Amikor az egész világ egyetlen kertbe költözik – Jön a VIII. Óbudai Világzenei Hét

Szerző: | 2026. 06. 5. 11:30

Olvasási idő: 3 perc

A világzene nem csupán egy zenei kategória, a lemezboltok egy eldugott polca. Sokkal inkább egy életérzés, egy híd, amely térben és időben köt össze bennünket. Ezt a varázslatot hozza el nekünk idén is a VIII. Óbudai Világzenei Hét, amely június 22. és 27. között ismét a kultúrák olvasztótégelyévé változtatja a KOBUCI Kertet.

Ha rápillantunk az idei programra, azonnal világossá válik: a fesztivál történetének talán legerősebb, legszínesebb, leginkább elgondolkodtató és egyben leginkább táncba hívó kínálatát tarthatjuk a kezünkben. Hat nap, több mint félszáz művész, és a magyar népzenei, balkáni, mediterrán, valamint közel-keleti tradíciók olyan kavalkádja, amelyért máskor repülőre kellene ülnünk. A KOBUCI idén is bebizonyítja, hogy a világzene mennyire eleven, pulzáló és kultúrateremtő erő.

Tisztelet a gyökereknek: Kertmozi és a múlt élő jelenléte

Ahhoz, hogy a világzene szárnyalni tudjon, elengedhetetlenül ismerni kell a gyökereket. Ezt a filozófiát tükrözi a nyitónap, június 22-e is, amely rendhagyó módon egy filmes esttel, a Világzenei Kertmozival indítja a hetet. A vásznon a magyar népzenei hagyomány egyik legkarizmatikusabb és legmeghatározóbb alakja, Neti Sanyi, azaz Fodor Sándor, cigányzenész elevenedik meg. Ez a vetítés jóval több egy egyszerű életrajzi portrénál; intimitást ad, és betekintést enged egy olyan letűnt, ám dallamaiban mégis lüktető világba, amelyből generációk – zenészek, gyűjtők, táncosok és laikus zenehallgatók – merítettek erőt és inspirációt. Csillagos ég, egy pohár hideg fröccs, és a felismerés: a múltunk zenéje nélkül a jelenünk is némább lenne.

Egy történelmi fúzió: A pesti éjszaka lelke

Ha egyetlen estét kellene kiemelnem a fesztivál programjából, amely tökéletesen esszenciája a hazai multikulturális örökségnek, az mindenképpen a június 24-i, szerdai koncert lenne. Két ikonikus, a maga nemében utánozhatatlan formáció lép egyazon színpadra: a Budapest Bár és a Budapest Klezmer Band.

Aki ismeri a pesti zenei közeget, tudja, micsoda feszültség és harmónia rejlik ebben a párosításban. Két látszólag eltérő hagyományból érkező világ találkozik: a kávéházi roma jazz füstös, sanzonos romantikája és a klezmer muzsika hol szívbemarkolóan melankolikus, hol féktelen, asztalon táncolós életöröme. Mégis, a forrás közös, és ez a forrás maga Budapest. A Budapest Bár Behumi Dóri és Mező Misi utánozhatatlan énekhangjával idézi meg a nosztalgikus slágereket, míg a Klezmer Band a lüktetést adja.

Ami azonban ezt az estét igazi kuriózummá teszi, az Fekete László, a Dohány utcai Zsinagóga főkántorának fellépése. Ezt a monumentális, mélyen spirituális és egyben rendkívül világi közös műsort eddig szinte kizárólag szakrális terekben, zsinagógákban hallhatta a közönség. Most először lépnek ki vele egy könnyűzenei, szabadtéri helyszínre. Katartikus élménynek ígérkezik.

A Közel-Kelet misztikuma a macskaköveken

Csütörtökön egy olyan világsztár érkezik Óbudára, akinek a nevét meghallva a nemzetközi világzenei színtér is tisztelettel csettint. Natacha Atlas, a Transglobal Underground egykori ikonikus énekese a kortárs ethno-elektronika és az arab zenei örökség egyik legfontosabb összekötő kapcsa.

Natacha Atlas koncertjei nem csupán zenei események, hanem utazások. Saját zenekarával érkezik, hogy bemutassák Parallel Universe című műsorukat, amelyben a hagyományos keleti dallamívek találkoznak a nyugati pop és az elektronika pulzálásával. Látni és hallani ezt a hipnotikus erőt a KOBUCI intim, emberközeli közegében egészen ritka és kivételes ajándék. Olyan zenei utazás ez, amely a sivatagi szelek és a modern metropoliszok zajának tökéletes harmóniáját hozza el nekünk.

Szabad örömzene és a fesztivál fináléja

A hétvége felé közeledve a fesztivál elengedi a gyeplőt, és pénteken átadja magát a tiszta, zsigeri zenélésnek. Ez a nap Ferenczi György zenei univerzumának lenyomata lesz. Aki valaha hallotta már Ferenczit játszani, tudja, hogy nála a blues, a folk, a világzene és az improvizáció nem műfaji kategóriák, hanem egyetlen, hatalmas lélegzetvétel. Egyetlen este alatt lép színpadra az 1ső Pesti_Rackák, a Louisiana Double, a Bora projekt és a Boldog rezignáció. Ez a nap a közösségi örömzenélés ünnepe lesz, ahol a zenészek közötti kémia szinte tapinthatóvá válik a levegőben.

1ső Pesti_Rackák

1ső Pesti_Rackák

És ahogyan egy igazi világzenei ünnephez illik, a zárónap a közönségé, a mozgásé, a táncé. Szombaton a IV. Kobuci Táncház keretében a Csángálló és a Tokos Zenekar veszi át az irányítást. Itt bezárul a kör, és a fesztivál visszakanyarodik ahhoz az alapgondolathoz, hogy a zene nem egy passzív vitrinben őrzendő múzeumi tárgy. A népzene akkor él, ha játsszák, ha éneklik, és ha a cipőtalpak alatt porzik a tánctér.

A VIII. Óbudai Világzenei Hét – amely a NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiumának támogatásával valósul meg – sokkal több egy hatnapos koncertsorozatnál. Egy lehetőség arra, hogy újra és újra átéljük a világot, a maga sokszínű, csodálatos, zenébe kódolt valóságában. Találkozzunk a KOBUCI-ban, és hagyjuk, hogy a világ a miénk legyen erre a hat estére.

Borítókép: Budapest Bár

A cikk mesterséges intelligencia segítségével készült.