Ami az ókorból maradt, az általában térdig érő rom – meglehetősen nehéz belelátni a valós egykori várost. Pedig érdekes lenne – ma az AI segítségével persze már meg tudjuk teremteni az illúziót. De – ritkán – van olyan is, amikor ennél kicsit többet is el tudunk képzelni. Ha szerencsénk van, és valaki készített egy képet az ókorban.
Sokakban vetődik fel a kérdés, hogy hogyan is nézett ki a Szentföld Krisztus idejében – vagy mondjuk nagyjából akkor. Az AI videók előtti korban a fantáziánkra voltunk utalva, vagy jobb esetben a képek-filmek jelentettek valamiféle fogódzót. Mel Gibson Passió filmjében például a dél-olaszországi Matera játszotta el Jeruzsálemet.
Matera – a filmbeli Jeruzsálem
Elég meggyőzően néz ki, valljuk meg, de láthatunk-e valamit, ami ennél közelebb visz? Amit Jeruzsálemben ma láthatunk az leginkább késő középkori, vagy annál is későbbi – bár elég réginek hat. A zsidó negyed pedig a múlt század hetvenes éveiben épült, miután az izraeli csapatok visszafoglalták a várost – azt ugyanis a jordán hatóságok lerombolták 1948 és ’67 között.
Jeruzsálem óvárosa
A középkori – újkori európai festmények sem sokat segítenek – a festők saját koruk épületeit festették meg a képeken. Mayimum a „keleties” – leginkább törökös – ruhákat adtak az ókori zsidókra. Van viszont néhány olyan képi ábrázolás, ami, ha nem is ad pontos képet, kicsit közelebb visz ahhoz, hogy elképzeljük a szentföldet az ókorban. Ezekhez azonban a Jordán túloldalára kell utazunk, a mai Jordániába. Azon belül is Madabába. Jeruzsálemtől légvonalban hatvan kilométerre van, közúton manapság jó 90, mert kerülni kell az egyetlen nyitva levő határátkelő felé. Jordánia és Izrael között béke van – de amolyan hideg béke, így a határátkelés elképesztő hosszúságú, az utazásra legalább fél napot rá kell szánni, ha valaki így szeretne eljutni a Szentföld keleti részére. Sokkal egyszerűbb Ammanból menni – onnan Madaba alig 30 kilométer, háromnegyed óra.
Út Madaba felé holdbéli tájon
A városban ma is él egy kis keresztény közösség – és persze a turisták is keresztények többségében — így, amikor ott jártunk december elején már javában építették a karácsonyfa- utánzatot a görög ortodox templom elé.
Kapható tevés karácsonyfadísz is…
A városba sok mindenért érdemes ellátogatni – sok szép ókori emléke van, jó a konyha, és teli van szuvenírbolttal – de a turisták nagy része itt, a görög templom előtt gyűlik össze. (Aztán nem is megy tovább – ilyen a turista.)
A római főutca az egykori boltsorral a belváros alatt
Az ok, a Szentföld szinte (mindjárt mondjuk miért szinte) egyetlen korabeli ábrázolása – a madabai mozaiktérkép a mai Libanontól a Nílus deltájáig
A delta vidéke..
… Jeruzsálem …
…és Júda a Holt-tengerrel a térképen.
Akárcsak Jézus megkeresztelésének helyéről, erről a térképről sem tudtak évszázadokon keresztül. Az 1886-ban a jeruzsálemi pátriárkátusnak benyújtott jelentések szerint a feliratos mozaik maradványait 1884-ben fedezték fel egy új görög ortodox templom építésének előkészítő munkálatai során. Jeruzsálemi I. Nikodémosz pátriárkát értesítették, a templomot felépítették és tetővel fedték le, de a mozaik teljes egészét csak 1896 októberében, egy új cementlapos padló lerakása során vették észre, és csak az után kezdték feltárni, hogy lerakták a cementlapokat.
Az – amúgy nem különösebben érdekes – 19. századi templombelső
Ettől persze jelentősen sérült is a mozaik – de nem tett neki jót az sem, hogy összejárták, érte a nedvesség, sőt tűz is pusztított a templomban. 1964- végül német régészek a Volkswagen Alapítvány pénzéből kezdték restaurálni, ami még megmaradt. Utána persze világszenzáció és turistalátványosság lett belőle. Ma azon kevés múzeum egyike, amiért külön kell fizetni annak is, aki megveszi az u.n. Jordan Passt, amibe a vízumdíjon kívül kvázi az összes múzeum ára beleértődik. De megéri, mert amúgy tényleg csodás a látvány.
Amerikai zarándokok a templom előtt…
De mikor is készült a mozaik? A térkép Jeruzsálemben már mutatja az Új Theotokos-templommal, amelyet 542. november 20-án szenteltek fel a források szerint. Az 570 után Jeruzsálemben emelt épületek viszont nem szerepelnek az ábrázoláson, így a mozaik keletkezésének dátuma 542 és 570 közé tehető. Madaba ekkor püspöki székhely volt – valamelyik madabai püspök rendelhette meg a mozaikot is. A keresztény uralomnak azután nemsokára vége is szakadt Madabában. 614-ben a várost a perzsa Szászánida Birodalom hódította meg, nem sokkal később pedig ide is elért az arab hódítás, ha ez nem lett volna elég 746-ban ami a városból maradt, azt egy földrengés nagyrészt elpusztította, majd elhagyták. Csak az újkorban települt újra. És hogy miért mondjuk, hogy szinte az egyetlen ábrázolás? Nos hamarosan azt is elmondjuk.
