Rézüstben főtt szilvalekvár, mézes finomságok, lovaskocsikázás, sajtkészítés, keresztszemes hímzés és kerékpártúrák várták az érdeklődőket a Nyitott Porta Napokon. A rendezvény nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg gazdag gasztronómiai és kulturális örökségét mutatta meg, hanem azt is, hogyan lehet helyi összefogással új életet vinni a térségbe.
Szabolcs-Szatmár-Bereg felvirágoztatása olykor egy kapu kinyitásával kezdődik. Azzal, hogy a gazdák beengedik az udvarukra a látogatókat, megmutatják, hogyan készül a lekvár, a méz, a sajt vagy az aszalvány, és közben mesélnek a készítési folyamatokról, családjukról, a hagyományokról és a vidékről, amelyhez kötődnek.
Videós összefoglaló az idei eseménysorozatról. A cikk a videó után folytatódik:
Az augusztusi Nyitott Porta Napokon tizennégy szabolcsi helyszínen várta a látogatókat, akik nem egy megrendezett falusi díszletet kaptak, hanem működő gazdaságokkal, családi vállalkozásokkal, kézművesekkel és valódi termelői folyamatokkal találkozhattak.
Nagyon jó volt látni, hogy tényleg megmozdult a vidék – fogalmazott Pótor Melinda, a Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesület vezetője.
Ötven-hatvan helyi termelőt fog össze a közösség
Az egyesület három évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy összefogja a térség értékes helyi termelőit és kézműveseit. Ma már mintegy ötven-hatvan szereplő kapcsolódik a közösséghez.
Mátészalkán saját üzletet is működtetnek, ahol többek között helyi lekvárok, szörpök, aszalványok, mézek és kézműves termékek sorakoznak a polcokon. Az üzlet azonban nem pusztán értékesítési pont: egyfajta kirakat is, amely megmutatja, mennyi érték születik a térség kisebb településein.
Szatmári zakuszka Szamostátrafalváról. Forrás: Marcsi Konyhája
Az egyesület az elmúlt években több országos szakmai szervezettel, köztük a Herman Ottó Intézettel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Kislépték Egyesülettel és a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesülettel is kapcsolatot épített. Ezek az együttműködések elsősorban a helyi termékek, a rövid ellátási láncok és az agroturizmus fejlesztését szolgálják.
A Nyitott Porta Napokhoz a Herman Ottó Intézet felkérésére csatlakozott a közösség. A szervezők számára egyértelmű volt, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregnek helye van az országos programsorozatban: az alma, a körte és mindenekelőtt a szilva hazája olyan gasztronómiai és kulturális örökséget őriz, amely önmagában is turisztikai vonzerő lehet.
A lekvárfőzéstől a lovaskocsikázásig
A portákat az alapján választották ki, hol lehet a kész termékeken túl magát a munkafolyamatot és a vidéki élet mindennapjait is bemutatni.
A mátészalkai Minden, ami Szatmár-Bereg termelői üzlet mellett Ököritófülpösön a Devi Porta várta a vendégeket, ahol a helyben termett zöldségek és gyümölcsök feldolgozásába lehetett betekinteni. Fehérgyarmaton a több évtizedes családi tapasztalatra építő Csürke Porta mutatta meg a lekvár- és aszalványkészítés fortélyait.
Panyolán a Panyolium termékei és története került a középpontba. Tarpán Kornél Gazda udvarában az állatokkal való találkozás és a lovaskocsikázás jelentette a fő élményt, amíg a ZENdüllő Élménykert a Tarpai-hegy környezetét, a levendulát és a természetközeli kikapcsolódást hozta közelebb a látogatókhoz.
Fülesden két helyszín is bekapcsolódott a programba. A Tradíció lekvár udvarban a hagyományos lekvárfőzés folyamatát mutatták be, a Fülep Vendégházban pedig a térség jellegzetes ételeit lehetett megkóstolni. Olyan szatmár-beregi fogások kerültek az asztalra, mint a kötött-tészta-leves, a szilvaleves és a töltött káposzta.
A FULL honey méhészete is várta a látogatókat Kölcsén. Forrás: Nyitott Porta Napok
Kölcsén a FULL honey méhészete, mézes finomságok és kézműves-foglalkozások, Angéla kosarai, kosárfonással várták a vendégeket. A közeli Tiszteletes udvara az állattartás és az egykori paraszti gazdálkodás világába engedett bepillantást.
Túristvándiban, a vízimalom közelében a Szatmári Éden portáján azt is meg lehetett figyelni, hogyan készül hosszú órákon keresztül, rézüstben a térség egyik legismertebb kincse, a szatmári szilvalekvár.
Nagyarban a Veress-tanya nyílt meg a látogatók előtt. Az állatok, az aszalványkészítés és a termelői folyamatok mellett helyi kézművesek is bemutatkoztak. A vendégek megismerhették többek között a beregi keresztszemes hímzés motívumait, a térség hagyományos kézműves kultúráját, Szatmár-Bereg meseszép vidékét egyedi festmény kiállításán.
Forrás: Nyitott Porta Napok
Csarodán a gasztronómia összekapcsolódott az épített örökséggel. A látogatóközpontból kerékpártúrák indultak a környék középkori, festett kazettás mennyezetű templomaihoz, miközben csigatészta-készítést, bútorfestést és keresztszemes hímzést is bemutattak.
Márokpapiban a Beregi Futrinka Lovas Élményfarmon lovakkal, tehenekkel és más haszonállatokkal találkozhattak az érdeklődők, emellett a sajtkészítés folyamatába is betekintést nyerhettek.
Két keréken is felfedezték a térséget
A tizennégy helyszínt kerékpáros útvonalak is összekötötték. Az egyik nagyobb csoport Vásárosnaményból indulva Tivadar, Nagyar, Márokpapi és Csaroda érintésével járta végig a beregi portákat. Egy másik túra Fehérgyarmatról indult, és többek között a tarpai helyszíneket kapcsolta össze.
Forrás: Nyitott Porta Napok
A kerékpáros programok azért is fontosak, mert a termelői porták mellé a táj természeti szépségeit, a Tisza és a Túr környezetét, valamint a térség épített örökségét is bekapcsolják. A látogató így nem egyetlen helyszínt keres fel, hanem egész napos vagy akár többnapos élménnyé formálhatja a szatmár-beregi kirándulást.
Ohio, Izland és Belgium is bekerült az emlékkönyvekbe
A programra nemcsak a környező településekről érkeztek vendégek. Debrecenből, Nyíregyházáról és az ország más részeiből is sokan útnak indultak, de a portákon elhelyezett emlékkönyvekben külföldi bejegyzések is megjelentek. Ohio, Izland és Belgium neve egyaránt szerepelt bennük.
A külföldi látogatók egy része nem kifejezetten a rendezvény miatt érkezett Magyarországra. Ők családlátogatás vagy nyaralás közben figyeltek fel a programra. Egy Belgiumból érkező házaspár például Nagyarban szállt meg, majd Ököritófülpösre látogatott el, mert családi gyökereik ahhoz a településhez kötötték őket.
Forrás: Nyitott Porta Napok
Ez azt mutatja, hogy a Nyitott Porta Napok túlmutat azon, hogy csak a termelői, gasztronómiai rendezvényként definiálják, hiszen találkozási pontot teremthetnek azok számára is, akik a térségből elköltöztek. És akár abban is segíthet, hogy újra felfedezze egy-egy család vagy közösség a saját történetét.
A vidékfejlesztés emberi léptékű modellje
Egyetlen rendezvény természetesen nem oldhatja meg Szabolcs-Szatmár-Bereg valamennyi gazdasági és társadalmi problémáját. De megmutathat egy lehetséges irányt.
Ha a látogató személyesen találkozik a termelővel, látja a munkáját és megkóstolja a termékét, nagyobb eséllyel válik később visszatérő vásárlóvá. Ha a helyi alapanyagok bekerülnek az éttermek kínálatába, a gazdaságok új értékesítési lehetőséghez jutnak. Ha pedig a porták, a vendégházak, a kerékpárutak és a kulturális látnivalók egymásra épülnek, a turisták hosszabb időt tölthetnek a térségben – vélekedik Pótor Melinda.
A kezdeményezés jelentősége éppen ebben rejlik: hálózatot épít a termelők, a vendéglátók, a kézművesek, a civil közösségek és a turisták között.
Forrás: Nyitott Porta Napok
A Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesület a jövőben a Natura Észak-Kelet programon keresztül is szeretné szélesebb körben bemutatni a helyi termékeket. A cél az, hogy ezek az alapanyagok minél több étterembe eljussanak, a termelők nagyobb ismertséget kapjanak, Szabolcs-Szatmár-Bereg pedig önálló gasztronómiai és turisztikai célpontként is még láthatóbbá váljon.
Pótor Melinda szerint a vidék felvirágoztatása nem feltétlenül egyetlen nagy beruházással kezdődik, néha azzal, hogy egy gazda kinyitja a kapuját, a vendég leül az udvarán, megkóstolja, amit készített, majd továbbadja a hírét annak, amit ott átélt.
Nem érdemes tehát elfelejteni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg bőven tartogat olyan értékeket, amelyekért érdemes odalátogatni, vagy adott esetben visszatérni.
Borítókép forrása: Nyitott Porta Napok
