Kelet-Európa és a Közel-Kelet után az eddig békésnek látszó Délkelet-Ázsia is a háború szélére sodródott. A turisták pedig újabb helyről kénytelenek kerülőúton menekülni.
Thaiföld igazi turistamágnes ország – és azok közül, akik nem csak a tengerpart és a szép lányok kedvéért érkeztek a térségbe sokan látogattak át a szomszédos Kambodzsába is. Angkor romvárosa kiváló kiegészítője volt minden thaiföldi útnak. Lehetett persze repülni is, de az sosem volt igazán olcsó, így sokan a szárazföldi utat választották. Kocsival Bangkok és Siem Reap között az út mintegy hat óra – még akkor is teljesíthető, ha a határátkelés sosem volt éppen kellemes. Általában kocsit kellett váltani, és hosszú sorokat kiállni mindkét oldalon. De maga az ügyintézés nem volt éppen bonyolult.
Azt, hogy a thaiok és khmerek nem feltétlenül szívelik egymást lehetett eddig is tudni. De hát az a világ szinte bármely részén előfordul, hogy két szomszéd nép nem rajong egymásért. Most viszont úgy tűnik olyan szinte nőtt a feszültség, hogy hamarosan újabb háború törhet ki a két ország között – ami persze komoly csapás lenne mindkét fél turizmusára. A thaiföldi hadsereg ugyanis hétfőn elrendelte a thaiföldi-kambodzsai határ mentén található állandó és ideiglenes határátkelőhelyek bezárását, kizárólag humanitárius célokra engedélyezve a határátlépést.
Az 1. katonai körzet parancsnoksága által kiadott irányelv szerint a döntés a kambodzsai hadsereg thaiföldi területre történő behatolásáról szóló jelentések nyomán fokozódó feszültségek közepette született. A thaiok szerint a khmerek engedély nélküli járőröznek, átalakítják a terepet, és mindenféle gyanús civil akciókat hajtanak végre. Ezek a tevékenységek állítólag veszélyeztetik a határbiztonságot és hozzájárulnak a határ menti feszültségek növekedéséhez. A nyilatkozatban megjegyezték, hogy a helyzet kedvezőtlenül érintette a határ közelében élő thaiföldi állampolgárokat, és persze a turistákat is, akik át szerettek volna menni a határon. A helyzetet tovább súlyosbítja a transznacionális bűnözés, amellyel szintén a khmer bűnözői csoportokat vádolják. A szigorú határzár alól kevés kivétel van. Ezek közé tartoznak a sürgős orvosi szállítások, a határ menti térségekben tanuló diákok oktatása, valamint a friss élelmiszerekkel és alapvető szükségleti cikkekkel kapcsolatos Kambodzsa viszont a thaiokra hárította a felelősséget.
„Ezúton bejelentem, hogy miután Kambodzsa bezárta a határait, nem fogjuk azokat szelektíven megnyitni csak azért, mert önök úgy döntöttek. A lezárás végleges, hacsak Thaiföld nem nyitja meg egyszerre az összes határátkelőhelyet, pontosan úgy, ahogy azok június 7. előtt voltak. Csak akkor fontolóra vesszük a határ megnyitását. Hadd mondjam ezt nagyon világosan” – hangsúlyozta Hun Manet miniszterelnök.
Állította, Kambodzsa nem folytat megtévesztő vagy következetlen gyakorlatot. Amikor a kormány döntést hoz, az végleges. Szerinte Thaiföld volt a nacionalista érzelmek szítója, amelyek erős hazafias mozgalmakat váltottak ki Kambodzsában, egyesítve a népet és a kormányt a nemzeti szuverenitás védelmében. A miniszterelnök szerint Thaiföld a belpolitikai céljaira használta ki a helyzetet, miközben gazdasági nyomást és katonai fenyegetéseket alkalmazott Kambodzsa ellen. Hun Manet egyértelművé tette, hogy Kambodzsa nem fog tárgyalásokat kezdeni Thaifölddel a határátkelőhelyek újbóli megnyitásáról. Kijelentette, hogy Thaiföldnek, amely egyoldalúan zárta le a határokat, most elsőként kell azokat megnyitnia. Tivábbá közölte Thaifölddel, hogy ha megnyitják a határait, Kambodzsa öt órán belül viszonozza a gesztust. Az összes határátkelőhely normális működésének helyreállítása jó szándékot és kölcsönös bizalmat tükrözne. Mindaddig azonban, amíg Thaiföld nem tesz első lépést,
A konfliktus újbóli eszkalációját május 28-án váltotta ki, amikor egy kambodzsai katona meghalt a két ország csapatai közötti kora reggeli összecsapásban, az úgynevezett Smaragd Háromszögben, amely Thaiföld, Kambodzsa és Laosz közös határán fekszik. A terület továbbra is vitatott, mivel mind Thaiföld, mind Kambodzsa igényt tart a régió egyes részeire. Mindkét fél azt állította, hogy a másik volt az agresszor: a kambodzsai nemzetvédelmi minisztérium szerint a thaiföldi hadsereg tüzet nyitott egy kambodzsai katonai bázisnak szolgáló lövészárokra, ami a katona halálát okozta, míg a thaiföldi hadsereg azt állította, hogy katonái csak akkor reagáltak, miután a kambodzsai erők „fegyvert használtak” egy félreértés során a vitatott területen.
Hun Sen, aki 2023-ban átadta a kambodzsai miniszterelnöki posztot fiának, de szenátusi elnök lett és továbbra is az ország tényleges vezetője, a összecsapásra úgy reagált, hogy támogatja „a döntést, hogy csapatokat és nehézfegyverzetet küldenek a határra, hogy felkészüljenek egy esetleges további invázió elleni ellentámadásra”. Kambodzsa és Thaiföld között 817 km hosszú szárazföldi határ húzódik, amelyet nagyrészt a francia gyarmatosítók jelöltek ki, amikor 1863 és 1953 között megszállták Kambodzsát. Az 1907-es térkép egy megállapodáson alapult, amely szerint a határvonal a Thaiföld és Kambodzsa közötti természetes vízválasztó vonalat követi. Thaiföld azonban később vitatta a térképet, mivel az a 11. századi Preah Vihear templomot, Kambodzsa területén jelölte meg. A vita, valamint a térképészeti módszerekben fennálló történelmi különbségek oda vezettek, hogy mindkét ország területi igényt támaszt a határ menti területekre.
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagjaként Kambodzsától és Thaiföldtől az ASEAN alapokmányának megfelelően várható, hogy békésen rendezzék vitáikat. Bár mindkét ország kezdetben megerősítette katonai jelenlétét a határ mindkét oldalán, június 8-án úgy tűnt, hogy megpróbálják enyhíteni a feszültséget, és visszavonták csapataikat a tavaly megállapodott katonai pozíciókba. Paetongtarn egy nyilatkozatában kijelentette, hogy a két ország megállapodott abban, hogy „közösen módosítja a konfliktusos pontokon állomásozó katonai erőket a konfrontáció enyhítése érdekében”.
