A Magyar Kultúra Napjára – Himnusz-szobor Budakeszin

Szerző: | 2025. 01. 22. 07:31

Olvasási idő: 4 perc

Mivel ma fejezte be Kölcsey Ferenc 202 éve és dátumozta ezen a napon költeményét, a Himnuszt, ezért ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját 1989. óta január 22-én. A neves nap jó alkalmat kínál arra, hogy bemutassunk egy egészen különleges alkotást.

Ugyanis Budakeszin köztéri szoborként látható – és hallható – a magyar Himnusz. A 2006 májusában felavatott nem mindennapi művet V. Majzik Mária, Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette.

A Himnusz- szobor / Kölcsey Ház fotója

Márványból, mészkőből és bronzból készült, a szobor közepén egy istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A 4 méter magas és 9 méter széles alkotást 21 harang egészíti ki, amin ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, minden vasárnap délben pedig a déli harangszó. Az emlékmű elkészítéséhez szükséges pénzt adományokból gyűjtötték össze.

A szobor hátoldala / Kölcsey Ház fotója

Felülről ihletett művészet

V. Majzik Mária elmondása szerint, az alkotás elkészítése során sokszor voltak kétségei, hogy valóban szükség van-e ilyen szoborra és ha igen, akkor neki kell-e létrehoznia. De egy nap a műtermében álló, régi leselejtezett templomi padok szétszedése közben apró papír akadt a kezébe. Az egyik oldalára az volt írva, hogy  Adventi himnusz, a másik oldalán pedig csak egy szó: Himnusz.

„Ezt a történetet elmeséltem egy kedves barátomnak, aki miután meghallgatta, azt mondta nekem: Képzeld el, ott fenn az angyaloknak milyen sokat kellett dolgozniuk azon, hogy üzenetet küldjenek neked, hogy ne legyenek kétségeid abban, igenis állnia kell a Himnusz szobrának.”

Az alkotó, V. Majzik Mária / A Budakeszi Hírmondó fotója

Ahogy a művész látja az alkotást

A Magyar Örökség Díjas képzőművész a Kölcsey Ház portálnak hosszú leírást adott az alkotásról.

„A dombormű csonka kör kompozíciója középpontjában az Isten alakja áll, feje körül dicsfénnyel. Az Istenalak stilizált, arca kidolgozott. Körülötte sugarakban olvasható a Himnusz teljes szövege.

Minden versszakot, ugyancsak körkörös sugarakban, kerék-küllő formában díszítés követ. A díszítés bal és jobb oldalon négyes tagolásban az évszakok váltakozását jelöli: Tavasz: virág és levél motívum, Nyár: búzakéve, Ősz: szőlőlevél és szőlőfürtök, Tél: csupasz ágak.

A verssorok –mint kitárt szárny, vagy kezek –, veszik körül az Isten alakját.

A formát középen, a dicsfény fölött hét galamb zárja le. A két szélső galamb szárnyával szinte felemeli, tovább viszi a sugarakat. A középső galamb csőrében a magyar korona keresztjét tartja, felemeli.”

Három harang a huszonegyből / Kölcsey Ház fotója

„Az Isten alakja és a csonka kör alakú kompozícióba zárt Himnusz imádság az ősi három halmon áll, amely országunkat jelképezi, alatta a „Himnusz” szó rovásírásos felirata.

A három halom jelzésszerű palmetta motívumokból van kialakítva, a legősibb magyar díszítő motívumokból, középen a Duna-Tisza-ággal. A középső halmon a szalagszerű 63 rovátka jelzi a történelmi Magyarország vármegyéit, melyből 33 kereszt-formájú, a Trianon után megmaradt vármegyéinket jelképezi. Ez az alkotás nem illusztráció, hanem ami a nemzeti imádságunk által bennem megfogalmazódott, ami általa belőlem megszületett. Jelzésszerűen alkalmaztam egyes meghatározó népi és szakrális szimbólumot.

A keréknek, a sugárnak, a küllőnek, a galambnak, a keresztnek, a három halomnak, a palmettának, magának a rovásírásnak, a vármegyék rovátkás megjelenítésének, a csonka kör-formának, mind-mind súlyos jelentéstartalma van nemcsak a magyarság sorsát illetően, hanem az egyéni emberi sorsot, az emberi élet folytatólagosságát illetően is.

Az emlékmű térkompozíció. A dombormű egy félköríves falon került elhelyezésre, amelyet hét boltív vesz körül. A boltívekben összesen 21 harang látható a 63 vármegye nevével, valamint a „Magyarok bárhol a világon” felirattal. Hozzá kapcsolódik egy harangjáték, melyből a nemzeti himnuszunk szólal meg, először 2006. május 7-én déli 12 órakor, majd a nemzet ünnepnapjain, Szilveszter napján éjfélkor is.

A harangjáték minden nap megszólal déli 12 órakor, amikor a magyar Mária-kegyhelyek templomharangjai csendülnek fel általa. Elsőként 2006. május 14-én, déli 12 órakor a csíksomlyói római katolikus templom harangjai szólaltak meg.”

A szobor központi része / Kölcsey Ház fotója

„A harangot a Himnusz-szoborhoz mintáztam a jogaron lévő hármas gyöngydíszítéssel. Minden harangon 896 gyöngy található (a Honfoglalás időpontja).

Az alkotás másik oldalán ugyanez a csonka kör kompozíció van jelen, amelyen, hasonlóképpen a verssorok elhelyezkedési rendjéhez, kézlenyomatok láthatók. Magyar emberek kézlenyomatai, akik a magyar nemzetet jelképezik. Fent a csonka kör hiányzó cikkelyének két csúcsától két kar tart egymás felé, vízszintben, mintegy háromszöget alkotva a hiányzó cikkelyből: a jobb oldali karon a koronázási palást díszítő elemei és Szent István monogramja, a bal oldali karon a Szent László-hermán látható díszítő elemek és Szent László címere látható.”

„A tenyérlenyomatokat őrző csonkakör kompozíciót, mint napkorongot, a tápiószentmártoni aranyszarvas alapján mintázott szarvas tartja. A szarvas, amely régmúlt időket jelez és rögzít, emlékeztet a magyar nép hitvilágára, gyökereire. A két szélső boltív tartó oszlopán bevésve ősi, székely őrmotívum áll, tehát mintegy őrök állnak fel a Himnusz, a magyarság védelmére.”

Borítókép: A Himnusz szobor / Kölcsey Ház

Forrás: Zsámbék Info, Köztérkép, Budakeszi hírmondó, Kölcsey Ház