Sokan kihagyják, csak egy gyors kávéval ébresztik magukat. Mások édes péksüteménnyel indítanak, van, aki pedig egy tartalmas étkezéssel alapozza meg a napját. De kinek van igaza? Hogyan látja ezt a személyi edző? Krizsik Andreát kérdeztük.
Az írásaid alapján kiderül, hogy számodra fontos a reggeli. Miért?
Én szeretem, ha a nap első étkezése nem csak egy kávé vagy egy péksütemény. Fontos, hogy legyen benne megfelelő fehérje, rost és tápanyag, mert így sokkal stabilabban indul a nap, és kisebb az esélye annak is, hogy délelőtt vagy délután ránk tör az édesség utáni vágy. Viszont nem gondolom, hogy mindenkinek ugyanabban az időpontban kötelező reggeliznie. A napi ritmushoz kell igazítani.

Milyen az ideális reggeli, mekkora adagban?
Én mindig a fehérjéből indulok ki. Ez lehet tojás, joghurt vagy növényi alternatíva, fehérjeturmix, esetleg más fehérjeforrás, mellé pedig rost, zöldség, gyümölcs vagy egy kis egészséges zsír. Az adag természetesen függ az illető testsúlyától, céljától és napi energiaigényétől. Egy 55 kilós nő és egy 90 kilós férfi nem ugyanakkora reggelit fog kapni. A változatosság pedig azért fontos, hogy hosszú távon is élvezhető maradjon.
Miért fontos a 8 órás időablak?
Én ezt elsősorban rendszerként szeretem használni. Ha valaki például egy körülbelül 8 órás időszakban fogyasztja el a napi étkezéseit, sok embernek egyszerűbb lesz tartani a napi kereteket, és megszűnik az egész napos csipegetés. De ezt sem erőltetem mindenkire. Nem az a lényeg, hogy valaki stopperrel mérje a 8 órát, hanem hogy legyen egy rendezett, tartható étkezési ritmusa.

A kiegyensúlyozott étkezés mellett nem elhanyagolható folyadék sem. Mennyit érdemes inni?
Én azt szoktam mondani, hogy ezt is egyénre kell szabni. Függ a testsúlytól, az időjárástól és attól is, mennyit sportol valaki. Általánosságban sok embernek nagyjából napi 2–2,5 liter folyadék jó kiindulópont, edzés és nagy meleg mellett ennél több is kellhet. Én azt szeretem, ha nem este próbálja valaki bepótolni az egész napi adagot, hanem reggeltől estig szépen elosztja.






