A cím persze hatásvadász – de valóban készül egy úgy nevetett “reggeli irányelv”, ami az általában reggelire fogyasztott ételekről szólna. Már persze arról, amit a brüsszeliták esznek reggelire – nem a sajtos-parizeres kenyérről.
Valójában sokkal kevésbé érdekes az új irányelv címe, és persze megjegyezhetetlen uniós madárnyelven íródott. Teljes neve: Irányelv a a mézről szóló 2001/110/EK tanácsi irányelv, a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 2001/112/EK tanácsi irányelv, az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló 2001/113/EK tanácsi irányelv, valamint az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló 2001/114/EK tanácsi irányelv módosításáról.
De mit is jelent ez az egész? Hogyan akarja meghatározni az EU, hogy mi kerül a reggelizőasztalra? (Mármint ha édes reggelit eszünk, mint a franciák vagy olaszok, és nem kolbászt-szalonnát, mint ahogy mi tesszük.) A méz esetében például a – jórészt Kínából érkező – kétes minőségű unión kívüli méz kötelező feltüntetése lesz a legfontosabb változás. Különböző országokból származó mézek keverésekor a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben kell majd feltüntetni a származási országokat a „mézkeverék” kifejezéssel együtt. Például: „Spanyolországból és Kínából származó mézkeverék”. Az ideiglenes megállapodás lehetővé teszi, hogy csak a négy legnagyobb százalékot kelljen feltüntetni, feltéve, hogy ezek a keverék tömegének több mint 50%-át adják (erről a tagállamok önállóan dönthetnek). A 30 grammnál kisebb kiszerelések esetében a származási országok neve helyett a kétbetűs ISO-kód is használható.
A Bizottság egy olyan rendszer felállítását tervezi, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a mézet visszakövethessék a termelőig. Ebben egy szakértői platform támogatja majd a Bizottságot, amely a mézcsalás elleni küzdelem további módszereinek kidolgozásában is részt vesz. A Parlament a gyümölcslevek, lekvárok, dzsemek, zselék, lekvárok és cukrozott gesztenyepürék előállításához felhasznált gyümölcsök származási országának kötelező címkézését is szorgalmazta, ez azonban nem került bele a kompromisszumos szövegbe. A tagállamok kérték az új szabályozás termelőkre és fogyasztókra gyakorolt hatásának értékelését, amelyről a Bizottság a tervek szerint az irányelv hatálybalépésétől számított 36 hónapon belül jelentést készít.
A dzsemek és zselék esetén a cél az egészségesebb, és valóban gyümölcsből készült termékek felé való elmozdulás, a silány minőségű ipari termékek kiszűrése. A javaslat szerint növelni kell az azok előállításához felhasznált gyümölcs mennyiségét, amelynek hatásaként várható az átadási árak emelkedése, illetve erősödik majd a kereslet az alapanyagok iránt. Az általános szabály alapján legalább 450 gramm gyümölcsöt kell felhasználni 1 kilogramm lekvár és dzsem előállításához (100 grammal többet kilogrammonként, mint jelenleg), ez az érték az extradzsemek esetében minimum 500 gramm lesz. A változtatás hatására a gyümölcstartalom növekedésével együtt csökkeni fog a dzsemek cukortartalma, ezáltal a fogyasztók egészségesebb élelmiszereket választhatnak.
A gyümölcslevek esetén a csökkentett cukortartalom pontosabb megnevezését tűzték ki célul. Közös uniós szabályok hiányában ezen italok minősége és eredetisége (azaz, hogy a természetes módon előforduló cukrot valóban egy meghatározott eljárással vonták ki, nem pedig vizes hígítással vagy éretlen gyümölcs levének felhasználásával) nincs harmonizálva az egész Unióban. A javaslat új kategóriát vezet be, és szabályozza a megnevezéseket a különböző termékek esetén biztosítva mind a hatékony és tisztességes versenyt a gazdasági szereplők számára, mind pedig e csökkentett cukortartalmú gyümölcslevek minőségét és teljességét. Annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban figyelembe tudják venni a gyümölcslevek természetes cukortartalmát, az EU három új termékkategóriát vezet be: “csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” megnevezéssel kell illetni a terméket, ha a természetben előforduló cukrok legalább 30%-át eltávolították. A ” sűrítményből készült csökkentett cukortartalmú gyümölcslé ” és a ” csökkentett cukortartalmú sűrített gyümölcslé” esetében pedig nem használhatnak édesítőszert a kompenzáláshoz. Új kategóriaként bevezetik a ” a gyümölcslé kizárólag természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” feliratot is.
