiállítás fotóin nyomon követhetjük a városi és a természeti környezetet, az embereket, a viseletüket, a szokásaikat, a vallási rituálékat és a világi tevékenységeket is.
A Szentföld megörökítését a nyugati világ fényképészei kezdték el, nem sokkal a fényképezés 1839-es feltalálását követően. Jeruzsálemben az első helyi fotográfus Yessayi Garabedian örmény pátriáka volt, aki az 1860-as években fiatalokat is tanított a fotózás művészetére. Az ő tanítványa volt Garabed Krikorian, az első jeruzsálemi fotóstúdió tulajdonosa. Krikorian tanítványa pedig a libanoni gyökerekkel rendelkező Khalil Raadot, akit az első arab fotográfusnak tekintenek Palesztinában.
Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században kiállítás anyagát a jereváni Örmény Népirtás Intézet Múzeum, a washingtoni Congress Library, a párizsi Nubar Könyvtár, a bostoni Project Save Photograph Archive és a lisszaboni Gulbenkian Archívum bocsátotta rendelkezésre.
A kiállítás szeptember 20., pénteki 18 órás megnyitóját követően, szeptember 21-én, szombaton, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen egy angol nyelvű nemzetközi szimpóziumra is sor kerül. A szimpózium a jeruzsálemi örmény fotográfiai örökségre összpontosítva elkalauzol Jeruzsálem kora újkori oszmán és modern közel-keleti történeti és társadalmi kontextusába. A szimpóziumon többek között magyar, örmény, amerikai, görög és katari tudósok tartanak eladást.
Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században kiállítás amellett, hogy bemutatja egy diaszpóra fotóművészetét, fontos kulturális közösségi esemény is Budapesten az örmény-magyar kapcsolatok tekintetében.
A fotókiállítás megtekinthető: 2024. szeptember 20 – 2024. október 8. között a Magyar Képzőművészeti Egyetem Aulájában.
1062 Budapest, Andrássy út 69-71. Diana Ghazaryan, a kiállítás kurátorának angol nyelvű tárlatvezetése: 2024. szeptember 30., hétfőn lesz.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszéke és a lipcsei Leibniz Intézet (GWZO) közös kiállítása.
Képek forrása. Magyar képzőművészeti Egyetem
