Elsőre kicsit furcsának tűnik – de így van, a Hold mától védendő műemléknek számít. Az kétségtelen, hogy az emberiség kultúrájában hatalmas szerepet játszott – és az is, hogy óriási veszélyek leselkednek rá.
A Világ Műemléki Alap (World Monument Fund) frissen közzétett, veszélyeztetett kulturális örökségeket tartalmazó listája öt kontinens 29 országából foglal magába épületeket, és emellett – először – egy égitestet is. Az utolsó World Monuments Watch listát 2022-ben tették közzé. A 2025-ös kiadás új adatelemzést kínál a nyílt felhívás keretében benyújtott több mint 200 jelölés által megosztott megőrzési kérdésekkel kapcsolatban. „Ez az adatalapú megközelítés lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük és kezeljük a kulturális örökség helyszíneinek kihívásait” – nyilatkozta Bénédicte de Montlaur, a WMF elnöke és vezérigazgatója a The Art Newspapernek. „Például az idén a jelölők által megnevezett első számú kihívás a megőrzéshez szükséges finanszírozás hiánya volt. Ez aláhúzza annak sürgősségét, hogy felhívjuk a figyelmet és mozgósítsuk az erőforrásokat közös kulturális örökségünk megóvása érdekében.”A jelölések elemzése további regionális problémákat is feltárt: a közel-keleti és észak-afrikai helyszínek 60%-a a konfliktusokat és a válság utáni helyreállítást, a szubszaharai afrikai helyszínek 81%-a pedig az éghajlatváltozást említette.„Bár az éghajlatváltozás már 2022-ben is kritikus kérdésnek számított, az idei ciklus adatai megerősítik annak jelentőségét, különösen Szub-Szaharai Afrikában” – mondja Montlaur. „Ez a régió olyan sürgető fenyegetésekkel szembesül, mint a viharos hullámok és a tengerszint emelkedése, ami tükröződik abban is, hogy a szuahéli partvidék felkerült az idei Watch listára.”
A WMF, egy idén 60 éves jubileumát ünneplő nonprofit szervezet, 1996-ban indította el World Monuments Watch programját. A Watch minden kiadása rávilágított arra, hogy a kulturális örökséget fenyegető veszélyek folyamatosan megjelennek és változnak. Az idei lista kiemeli Gáza történelmi városi szerkezetének folyamatos pusztulását, valamint egy ukrajnai helyszínt – a Kijevi Tanárok Házát, amely 1918-ban, az ország függetlenségének kikiáltása után jelentős találkozási hely volt –, amelyet 2022-ben egy orosz rakéta megrongált. A listán szerepelnek olyan helyek is, amelyek a közelmúltbeli természeti katasztrófákból épülnek fel, mint például a 2023 februárjában földrengés által elpusztított törökországi Antakya és a 2024 januárjában földrengés által súlyosan megrongált japán Noto-félsziget.
Más helyszínek a látogatói infrastruktúrát meghaladó turisztikai növekedéssel küzdenek, mint például a kínai Maijishan és Yungang sziklába vájt barlangokban található buddhista barlangok, amelyek csúcsidőszakban naponta több ezer látogatót fogadnak, meghaladva a magasított sétányok befogadóképességét. Más örökségi helyszínek pedig új infrastruktúra építése miatt használaton kívül kerültek, pedig jobban integrálhatók lennének a jelenlegi igények kielégítésére; például az indiai Bhujban található 450 éves vízellátó rendszer újjáéledhetne, hogy enyhítse az országban jelenleg is fennálló vízhiányt.
A lista legmeglepőbb eleme talán a Hold. Noha a jelölés az Apollo 11 leszállóhelyére koncentrált, ahol Neil Armstrong és Buzz Aldrin csizmanyomai a tudományos munkájukhoz kapcsolódó tárgyak mellett a holdporban maradtak meg, a WMF fontolóra veszi az űrkutatáshoz kapcsolódó történelmi helyszínek védelméhez szükséges szélesebb kereteket. A kereskedelmi holdra szállások jövőbeli növekedése ezeknek a helyszíneknek a kifosztását, kizsákmányolását vagy elvesztését eredményezheti.
„Ahogy belépünk az űrkutatás új korszakába, elengedhetetlenül fontos, hogy nemzetközi mechanizmusokat hozzunk létre e kulturális táj védelmére” – mondja Montlaur. „A holdi örökség megóvása megakadályozza, hogy a magán- és kormányzati tevékenységek felgyorsulása károsítsa az űrt, és biztosítja, hogy ezek a műtárgyak a jövő generációi számára is megmaradjanak.”
A World Monuments Watch egyik központi célja a tudatosság növelése, különösen az olyan helyszínek esetében, amelyek nem rendelkeznek nemzetközi ismertséggel. Például az idei listán szerepelnek az albániai Drino-völgy több évszázados ortodox kolostorai, amelyek felelősségteljes, fenntartható turizmusból profitálhatnak. Más helyszínek jelenleg nem rendelkeznek jelentős elismertséggel, például az UNESCO világörökségi státusszal, amely növelné láthatóságukat a megőrzés érdekében – mint például az Egyesült Államok Nagy Kereskedelmi Útvonal, egy ősi őslakos ösvény, amely a mai Virginiát és Észak-Karolinát köti össze, és amelynek még mindig vannak megmaradt szakaszai.
„Fontos, hogy egy helyszín felvétele a Watch listájára csak a kezdet” – mondja Montlaur. „A WMF szorosan együttműködik partnereivel, hogy olyan projekteket tervezzenek, amelyek a feltárt kihívásokra adnak választ, és biztosítja a finanszírozást azok támogatásához. A 2025-ös Watch ciklusra már 2 millió dollárt gyűjtöttünk össze a Watch projektekre, és folytatjuk az adománygyűjtést, hogy kielégítsük a jelölt helyszínek igényeit.”
