A fotózás világnapját 2010 óta ünnepeljük hivatalosan. Ezen a napon ismertették és tették elérhetővé az egyik első fotográfiai eljárást, a dagerrotípia készítésének módját.
Fortepan / Fortepan 1946. – Praktiflex fényképezőgép.
„Köszöntsük a képeket, amelyek új perspektívából mutatják meg nekünk a világot, és közelebb hoznak egymáshoz bennünket!” – hívja fel a figyelmet a facebook a fotózás világnapjára.
Fortepan / Jankovszky György 1919.
Ma már szinte mindenkinek lapul egy fényképezőkép a zsebében. Az okostelefonoknak köszönhetően bárhol, bármikor remek fotókat készíthetünk.
Fortepan / Wein Sarolta Zenit-C fényképezőgép. 1963
A képek, a videók szinte beborítják a mindennapjainkat. Ez alapján bárki lehet művész, az elkészült képeket a közösségi oldalakon millió és egy embernek meg tudjuk mutatni.
Fortepan / Kurutz Márton Vajda Péter (Simor) utca 13. Rády László fotó műterme. 1939
Valóban van mit ünnepelni, de miért pont ezen a napon?
A legtöbb internetes forrás arra hivatkozik, hogy 1839. augusztus 19-én – vagyis ezen a napon – a francia kormány megvásárolta a dagerrotípia szabadalmát, majd a találmányt szabadon hozzáférhetővé tette bárki számára.
Fortepan / Aradi Péter / Szenczi Mária 1956. Szenczi Mária fotóművész önarcképe
A Joseph Nicèphore Nièpce és Louis Daguerre által 1837-ben prezentált eljárás nem az első ilyen próbálkozás volt. Nièpce az úgynevezett heliográfiával alkotta meg 1826-ban (vagy 1827-ben) a világtörténelem első tartós fényképét, aminek címe „Kilátás a dolgozószobából” volt.
„Point de vue du Gras” / Wikimedia commons
Azonban a bonyolult kivitelezés, előhívás és a túl hosszú – közel 8 órás – megvilágítási idő miatt ez nem volt jó megoldás.
Dagerrotípia-készítő, 1845 / Wikimedia commons
A dagerrotípia azonban már az első praktikusan alkalmazható fotográfiai eljárásnak mondható.
Az első ismert dagerrotípia: Louis Daguerre: Egy ritkasággyűjtemény darabjai (1837) / Wikimedia commons
Mai értelemben nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden megmaradt dagerrotípia egyedi műtárgy.
Petőfi Sándorról készült egyetlen fénykép (dagerrotípia, 1844) / Wikimedia commons
A dagerrotípia
Az ezüstözött rézlemezt polírozták, majd tisztították. Az egész eljárás sikere múlt a tisztítás alaposságán. Ezután jód-, később bróm- vagy klórgőzben érzékenyítették, míg a lemez sötétsárga színűvé nem vált. Az érzékenyítéshez speciális fadobozt használtak, amelynek fenekén porcelán- vagy üvegtálban volt a jód.
Fortepan / Habsburg Ottó Alapítvány 1925. Spanyolország, Lekeitio az Uribarren-palota teraszán Habsburg Ottó testvéreit fényképezi. Az asztalnál Félix, Károly Lajos, Róbert és Etelka malomtáblán játszanak.
A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponálták. A feltalálás idején még 15–30 perc volt az expozíciós idő, ez 1842-re 10–60 másodpercre csökkent.
Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts 1932.
Speciális előhívóládában, gyertyával, majd borszeszégővel melegített higany gőzével hívták elő. A lemezen a több fényt ért pontokon több, a kevesebb fényt kapott pontokon kevesebb higany-ezüst amalgám keletkezett, amit ezt követően nátrium-tioszulfátban fixáltak.
Fortepan / Kieselbach Tamás 1931.
Ezután az elkészült képet az esetek egy részében további tartósítás céljából aranyporral vonták be. Egyébként színezett dagerrotípiák is készültek. Ekkor a speciális festési eljárás alkalmazásával kiszínezték az egyébként egyszínű fényképet.
Fortepan / Bojár Sándor – Akácfa utca 6., Rezsny Hedvig fényképész műterme. Márkus Margit színésznő tanulja a fényképészmesterséget. 1938
A kész lemezt sérülékeny volta és a levegőben lévő gázok oxidáló hatásának kivédésére már a kezdetektől fogva légmentesen záródó, díszes védőcsomagolásba helyezték.
Fortepan / Gali, 1917.
A legtöbb károsodás e csomagolások hibáira, sérülésére vezethető vissza. Ezek közül a leggyakoribb a légmentesség megszűnése vagy a védőüveg sérülése.
Fortepan / Gali,1918.
„A diadalmaskodó új szemlélet – a megérett technikai lehetőségek birtokában – hívta életre 1839-ben a fényképi rögzítést, mint az akkori legalkalmasabb eszközt a valóság objektív képi tükrözésére. A fiatal technika, a természettudomány a realisztikus művészetszemlélettel egyetemben megteremtette a tárgyi világ mechanikusan egzakt ábrázolásának lehetőségét.” – írja Tőry Klára online is elérhető könyvében.
Fortepan / Péterffy István 1970.
2010 óta ünnepeljük tehát hivatalosan nemcsak a fényképezést, a fotósok munkáját, hanem a ma már szinte mindenki számára elérhető hivatalos vizuális történetmesélés lehetőségét is.
Forrás: mlzphoto.hu, Mai Mano ház blog
Borítókép: Fortepan / Sándor Dávid 1989.
