Ami a kínai konyhában a szecsuáni, az Európában a magyar, állítja egyik kínai beszélgetőtársunk. Neki hihetünk, járt már Magyarországon, és szerette a magyar konyhát, a szecsuániban pedig a szó legszorosabb értelmében, otthon van.
A Luzhou-i szabadkikötő látogatóközpontjában a 21. század technológiája fogad, a virtuális valóságban láthatjuk, hogyan jut el a szecsuáni folyami kikötőből az áru Franciaországtól Új-Zélandig bárhová. És hogyan érkeznek ide is megrakott konténerek. A mellette levő bemutatóterem pedig import árukkal van tele. A legnagyobb részük bor – Kínában az elmúlt időben trendi lett bort inni. Minimális keresés után meg is találjuk, amit kerestünk – egy teljes polcot, teli Tokajival. Az árcéduláktól kicsit megrémülünk – az olcsóbb kerül magyar pénzben 28 000 forintba. Kínai vendéglátóink megnyugtatnak, van erre fizetőképes kereslet itt, és ez igazán semmiség a kínai pálinkák csillagászati áraihoz képest.
A tokaji borok a luzhou-i szabadkikötő bemutatótermében, a 20. Luzhou-i Nemzetközi Alkoholos Ital kiállításon. Fotó: Szűcs Tamás
„A csípős szecsuani konyhához nagyon jól illik az édes bor, a kínaiak pedig amúgy is szeretik az ízek keveredését” – magyarázza Rókusfaly Pál kormánybiztos, miért éppen a borok királyával igyekeznek betörni a kínai piacra. Ezt megerősítik a kínai kóstolók is, akik határozott elégedettséggel kóstolgatják a magyar borokat. Az esemény, ahol mindezt teszik, a 20. Luzhou-i Nemzetközi Alkoholos Ital kiállítás, amelynek idén hazánk a díszvendége. A Kínához méltóan pompás külsőségek között megszervezett megnyitó ünnepség egyik fénypontja pedig annak a memorandumnak az aláírása volt, amelyet a Nemzeti Bormarketingért Felelős Kormánybiztos Hivatala és a Kínai Alkoholos Italok Szövetsége kötött, amelyben elkötelezik magukat, hogy megteremtsék az együttműködést a magyar borkultúra és a kínai baijiu likőrkultúra népszerűsítésében.
Csoportkép a memorandum aláírása után, a 20. Luzhou-i Nemzetközi Alkoholos Ital kiállításon. Fotó: Szűcs Tamás
„Ázsia, azon belül Kína az egyik legnagyobb potenciális piac a magyar borok számára” – hangsúlyozza a kormánybiztos. A beszédekben pedig számtalan alkalommal elhangzik, hogy Kína milyen nagy jelentőséget tulajdonit a magyar kapcsolatnak, hiszen hazánk volt az egyik első az EU tagjai közül, amely csatlakozott az Övezet és Út kezdeményezéshez. Az odafigyelésre szükség is van, a hatalmas, és a megnyitón elhangzottak szerint a COVID óta ismét dinamikusan növekvő kínai piacon nem csak a magyar borok szeretnének megjelenni. A kiállítók jelentős része olasz, francia, de a bemutatóteremben is bőven látni például grúz vagy chilei borokat. Beretvás András és Tihanyi István már évek óta dolgoznak Kínában. Azt mondják, hogy a nagy konkurencia ellenére bőven van lehetőség a magyaroknak, ha komolyan gondolják a megjelenést a kínai piacon. A kereslet ugyanis tényleg hatalmas – a legnagyobb gond a magyar borászatok számára pedig az szokott lenni, hogy a kínai partnerek olyan mennyiséget rendelnének, aminek a magyarok már nem tudnak megfelelni.
Az együttműködés pedig bőven túl is léphet az egyszerű kereskedelmi kapcsolatokon. A kínaiak célja, hogy a saját alkoholos italaikat a világ nagy brandjei közé emeljék, és erre a legutóbb meghirdetett modernizációs tervben határozott elképzeléseket is megfogalmaztak. Ehhez pedig nem csak a kereskedelmi kapcsolatok élénkítésére van szükség, hanem szakemberekre is, akik a kínai baijiuból nemzetközileg elismert márkát csinálnak – ennek pedig része lehet a kínai baijiu-turizmus nemzetköziesítése is. Ehhez pedig jól jöhetnek azok a tapasztalatok, amelyeket Magyarország szerzett a borturizmus, a borkultúra népszerűsítése, illetve az ezekhez kapcsolódó képzések terén.
Borítókép: A magyar stand a 20. Luzhou-i Nemzetközi Alkoholos Ital kiállításon. Fotó: Szűcs Tamás
