Norvégia már így is Európa – sőt a világ – egyik legdrágább országa, de láthatóan ez sem riasztja el a turistákat. Így aztán egy új turisztikai adóval tervezik visszafogni a turista áradatot.
Afelől azt hiszem, nincs vita, hogy Norvégia a világ egyik legszebb országa. Kevés olyan helyen jártam, ahol az út mentén gyakorlatilag percenként kedvem lett volna megállni, hogy fényképezzek, és egyáltalán nem zavart, hogy a csak kétszer egy sávos úton lassacskán tudtunk a hegyek között haladni.
Az is vitán felül áll, hogy Norvégia a világ egyik legdrágább országa. A globális árösszehasonlító oldal, a Numbeo szerint a norvég árszínvonal 103%-kal magasabb a hazainál, ami ugye azt jelentené, hogy minden kétszer annyiba kerül, de valójában általában ennél is nagyobb az eltérés, ha mondjuk a szolgáltatásokat – étterem, szállás, kirándulások árai – hasonlítjuk össze. A magyar turista néha csak ámul az árakon, néha bosszankodik – és itthonról viszi az ennivaló nagy részét.
A legolcsóbb hely a bergeni halpiac – és az is nagyon drága
Az ilyen éttermek szinte megfizethetetlenek
Az is kétségtelen, hogy Norvégia északon van, egyszóval hűvösebb vidéken, mint a mi Közép-Európánk. Ez sokáig – a magas árak mellett – inkább a negatív, visszatartó erők közé tartozott. Mostanság azonban, ahogy egyre többen menekülnének a forró mediterrán nyarak elől valami hűvösebb vidékre, inkább a pozitív oldalra fordult, vonzerővé vált. (Akárcsak Finnországban.) Ami pedig jócskán megdobta az elmúlt években Norvégia turizmusát. A 2024-es nyári hónapokban rekordot jelentő 16,7 millió vendégéjszakát töltöttek az országban. A fontosabb turistalátványosságok pedig bizony így már elég zsúfoltak voltak.
Ez vezetett oda, hogy a norvég kormány úgy határozzon, a túlturizmus elkerülésére emeli a költségeket, és turisztikai adót vet ki. Az adó valójában egy fakultatív díj lesz, amelyet a helyi hatóságok saját belátásuk szerint vethetnek ki. A bevételt olyan projektek finanszírozására fordítják majd, amelyek mind a lakosok, mind a turisták számára előnyösek, például túraútvonalak karbantartására és nyilvános WC-k telepítésére. Ha egy önkormányzat bevezeti az adót, akkor azt minden, éjszakai szálláshelyen – beleértve a szállodákat, szállókat, kempingeket és rövid távú bérleményeket – megszálló látogatókra ki kell vetni. A helyi hatóságok a szezontól függően is módosíthatják a díjat – erősítette meg Cecilie Myrseth turisztikai miniszter.
„Nem arról van szó, hogy az egész országban egész évben turizmus van. De egyes helyeken az évnek vannak olyan időszakai, amelyek különösen telítettek, és emiatt a turisták költségei különösen megnőnek a helyi lakosok számára” – mondta Myserth az NRK norvég közszolgálati műsorszolgáltatónak.
Jelenleg nincs meghatározott időpont a díj bevezetésére, bár a hírek szerint már idén nyáron bevezetésre kerülhet. A kormánynak még jóvá kell hagynia a parlamentben az adót részletező törvényjavaslatot, de úgy tűnik, több párt is ellenzi az új adóterhet. A Norvég Vállalkozások Szövetségének (NHO) utazási és idegenforgalmi ágazata szerint egyáltalán nem jó ötlet tovább növelni az árakat. A javasolt adót azért is bírálták, mert csak azokat a látogatókat célozza, akik ott töltik az éjszakát, és nem kötelezi fizetésre a hajótúrák utasait, az egynapos kirándulókat és a szabad közterületeken éjszakázó kempingezőket. Az ellenzők szerint ezek a látogatók a legkárosabbak, különösen az olyan gyakran látogatott célpontokon, mint a Lofoten-szigetek és a Geiranger-fjord.
