A kutatók kifejlesztették a világ első, kifejezetten az ógörög nyelvre összpontosító nagy nyelvi modelljét. A mesterséges intelligencia segítségével történelmi dokumentumok hiányzó részeit rekonstruálják, ami új részleteket árulhat el az ókori világ életéről.
Az Apollo nevű mesterségesintelligencia-rendszert az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) fejlesztette ki, az európai MI-vállalatokkal, a Mistral AI-jal és a SAIL Reply-jal együttműködésben. A 2026. szeptember 23-án bemutatott technológia célja, hogy segítse a régészeket és történészeket az évszázadok óta hiányos, töredékes szövegek megfejtésében.
A mintegy 600 millió ókori görög szón alapuló Apollo képes elemezni a fennmaradt szövegrészleteket, és másodpercek alatt valószínűsíthető rekonstrukciókat javasol a hiányzó szavakra, mondatokra vagy akár hosszabb szakaszokra.
A rendszer első változata immár szabadon hozzáférhető a kutatók és a nagyközönség számára, új lehetőségeket nyitva az ókori dokumentumok – múzeumokban és könyvtárakban világszerte őrzött – hatalmas gyűjteményeinek tanulmányozása előtt.
A mesterséges intelligencia az archeológia egyik legnagyobb kihívásával veszi fel a harcot
Világszerte különféle gyűjteményekben több százezer ókori felirat és több mint egymillió papirusztöredék maradt fenn. E leletek jelentős része azonban sérült, hiányos, vagy nehezen megfejthető.
Az Osztrák Tudományos Akadémia adatai szerint a papiruszok 92 százaléka még mindig megfejtésre vár. Ez hatalmas mennyiségű történelmi forrásanyagot jelent, amelyet mindeddig nem tártak fel teljes körűen.
E dokumentumok rekonstruálása hagyományosan speciális szaktudást igényel, az ókori nyelvek, a történelmi kontextus és a különböző korszakok írásgyakorlatának ismeretét. Még a tapasztalt kutatók is jelentős időt tölthetnek el azzal, hogy megpróbálják helyreállítani a hiányzó szavakat.
Az Apollo célja e folyamat felgyorsítása. A rendszer elemzi a fennmaradt szöveget, és lehetséges rekonstrukciós változatokat állít elő, amelyeket a kutatók az eredeti anyag alapján értékelhetnek.
Az általános célú mesterségesintelligencia-csevegőrobotokkal ellentétben ezt a rendszert kifejezetten az ógörög nyelvhez fejlesztették ki. Képes felismerni a nyelvi mintázatokat, és olyan kiegészítéseket javasolni, amelyek tükrözik a történelmi szövegek szókincsét, nyelvtanát és stílusát.
80 százalékos pontosság a helyreállító tesztek során
Bár a modern mesterséges intelligenciákhoz képest viszonylag kis adathalmazon tanították, az Apollo ígéretes eredményeket mutatott a sérült szövegek helyreállításában.
Míg a hagyományos nagy nyelvi modelleket gyakran több tízmilliárd szó segítségével tanítják, az Apollo fejlesztése során körülbelül 600 millió ógörög szót használtak fel.
Eredeti, szándékosan kitakart részleteket tartalmazó papiruszszövegeken végzett tesztek során a modell a hiányzó tartalom mintegy 80 százalékát volt képes helyesen rekonstruálni.
„Meglévő, eredeti papiruszszövegek esetében a modell körülbelül 80 százalékos találati arányt ért el a maszkolt – azaz szándékosan elrejtett – részletek tekintetében” – magyarázta Anna Dolganov, az ÖAW Osztrák Régészeti Intézetének kutatója, a projekt vezetője.
A rendszert nemzetközi szakértők bevonásával egy „vakteszt” (vagyis olyan vizsgálat, amelyben a résztvevők nem tudják, mi az értékelés tárgya) keretében is értékelték. A szakértők összevetették a modell javaslatait a kutatók által készített rekonstrukciókkal.
Az esetek 77 százalékában a szakértők úgy ítélték meg, hogy az Apollo által javasolt kiegészítések legalább olyan jók, mint az emberek által készített rekonstrukciók. Az esetek 16–20 százalékában pedig a mesterséges intelligencia javaslatait jobbnak találták.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a speciális nyelvi modellek értékes kutatási eszközökké válhatnak, különösen akkor, ha a kutatók olyan sérült szövegekkel szembesülnek, amelyek többféle értelmezést is lehetővé tesznek.
A mesterséges intelligencia felismeri az ógörög nyelv különböző változatait
Az Apollo egyik legjelentősebb képessége, hogy képes különbséget tenni az ógörög nyelv különböző korszakai és stílusai között.
A nyelv az évszázadok során jelentős változásokon ment keresztül. A homéroszi költészet szókincse és nyelvtani sajátosságai például lényegesen eltérnek a római uralom alatt keletkezett dokumentumokétól.
Dolganov szerint az Apollo kontextuális támpontok – például a mondatszerkezet és a szókincs – alapján képes azonosítani ezeket az eltéréseket.
„Nagy nyelvi modellünk (LLM-ünk) viszonylag kevés kontextuális információ birtokában is messzemenő következtetéseket tud levonni” – magyarázta.
A modell például képes felismerni a Homérosz Odüsszeiájához kapcsolódó nyelvi regisztert, és olyan kiegészítéseket javasolni, amelyek tükrözik annak jellegzetes stílusát.
Ez a képesség különösen fontos olyan dokumentumok rekonstruálása során, amelyek keletkezési ideje, eredete vagy irodalmi kontextusa bizonytalan lehet.
Az adott történelmi korszaknak megfelelő javaslatok megfogalmazásával, az Apollo segíthet a kutatóknak a hiányos szövegek lehetséges értelmezéseinek szűkítésében.
Ókori születési bejegyzés és a Vezúv-tekercs rekonstrukciója
A rendszer első bemutatóján Dolganov három történelmi példán keresztül szemléltette az Apollo képességeit.
Az egyik példa egy római kori Egyiptomból származó, görög nyelvű születési bejelentés volt Kr.e. 149-ből. A mesterséges intelligencia sikeresen rekonstruálta a dokumentum hiányzó részeit. Ez a példa jól illusztrálta, hogy milyen lehetőségeket rejt a technológia az ókori közigazgatási iratok helyreállításában.
Az Apollo segítségével sikerült rekonstruálni egy olyan tekercs fontos részeit is, amely a Kr.u. 79-es Vezúv-kitörés során szenesedett el.
A kitörés – amely elpusztította Pompejit és Herculaneumot – erősen elszenesedett állapotban őrzött meg egy ókori tekercsgyűjteményt. A tekercsek törékeny állapota rendkívül megnehezíti a kutatásukat.
A mesterséges intelligencia bemutatója rávilágított arra, hogyan segíthetik a rekonstruált részletek a kutatókat az ilyen mértékben károsodott anyagokból kinyert szövegek értelmezésében.
Egy harmadik példa a Fekete-tenger térségéből származó, töredékes felirat volt. A felirat helyreállítása után kiderült, hogy egy adott területen már érvényesült a római jog: ez a prostitúcióra kivetett római adónem formájában jelent meg.
A példák jól mutatják, hogy egy sérült dokumentum akár csak kis részének helyreállítása is messzemenő következtetésekhez vezethet az ókori élet különböző területeinek megismerésében.
Új felfedezések az ókori társadalom- és gazdaságtörténetben
A kutatók úgy vélik, hogy az Apollo különösen értékes eszköz lehet az ókori mindennapi élet tanulmányozásában. Ez egy olyan terület, ahol a történelmi bizonyítékok gyakran több ezer fennmaradt dokumentum részleteiben, szétszórva találhatók meg.
Míg a híres irodalmi művekkel a tudomány már behatóan foglalkozott, számos közigazgatási irat, magánlevél még mindig kiadatlan, vagy csak részben ismert.
Önmagukban ezek a dokumentumok jelentéktelennek tűnhetnek, ám együttesen vizsgálva fontos mintázatokat tárhatnak fel. Összefonódnak a kereskedelem, az adózás, a foglalkoztatás és a társadalmi kapcsolatok terén.
„A mesterséges intelligencia segítségével az ókori társadalom- és gazdaságtörténet új képe rajzolódik ki. Számos összefüggés csak a dokumentumok – például az adóelismervények – hatalmas tömegének vizsgálata során válik láthatóvá” – mondta Dolganov.
Az Apollo a sérült szövegek rekonstrukciójának felgyorsításával lehetővé teheti a kutatók számára, hogy sokkal kiterjedtebb történelmi anyagokat vizsgáljanak meg. Emellett olyan alternatív értelmezéseket is kínálhat, amelyeket a kutatók egyébként talán észre sem vennének.
Dolganov ugyanakkor hangsúlyozta: a rendszer célja a tudományos kutatás támogatása, nem pedig az emberi szakértelem kiváltása.
„Az Apollo nem csupán felgyorsítja a munkát, hanem valódi inspirációt is nyújt. A modell olyan kiegészítéseket javasol a szövegekhez, amelyekre az ember talán sosem gondolt volna, vagy csak hosszas kutatómunka árán jött volna rájuk.”
A kutatóknak természetesen minden esetben ellenőrizniük kell a mesterséges intelligencia javaslatait a fennmaradt források alapján, és meg kell állapítaniuk, hogy az adott rekonstrukció történelmileg és nyelvészetileg hiteles-e.
Latin nyelvű mesterséges intelligencia fejlesztését is tervezik
Az Apollo most megjelent változata egy szélesebb körű kutatási program első szakasza. A jövőbeli fejlesztések várhatóan összekapcsolják majd a hiányzó szövegrészek rekonstrukcióját a korábban még fel nem tárt papiruszok megfejtésével.
A kutatócsoport tematikus és szemantikai keresési funkciók bevezetését is tervezi. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy az ókori görög szöveghagyományban kapcsolódó dokumentumok, párhuzamos szövegrészek és alátámasztó bizonyítékok után kutassanak.
Az ilyen eszközök segíthetnek feltárni az összefüggéseket olyan szövegek között, amelyek évszázadokkal egymástól eltérő időpontban keletkeztek, vagy különböző gyűjteményekben maradtak fenn.
Az Osztrák Tudományos Akadémia és partnerei a technológiát a latin nyelvre is ki kívánják terjeszteni. A latin nyelvű modell esetében lényegesen nagyobb mennyiségű tanítóanyag áll majd rendelkezésre: a projekt becslései szerint a korpusz mintegy 12 milliárd szót fog tartalmazni. A kutatók még nem választottak nevet Apollón latin megfelelőjének.
Európai együttműködés kapcsolja össze az ókortudományt a mesterséges intelligenciával
Az Apollo rendszert az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW), a Mistral AI és a SAIL Reply együttműködésében, mintegy 400 000 eurós támogatással fejlesztette ki. A rendszer az Osztrák Tudományos Akadémia tulajdonában áll, és ingyenes, nyílt hozzáférésű alkalmazásként érhető el.
Heinz Faßmann, az Osztrák Tudományos Akadémia elnöke a történelmi kutatások szempontjából jelentős fejlesztésnek nevezte a projektet.
„Az Apollo új korszakot nyit a történelmi írások és dokumentumok tanulmányozásában” – fogalmazott.
Guillaume Lample, a Mistral AI társalapítója és vezető tudósa arra a lehetőségre hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia rendszereit kifejezetten tudományos kutatási célokra fejlesszék.
„A kétezer éve csupán töredékesen fennmaradt szövegek rekonstruálásának elősegítésével a Mistral technológiája új ablakot nyit közös kulturális örökségünkre” – mondta.
A projekt nevét Apollónról, a művészetek, a tudás és a jóslás görög istenéről kapta.
A technológia első verziója már elérhető, új lehetőséget kínálva a kutatóknak az ókorból fennmaradt írásos emlékek vizsgálatára. A rendszer jelentősége végső soron azon múlik majd, hogy a kutatók milyen hatékonysággal tudják felhasználni a rekonstrukciókat történelmi bizonyítékok ellenőrzésére, valamint évszázadokon át olvasatlanul maradt dokumentumok feltárására.
Az Apolló MI rendszer megtalálható itt.
Forrás: Heritage Daily
