2026. május 2-án első alkalommal rendezték meg a fülöpházi Pásztorünnepet, amely egy napra a Kiskunság szívébe helyezte a pásztorkultúra, a juhászat és a közösségi összefogás értékeit. A rendezvény megálmodói, Szabó Csaba juh törzstenyésztő és Dr. Pogány Károly állatorvos, olyan eseményt szerettek volna létrehozni, amely egyszerre mutatja be a birkahús sokszínű gasztronómiai lehetőségeit, valamint a pásztorélet hagyományait, történeteit és máig érvényes tudását.
Az ötlet eredetileg a birkaételek népszerűsítéséből indult. A szervezők célja az volt, hogy a látogatók új ízekkel, elkészítési módokkal és szemléletekkel találkozzanak, és közelebb kerüljenek ehhez a Magyarországon méltatlanul háttérbe szorult alapanyaghoz. Az esemény azonban ennél jóval többet kínált: egész napos kulturális és szakmai programjaival a pásztorélet világát állította középpontba.
Fotó: Aszódi Ildikó
A délelőtt inkább az elmélyülésről szólt. Előadások, fotókiállítások és filmvetítések segítették a résztvevőket abban, hogy jobban megértsék a pusztai ember és a táj kapcsolatát. Kiemelt figyelmet kapott a Homokhátság sorsa, amely nem csak az itt élő gazdálkodók és helyiek számára egyre sürgetőbb kérdés, hanem az egész ország klímájára hatalmas befolyással van. Molnár Zsolt etnoökológus a térség múltjáról és jelenéről, a kiszáradásról és a legeltetés szerepéről tartott előadást, míg Holló Mátyás, a Magyar Juh- és Kecsketartók Szövetségének elnöke a hazai juhászat aktuális helyzetét mutatta be.
Fotó: Aszódi Ildikó
A szakmai programok mellett filmvetítések is gazdagították a napot. Az Ember a tájban, a Pásztornők ideje és A kolomp szava című alkotások érzékletesen mutatták be a pásztorélet szépségeit és nehézségeit.
Nézd meg az Ember a tájban című filmet:
Késő délelőttre a rendezvényterület teljesen megtelt élettel. Tizenegy főzőállomáson készültek a bárány- és birkahúsból készült fogások, amelyeket a látogatók ingyenesen meg is kóstolhattak. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték a birkanyírást, kipróbálhatták a gyapjúfeldolgozást és a nemezelést, az állatsimogató pedig egész nap népszerű volt. A bábszínház, Szabóné Ronkó Erzsébet előadásában, teljesen elvarázsolta a legkisebbeket.
Fotó: Aszódi Ildikó
A rendezvény egyik legnagyobb erőssége az volt, hogy a résztvevők nem csupán szemlélők maradtak. Beszélgettek a gazdákkal, kérdeztek, bekapcsolódtak a programokba, és személyes tapasztalatokon keresztül ismerkedtek meg a pásztorélet mindennapjaival.
Az elkészült ételeket a látogatók is megkóstolhatták. Fotó: Kessler Mónika
A jó hangulatról Kárász István és citerazenekara gondoskodott, akik fellépésükkel az ünnep igazi sztárvendégei voltak. Az est közös vacsorával és élőzenével folytatódott, a menü pedig a hagyományos káposztás birkapörkölt volt. A nap végére sokakban az az érzés maradt meg, hogy nem csupán egy rendezvényen vettek részt, hanem valóban átéltek valamit abból a világból, amely évszázadokon át formálta a magyar tájat és kultúrát.
Fotó: Kessler Mónika
Az első fülöpházi Pásztorünnep minden programja és az ételek is ingyenesen voltak elérhetők, ami az önkéntesek és támogatók összefogásának köszönhető. Kiemelt szerepet vállalt Fülöpháza Önkormányzata, Balogh József polgármester pedig személyesen is részt vett a nagy sikert aratott lángosok készítésében.
A szervezők már most megkezdték az ötletgyűjtést és az adományok fogadását, hogy a rendezvényt 2027. május 8-án ismét megrendezhessék. Az első Pásztorünnep sikere azt mutatta, hogy a pásztorkultúra iránt ma is élénk az érdeklődés, és a hagyományok megőrzése közösségteremtő erővel bír.
Forrás: a Fülöpháza Pásztorünnep szervezői
