Ugyanis 100 év után újraindul a Haggenmacher sörfőzde. A 21. századi újjászületést szeptember 26 és 28 között ünnepelhetjük az egykori budafoki sörfőzde épületében, ami manapság a kortársművészeteknek ad otthont.
1949 után először ismét megjelenik Magyarországon a történelmi Haggenmacher sörmárka. Az egykori budafoki gyárépületben, ahol a svájci származású id. Haggenmacher Henrik 1873-ban elindította első sörgyárát. Ezt fia, ifjabb
Henrik virágoztatott fel. 2025-ben újra felcsapolják az első korsót.
De ki a menyasszony?
A dinasztia történetéhez hozzátartozik, hogy id. Henrik lánya, Berta Lujza (Lily) 1898-ban hozzáment Dreher Jenőhöz, így a két legnagyobb hazai sörgyáros család rokoni kapcsolatba került – innen ered a „menyasszony” jelképes alakja, akinek hazatérését most a márka újjászületése jelenti.
Mi ez a fesztivál?
A budafoki sörfőzde új korszakát Wolfgang Bartesch és három társa – Dobó Ferenc, Kósa Kolos és Reichert Péter – indítják el azon a helyen, ahol Bartesch már két évtizede az art quarter budapest (aqb) kulturális központot működteti. A gyár újranyitását 2025. szeptember 26–28. között háromnapos fesztivállal ünneplik.
A rendezvény egyszerre idézi meg a hagyományokat és hoz friss energiákat: a Magyarországon ritkán hallható, hagyományos bajor zenét a Musikkapelle Bernbeuren 24 fős, 200 éves rézfúvós zenekar hozza el a közönségnek, emellett kortárs zenei programokkal és képzőművészeti eseményekkel készülnek az aqb-ban.
A művészek is részt vesznek a sörünnepen
A művészeti programot az aqb közössége alakítja: látogatható Köves Éva kiállítása az aqb Project Space-ben. A szombati napon rezidens művészek pop-up kiállítása nyílik az aqb Nestben Laura Mietrup és Robin Michel, valamint Ljuba Šlechtová részvételével. A fesztivált Budafok polgármestere, Karsay Ferenc nyitja meg. Beszédet mond Alexander Renggli, Svájc budapesti nagykövete, a látogatókat pedig bajor ételek és frissen csapolt Haggenmacher várják.
A sör és a művészet találkozása itt nem puszta díszlet: az aqb közössége a kezdetektől aktívan részt vett a márka kreatív megújításában. A márkaarculatot Borsos János képzőművész (a Borsos Lőrinc művészduóból) tervezte. A művészeti koncepció kialakításában pedig Lőrinc Lilla festőművész, a duó másik tagja, aki az aqb közösségi menedzsmentjéért felel, szintén aktívan közreműködött. A Haggenmacher weboldalát Janky Máté Előd, az aqb művésze tervezte és készítette.
Az aqb teljes stábja részt vett a kreatív ötletelésekben és az esemény szervezésében, míg a művészek saját alkotásaikkal és személyes jelenlétükkel formálják a fesztivál művészeti programját. Így a Haggenmacher újjászületése egyszerre épül hagyományra, kortárs gondolkodásra és a közösség alkotó energiájára.
„Amikor 20 éve az egykori Haggenmacher épületében létrehoztam az aqb-t, az volt a célom, hogy a múlt ipari tere újra élettel teljen meg – kortárs művészettel, közösségekkel, kísérletező energiával. Most, hogy a sörfőzde is visszatér ide, bezárul a kör: a gyár egyszerre ad otthont hagyománynak és újnak. Számomra a sör és a művészet rokon abban, hogy mindkettő találkozásokról, közösségről és megélt élményekről szól. Ezért különösen izgalmas, hogy mostantól az aqb és a Haggenmacher közös történetet írhatnak Budafokon” – mondja Wolfgang Bartesch, az aqb alapítója és a Haggenmacher újjáélesztője.
Az új Haggenmacher főzde a teljesen automatizált főzőházzal, a kiemelkedő vízszűréssel, a nagykapacitású palackozóval és az energiatakarékos rendszerekkel a legmodernebb technológiát képviseli. A sört a budafoki pincerendszerben tárolják, jelentősen csökkentve az energiafelhasználást. A kínálatban elérhető árú, minőségi lager sörök, alacsony alkoholtartalmú változatok és újragondolt történelmi receptek szerepelnek majd.
A háromnapos esemény nemcsak egy sörfesztivál, hanem egy új korszak ünnepe: „a menyasszony visszatért”. Budafok ismét felkerül a sörtérképre – úgy, hogy a hagyományok mellett megőrzi a hely új szelleméhez méltó progresszivitást.
Részletes program a Haggenmacher főzde honlapján és az art quarter budapest facebook oldalán található.
Borítókép: Fortepan / Saly Noémi 1905.
