Gyönyörű képeken az Agostyáni Arborétum – Húsvétkor is nyitva!

Szerző: | 2026. 03. 31. 10:54

Olvasási idő: 5 perc

Az ember életében vannak helyszínek, amelyek nem csupán koordináták a térképen, hanem belső iránytűk. Számomra ilyen az Agostyáni Arborétum. Legutóbb, 2025 tavaszán azonban, amikor fényképezőgéppel a vállamon érkeztem, valami megváltozott. Nemcsak a belépőjegy ára és a fogadtatás volt más, hanem maga az erdő is új arcát mutatta. Itt találkoztam Mocsi Ádámmal, az arborétum új vezetőjével, akivel egy különleges, „képes podcast” formájában beszélgettem a múlt örökségéről és a jövő terveiről.

Görgess lejjebb az interjú videós formában való megtekintéséért!

Agostyáni Arborétum. Fotó: Váradi Vivien Eszter

Kapu a Gerecse szívére

Az arborétum a Gerecse hegység egyik legeldugottabb, mégis könnyen elérhető ékszerdoboza. Tata központjától mindössze néhány kilométerre, Agostyán irányában fekszik, a Bocsájtó-völgyben. A megközelítése autóval: a Tata és Tarján közötti úton haladva táblák jelzik a bejáratot, ahol egy tágas ingyenes parkoló várja az érkezőket.

Az első látvány, ami fogadja a látogatót, egy monumentális, faragott székelykapu. Ez nem csupán egy bejárat, hanem az arborétum egyik legfontosabb védjegye és szimbóluma. 1980-ban készült el egy fafaragó tábor keretében, a neves Cs. Kiss Ernő vezetésével. Ha megállunk előtte, érdemes megfigyelni a finom motívumokat. Bent az Arborétumban áll egy kopjafa, amely szintén ebben a fafaragó táborban készült és az alapító „erdész-atyák” – Kiss Miklós, Bánó István, Galambos Gáspár és Dr. Barabits Elemér – emléke előtt tiszteleg. Ők voltak azok, akiknek a víziója nélkül ma nem sétálhatnánk e különleges óriások között.

Vándor-tipp

Az arborétum egész évben várja a látogatókat, keddtől vasárnapig minden nap nyitva tart és ha hétfőre esik az ünnepnap, akkor is. Így a teljes húsvéti ünnepek alatt is nyitva van az Agostyáni Arborétum. Ha túltelítődött az ünnepi gyomor, de még a szemek éheznek a természet ébredő látványára, érdemes jóllakatni őket az éppen virágzó magnólia fák és más virágzó növények látványával. Külön öröm a gazdiknak, hogy a hely teljesen kutyabarát, így négylábú kedvencünkkel, pórázon vezetve, együtt fedezhetjük fel az természet szépségeit.

Az arborétum térerőmentes övezet, így a telefonod helyett végre a környezetedre figyelhetsz.

Változás a kapuban és a lombok között

A kapun belépve tűnt fel az első személyi változás: egy kedves, szakavatott úriember fogadott a pénztárnál. Mocsi Ádám tatai gyökerekkel, erdésztechnikusi és természetvédelmi mérnöki háttérrel érkezett 2024 augusztusában az arborétum vezetőségébe, hogy átvegye a stafétát nyugdíjba vonuló elődjétől, Rozman Hajnalkától. Ádám nem csupán adminisztrátor; ő az arborétum mindenese, aki egyszerre felel a marketingért, a rendezvényekért és a napi operatív feladatokért. Gyakran látni őt elektromos kiskocsijával suhanni a parcellák között, hiszen a 30 hektáros terület gondozása embert próbáló feladat.

Agostyáni Arborétum. Fotó: Váradi Vivien Eszter

Ahogy elindultam a völgybe, a látvány egy helyen mellbevágó volt. Aki ismerte ezt a régi, sűrű lucfenyős részt, most tátongó ürességgel szembesülhetett bizonyos parcellákon. Fotósként elsőre fájdalmas volt látni a kivágott tűlevelűeket, de Ádám megnyugtatott: “Ez nem rombolás, hanem erdődinamika. A lucosok sajnos nem bírják a hazai ultra-aszályos nyarakat, és az immunrendszerük feladta a harcot a szúkárosítással szemben. Nem drámaként kell felfogni, hanem egy folyamat részeként” – mondta. És valóban, a kidőlt óriások helyén már ott sarjad az új generáció, a jegenyefenyők és őshonos cserjék, amelyek már jobban alkalmazkodnak a változó klímához.

Agostyáni Arborétum. Fotó: Váradi Vivien Eszter

A Bocsájtó-völgy titkai

Az arborétum története 1955-ben kezdődött, amikor az állam kísérletezni kezdett idegen honos (egzóta) fafajok meghonosításával. A terület felét az első ütemben ültették be, majd 1979-ben következett a bővítés. A völgy különlegességét a patakból duzzasztott két mesterséges tó adja, amelyek alapvető fontosságúak a mikroklíma fenntartásához. Ezek a tavak otthonai a szinte megszelídült vörösszárnyú keszegeknek. Ha a látogató megáll a parton, a halrajok szinte követik a mozgását, várva a finom falatokat, ami különösen a gyerekek számára hatalmas élmény.

Agostyáni Arborétum. Fotó: Váradi Vivien Eszter

De nemcsak a halak teszik élővé ezt a helyet. A mocsári teknősöktől kezdve a fakúszokon át egészen a ragadozó madarakig – mint a karvaly vagy az egerészölyv – számos állatfaj megtalálható a növénykertben. A madaras pihenőhelynél, ha csendben maradunk, megfigyelhetjük a cinegék, pintyek és csúszkák mindennapjait is.

Élet a záróra után: A kulcsosház

Az egyik legizgalmasabb fejlesztés a nemrég felújított, 10 fős kulcsosház. Ez a házikó lehetőséget ad arra, amire minden természetfotós vágyik: ott lenni, amikor a fények a legjobbak. Aki itt száll meg, záróra után is az erdő vendége maradhat, és olyan hajnali vagy éjszakai pillanatokat örökíthet meg, amelyeket az átlagos látogató sosem láthat. A ház teljesen felszerelt, hűthető és fűthető, így egész évben várja a természet szerelmeseit.

„Az elcsendesedés és a jó energiák átvétele” – Mocsi Ádám szerint legalább két éjszaka kell ahhoz, hogy az ember valóban megérkezzen ebbe a miliőbe, és levetkőzze a városi stresszt.

Agostyáni Arborétum. Fotó: Váradi Vivien Eszter

Játékos tudomány és békebeli táblák

Séta közben egy különleges „fatönk-kiállításra” rábukkantam az alsó tó közelében. Ádám a raktár mélyén talált régi, zománcozott növénytáblákat mentett meg az enyészettől, és helyezte ki őket egy kidőlt jegenyefa kuglijaira. Ez a kis installáció nemcsak esztétikus, hanem jelzi az új szemléletet is: tiszteljük a múltat, de adjunk neki új funkciót. A táblákon a növények magyar és latin neveit olvashatjuk, emlékeztetve minket a gyűjtemény tudományos értékére.

Agostyáni Arborétum. Fotó: Váradi Vivien Eszter

A feliratok láttán még a tőkés réce szava is elállt.

Az interjú során kiderült, hogy az arborétum ma is aktív kutatóhely. A csemetekertben – amelyet korábban mindenféle fajok nevelésére használtak – most egy nemzetközi pályázat keretében, főként aszálytűrő tölgy fajokkal kísérleteznek, hogy megtalálják a jövő erdeinek alapköveit a felmelegedő világban.

Közösség és természet: Programok minden évszakban

Az Agostyáni Arborétum nem egy statikus múzeum, hanem egy lüktető közösségi tér. A tavaszi és nyár eleji időszak nagy kedvence a fúvószenekarral és vadászkürtösökkel kísért piknik, ahol családok és baráti társaságok telepedhetnek le a fűbe. Az ősz beköszöntével a kézműves vásár vonzza a tömegeket, ahol helyi termelők portékái közül válogathatunk.

Agostyáni Arborétum. Fotó: Váradi Vivien Eszter

A természet naptárához igazodva minden hónapra jut valamilyen különlegesség: téli madárgyűrűzés, a Föld napja vagy a madarak és fák napja alkalmából szervezett szakmai séták. Kiemelkedő élmény a júniusi szentjánosbogár-rajzás, amikor az erdő apró lámpásokkal telik meg, valamint a szeptemberi szarvasbőgés-túra, melyet szakavatott vezetők kísérnek. Mivel a terület térerőmentes övezet, ezek a programok valódi, zavartalan kikapcsolódást nyújtanak.

Praktikus tudnivalók

Az aktuális hírekről és a soron következő eseményekről az Agostyáni Arborétum mindig frissülő Facebook-oldalán érdemes tájékozódni.

Nézd meg alább a beszélgetésről készült „Vizuális Vándor” videót. A 147 fotómon keresztül, ami a beszélgetés alatt folyamatosan látható, te is bejárhatod velem ezt a csodálatos völgyet, és meghallgathatod a teljes interjút Mocsi Ádámmal, az Agostyáni Arborétum vezetőjével, a múlt értékeiről és a jövő terveiről: