Ha szép az idő, érdemes a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos, évenként megismételt telelőhely felméréséhez csatlakozni. Január 24 és 27 között (péntekről hétfőig) tart az országos összehangolt szinkron számlálás. Eddig nem hangzik túl izgalmasnak, de a hatalmas fákon vagy tujákon pihenő baglyok látványa miatt érdemes egy kis kitérőt tenni, mert lehet, hogy a saját lakóterületünk közlében is szerencsénk lesz.
Mik azok a telelő bagolycsapatok?
Az Európában fészkelő tizenhárom bagolyfajból tizenkettő Magyarországon is előfordult már (egyedül a szakállas bagolynak nincs még magyar adata), tíz faj költ, és közülük öt rendszeres, helyenként gyakori fészkelője a lakott területeknek. A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel lakott területeink fáin.
Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezért is elképesztő, hogy Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja.
Miért teszik ezt?
Biztosan nem tudjuk, csak feltételezéseink vannak. Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki gyepek és szántók nagy számú kisrágcsálói, ami a magyarországi enyhe teleken (a sarkkörön túli területekhez viszonyítva) könnyen és nagy biztonsággal hozzáférhető táplálékbázist jelent számukra.
Ezeket azonban könnyebben és zavartalanabbul érhetnék el, ha mezőgazdasági területek fáin, facsoportjaiban, mezővédő erdősávjaiban töltenék a nappalokat. Csakhogy a sík és dombvidékek alapvetően lombhullató fáinak csupasz ágain gyülekező bagolytömegek nagy vonzerőt jelenthetnének az olyan ragadozómadaraknak, mint a parlagi sas, a héja, az egerészölyv vagy akár a kerecsen- és a vándorsólyom, melyek termetüknél fogva potenciális veszélyt jelenthetnek az erdei és a réti fülesbagolyra. Ez a veszély a belterületi nappalozással gyakorlatilag teljes egészében kiküszöbölhető, mivel ezek a fajok (a héja kivételével) nem szívelik az ember közelségét.
De merre találhatóak télen a baglyok?
Legtöbbször templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben láthatóak, azonban lombhullatókon vagy a lakott területek határában fekvő temetők területén is előfordulhatnak kisebb csoportok. Ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről (ártéri erdők, telepített fenyvesek, sűrű ezüstfa állományok stb.) környékén is érdemes körülnézni.

A baglyok tömeges jelenlétére utal a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, …
Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok is megjelenhetnek a nappalozóhelyeken, akár az előbbi faj egyedei közé vegyülve, akár azoktól elkülönülve. Ennek értelmében az erre vonatkozó megfigyeléseket is (réti fülesbagoly, kuvik stb.) érdemes megjegyezni.
Bagoly lakik a közelben, akkor most máshogy kell élnünk?
Dehogy. A tapasztalatok alapján a megszokott tevékenységeink nem zavarják a baglyokat. Ezeket a madarakat senki nem kényszeríti a belterületekre, maguk választják a téli hónapokra nappali szálláshelyül az ember közvetlen közelségét, elfogadva az ezzel járó hatásokat.
A járókelők jövés-menését, a forgalom zaját és látványát, az óvoda- és iskolaudvaron szaladgáló és hangoskodó gyereket, a kertben tevékenykedő vagy éppen a bagolypiszkot a pihenőfák alatt feltakarító emberek mozgását a madarak semleges környezeti hatásként kezelik.

… valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet
Az persze előfordul, hogy egy-egy szokatlan zajra a madarak felfigyelnek, és egy-két idegesebb példány fel is repül (ez különösen a nagyobb egyedszámú, zsúfolt telelőhelyeken fordulhat elő), miközben a mellettük lévő madár tovább szunyókál.
Mire jó nekünk a baglyok számlálása?
A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Ezek közül az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő legfontosabb ilyen információ a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet.
Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérések alapján biztosan Magyarországon tartózkodó mintegy 16 000 bagoly legalább 4 020 500 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen. Hogy ez mekkora szám? Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 100,5 tonna!
A gazdálkodóknak tehát ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok (nem számolva a már néhány hetes korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait, melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb) ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

Túrkevei telelő erdei fülesbaglyok
A baglyok jelenléte tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt.
Ráadásul az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a városlakó, természeti élményekre vágyó lakosság számára.
Nagyon fontos!
Óvjuk a baglyok nyugalmát! Lehetőleg ne menjünk be, különösen csoportosan ne a nappalozófák alá (ha a számolás miatt ez nem elkerülhető, a lehető leghalkabban egy ember végezze ezt), a törzstől tartsunk a lehető legnagyobb távolságot, amit távcső használata megkönnyít.
Ha azt tapasztaljuk, hogy az addig békésen, felborzolt tollal pihenő baglyok a testükhöz lapított tollakkal (ilyenkor a madarak vastagsága a felére-harmadára csökken), felmeresztett tollfülekkel kezdenek figyelni, húzódjunk még hátrább. Így tudjuk elkerülni, hogy a nappalozó baglyok megriadva felrepüljenek. Ha ez mégis megtörténik, hagyjuk ott a helyszínt, hogy a madarak néhány kör megtétele után vissza tudjanak ülni.
Hogyan és hova jelenthetem az adatokat?
Az adatok rögzítésére és beküldésére két adatlapforma is elérhető, ezek a szükséges tájékoztatást is tartalmazzák:
Google form jelentőlap, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható
Papíralapú jelentőlap letöltése itt
A regisztrált madárfelmérők a Turdus okostelefonos alkalmazást vagy a megszokott MAP felületet használhatják, a Projekt mezőben a TASIOTU kódot (telelő erdei fülesbaglyok felmérése) alkalmazva. Ha még nem regisztráltál, akkor nem tudod használni. A regisztráció miatt ez egy hosszabb folyamat.
A „nulla adat” is adat! Ez ebben az esetben annyit jelent, hogyha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen (amelyet alaposan átnézett!), az is küldje el tapasztalatait, mert hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat!
Mi történik az adatokkal?
Készül egy éves összesítés, illetve minden információ bekerül az országos Madáratlasz Program adatbázisába, ami pedig részét képezi egy európai szintű MAP összesítésnek.
Nem szeretnék egyedül számlálni, hol lehet csatlakozni baglyos közösséghez?
A felmérés Facebook közösségi oldalán lehet társakat találni.
Lehet etetni a telelő baglyokat?
Közvetlenül, úgy mint az énekesmadarakat, nem és nem is kell, mert az etetőkből kihulló mag oda vonzza az egereket, amikre a baglyok éjszakánként így vadászni tudnak. Illetve léteznek bagolyetető egérvár megoldások.
Amennyiben kérdés van a bagoly szinkronszámlálással kapcsolatban, kérjük, az erdeifules@mme.hu e-mail címre írjon!
Képek és forrás: Magyar Madártani Egyesület / Orbán Zoltán