Számos környezetvédelmi problémával nézünk szembe, s a biológiai sokféleség világszerte drámaian csökken. Hivatalos jelentés szerint, világszinten mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás veszélye, naponta akár két tucat faj is kihalhat. Magyarországon ez úgy néz ki, hogy a hazánk területét egykor borító természetes élővilág értékeinek több, mint 90%-a mára megsemmisült.
Riasztóan hangzik, ugye? Főleg, ha már évtizedek óta tudjuk, hogy ezért az emberi tevékenység felelős. A természet helyreállítása érdekében – hangozzék bármennyire elcsépelten, de nem lehet elégszer elmondani – elsősorban a társadalmi és gazdasági viszonyainkon kell változtatni, de az egyének és a közösségek is sokat tehetnek a negatív folyamatok megfordítása érdekében.
Pipacsok / fotó: Molnár Antal
Lett ennek a saját túlélésünk szempontjából fontos napnak, a környezetvédelemnek világnapja is – június 5-én. Nem kell mindenkinek az esőerdőkért vagy a bálnákért tennie, elég, ha a saját kiskertünkben, sőt, erkélyünkön megteszünk valami apróságot. Ami akár – talán szó szerint – pillangó-hatásként nem csak egy napig, hanem hosszú távon jót tenne a környezetnek. Nem értünk hozzá, nem tudjuk mit tegyünk? Most már nem foghatjuk a tudatlanságunkra a tétlenségünket. Egyre több helyen kaphatunk segítséget.
Például a Magyar Természetvédők Szövetsége elindította A mi sokszínű kertünk kampányt, melynek keretében sok hatékony környezetbarát praktikákat és programokat sajátíthatunk el – országszerte. Ujj Zsuzsanna, a szervezet környezetvédelmi programfelelőse lapuknak elmondta: ezen a programon 23 közösséggel dolgoznak együtt. Környezetvédelmi és nevelési programokat szerveznek, önkormányzatoknak, oktatási intézményeknek de egyéneknek, családoknak is segítenek. “Nem kell szakértőnek lenni, mindenki, aki a magáénak érez egy területet, tenni tud. De nemcsak a saját tulajdonunkat lehet természet barátabbá tenni. A közösségi tereket – gangokat, irodákat, iskolák udvarait – a közösségekkel, rokonokkal, barátokkal és munkatársakkal összefogva könnyen át tudják alakítani.”
Biodiverzitás barát kert / fotó: Bojtos Ferenc
A Magyar Természetvédők Szövetsége segít például élőhelybarát iskolaudvarok kialakításában, mintakerteket, tanösvényeket is teremtenek közművelődési intézményekben, továbbá magbörzéket szerveznek, előadásokat tartanak kertbarát köröknek, míg fesztiválokon, falunapokon játékos ismeretterjesztő sátrakkal jelennek meg.
Ujj Zsuzsanna kifejtette: céljuk, hogy az emberek minél több elemet valósítsanak meg a természetbarát praktikákból a saját kertjükben, udvarukon, erkélyükön. “Legyünk “lusta” kertészek – ez sokat segíthet, hogy lépőköveket teremtsünk a természetnek. Egy-egy beporzó rovar, például poszméh számára, a virágzó növényi szigetek “megállók” lehetnek. Hagyjunk meg helyeket a kertben, udvarban, ahol kicsit magasabb a fű, hogy a túlélési esélyeik növekedjenek. A cél az, hogy ez a fajta “zöld-infrastruktúra” behálózza az egész országot.”
Poszméh / fotó: Molnár Antal
Konkrét ötleteket is meríthetünk a Magyar Természetvédők Szövetségének kiadványaiból: például arról, hogyan telepedjenek meg a kertünkben, udvarunkon a zöldség- és gyümölcstermesztésünket segítő madarak, ragadozó rovarok és más állatok. A sziklakertek és a kőfalak menedékül szolgálhatnak a gyíkoknak, de kihelyezhetünk madár- és denevérodúkat, telelőhelyet alakíthatunk ki a békáknak, sünöknek. Speciális búvóhelyeket is készíthetünk olyan rovarbarátainknak, mint a katica, a fátyolka vagy a fülbemászó, amely rémisztő neve ellenére nem jelent veszélyt, ámde szövetségesünk lehet a kerti munkában.
Zöld gyík / fotó: Szigetvári Csaba
Egy panel erkélye is lehet ilyen biomassza – zöld növényeket, virágágyásokat, sőt, a balkonon akár gyümölcsfát is nevelhetünk – sorolja az ötleteket a környezetvédelmi programfelelős.” Rendszerszintű változásra van szükség, hogy a környezet ilyen szintű pusztulása megálljon, megforduljon. Ehhez az kell, hogy a hatóságok megfelelően lépjenek fel. De ez csak akkor működik, ha az embereknek is fontos ez, és így ezáltal kikényszerítik a változást. Ha a környezet számunkra nem egy elvont fogalom, hanem a hétköznapok része, akkor sokkal tudatosabban állunk ki érte.”
Sün búvóhely, Kismaros / fotó: Bojtos Ferenc
Hogy még vonzóbb legyen a kampányban részt venni, a Magyar Természetvédők Szövetsége egy nyereménysorsolást is elindít. A megvalósított környezetbarát trükkökről készített fényképeket bárki feltöltheti a Magyar Természetvédők honlapjára – ide kattintva lehet csatlakozni, feltölteni – így sokan kedvet kaphatnak ahhoz, hogy részt vegyenek a biológiai sokféleség védelmében. A képeket feltöltők között ajándékokat sorsolnak ki. A játék október 20-ig tart, és az Agrárminisztérium támogatásával valósítják meg.
Mintakert
Dr. Gyulai Iván ökológus, a mélymulcsos kertészkedés atyja, a kampány szakmai vezetője azt mondja: “sokan félelemmel tekintenek a rovarokra, férgekre, csak a veszélyt látjuk bennük, ezért távol tartják őket a kertjüktől. Félelmeik általában alaptalanok, higgyük el, a természet jól teszi a dolgát, és bizony jobban járunk, ha rábízzuk a károsnak tartott élőlények korlátozását.”
Itt van pár videó, ami jó szolgálatot tehet egy ilyen természetbarát kert kialakításához:
Borítófotó: Vadvirág és holtfa
Fotók: Magyar Természetvédők Szövetsége
