Idén nyáron ne utazzon az Egyesült Államokba – tanácsolja a kulturális turistáknak szánt legnagyobb közösségi oldal. Egyelőre ugyanis képtelenség megmondani, mi lesz nyitva, mi nem, hová lehet eljutni, hová nem – akkora a káosz.
Bár az Egyesült Államok turizmusa alapvetően a belső keresletre épül – hiszen a legtöbb amerikai egész életében nem hagyja el az országot, kétharmaduknak nincs is útlevele -azért a beutaztató turizmus is jelentős. Tavaly 66 millió külföldi turista érkezett az Egyesült Államokba, ezzel a világ harmadik legnépszerűbb turisztikai desztinációja lett Franciaország és Spanyolország után, Olaszország és Törökország előtt.
Bevételek tekintetében viszont – a hosszabb tartózkodási időnek és a magasabb árszínvonalnak köszönhetően – már az első helyen volt az Egyesült Államok: 175 milliárd dollárnyi bevétele származott a külföldi beutaztató turizmusból. Ez idén, ha nem is nullázódik le, de várhatóan jelentősen csökken, az új amerikai kormányzat politikájának köszönhetően. Az egyik legjelentősebb küldő országnak számító Kanadával olyan mértékben romlott meg a Trump kormányzat viszonya, miután az új elnök többször is jelezte, be szeretné olvasztani Kanadát az Egyesült Államokba, hogy kanadai irodák tömegesen mondják le a szomszédos országba tervezett utakat.
Emellett a politikai feszültségek miatt Európából is várhatók útlemondások. Ez azonban csak az egyik probléma. A másik, hogy a láthatóan végiggondolatlan kormányzati leépítések miatt a szövetségi kezelésben levő látványosságok helyzete totálisan bizonytalanná vált. A worldheritagesite.org össze is gyűjtött egy csokorravalót a már bejelentett gondok közül.
A Mammouth Cave National Parkból még a szezon kezdete előtt elküldtek 20 munkavállalót. Mivel a szezonban általában hosszabb nyitvatartási időkkel dolgoznak, már most biztos, hogy fennakadások lesznek, hiszen akkor minden emberre szükség volt, hogy biztosítsák a csoportok mozgását a világ egyik legnagyobb barlangrendészerében.
Hasonló a helyzet a szintén világörökségi helyszínnek számító Great Smoky Mountains National Parknál, ahonnan 12 embert küldtek el. Összesen a nemzeti parkoktól több, mint 100, a szövetségi erdőket kezelő szervezettől közel 3500 embert rúgtak ki azonnali hatállyal. A nemzeti parki tisztviselők szerint ennek az lesz a következménye, hogy biztonsági okokból erdőrészeket kell lezárni, ahol megfelelő személyzet híján nem fogják tudni biztosítani a látogatók biztonságát. Van, ahol ez már meg is történt.
Egy másik világörökségi helyszínen, az Olympic National Parkban a Hoh esőerdőt – a világ legészakibb esőerdejét – le kellett zárni, mert egy szövetségi kezelésben levő útszakasz a nagy esőzések miatt beszakadt, és a kormányzati elvonások miatt már sem ember, sem forrás nincs arra, hogy az utat rendbe hozzák, és a park kezelője szerint belátható időn belül nem is lesz.
A legnagyobb káosz azonban az olyan nagyon látogatott helyeken várható, mint a Yosemite National Park. A kaliforniai nemzeti parkot a szezonban havonta több, mint fél milliónyian keresik fel, ezért a COVID járvány óta előzetes foglalással lehetett csak bejutni, ami egy adott időpontra szólt – így sikerült elkerülni a torlódásokat. A rendszert most a finanszírozás hiánya miatt fel kellett függeszteni – ez pedig előre látható, hogy teljes káoszhoz, és több órás sorokhoz fog vezetni a főszezonban.
„A foglalási rendszer hiánya katasztrofális következményekkel fog járni a környezetre és a látogatói élményre egyaránt” – mondta Don Neubacher, a park főfelegyelője az Atlanticnak. A zűrzavar már a környék turizmusán is meglátszik – a helyi turisztikai hivatal vezetője szerint az emberek elbizonytalanodtak, sok az útlemondás, mert nem tudják, hogy így egyáltalán be fognak-e tudni majd jutni a parkba.
Voltak olyan nemzeti parkok is, ahol már most tiltakozó akciók nehezítették a bejutást: a Glacier National Park és a Yellowstone National Park bejáratát is tüntetők zárták le, akik éppen az elbocsátások és a kormányzati káosz miatt demonstráltak. Szakértők szerint az ilyen demonstrációk, ahogy egyre feszültebbé válik a helyzet, csak szaporodni fognak.
A leépítések, kirúgások nem kímélik a nemzeti szimbólumnak számító helyszíneket sem: a CBS arról számolt be, hogy Philadelphiában az Independence Hallnál – ahol a 13 gyarmat függetlenségét kihirdették – már az épületek felét be kellett, hogy zárja, mert nem áll rendelkezésre elegendő személyzet a működtetéshez.
A helyi sajtó szerint pedig ugyanez a helyzet San Antonioban, a szintén nemzeti emlékhelynek számító Alamóval. A nehezen kimondható nevű Papahānaumokuākea – egy 120 lakatlan szigetből álló, védettséget élvező szigetcsoport Hawaii északi részén – pedig félő, hogy teljesen elveszti védettségét, és ezzel világörökségi címét. Hiszen a kormányzat a kezelő National Oceanic and Atmospheric Administration szinte teljes gárdáját kirúgta, leginkább is azért, mert ők hittek a klímaváltozásban, amit most a kormányzat állami szinten üldözendőnek nyilvánított.
