A Covid járvány miatt sokan az otthonukhoz közel kerestek kikapcsolódási lehetőségeket, és gyakran új hobbikra tettek szert. A leicester-i Jim Irvine számára az apja termőföldjén tett egyik esti séta a családjával egy olyan utazás kezdete volt, amely egy kiterjedt római villakomplexum meghökkentő felfedezéséhez vezetett, ahol az egyik legjelentősebb mozaikot találták meg, amelyet valaha Nagy-Britanniában láttak.
2020-ban, a séta során Jim érdeklődését először néhány szétszórt kerámia keltette fel, ezért kutatásba kezdett. Miután egy vágásnyom feltárta a mozaikpadló egy részét, Jim felvette a kapcsolatot a Leicestershire Megyei Tanács Történelmi Környezetvédelmi csapatával, hogy beszámoljon felfedezéséről, amelynek jelentősége már akkor egyértelműen látható volt. Richard Clark vezető régész és Peter Liddle volt megyei régész helyszíni látogatása megerősítette, hogy fontos maradványra bukkantak: a mozaik jó állapotban maradt fenn. Különböző alakok, lovak és szekerek voltak rajta – érezték, hogy valami rendkívül szokatlan felfedezésnek lettek részesei.
Hektor harci kocsiján
A régészek aprólékosan tárták fel a padlót. Ahogy egyre több részlet lett látható, nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenetek egy történet részét képezik: Homérosz trójai háborúról szóló eposzának, az Illiásznak a végét ábrázolják. Brit mozaikon még sosem látott képeken párbajozott Akhilleusz, a görög hős, Hektor trójai herceggel.
Az is gyorsan kiderült, hogy a villa nem csak a mozaikot tartalmazó helyiségből áll. Az egész egy hatalmas épületkomplexum volt, amely egy szögletes, több árkos zárt térben helyezkedett el. Maga a maradvány jó állapotban volt, de olyan sekély mélységben feküdt, hogy nagy volt a kockázata annak, hogy egy szántás súlyos károkat okoz. Mindezen a tényezők miatt – a helyszín jelentőségével párosulva – gyorsan műemléki védelem alá került a villa. Ez azzal is járt, hogy a földtulajdonosok felhagytak a szántóföld megművelésével, a területet gyeppé alakították.
Hektor holtteste
A régészek úgy gondolják, hogy az épület a késői római korból, Kr. u. 3-4. századból származik. Az villa legnagyobb helyiségében – amelyet eredetileg szórakoztatásra és étkezésre használtak – látható mozaik Hektor és Akhilleusz történetét meséli el, csatájukat a trójai háború végén. A történetet három panelen, egy korabeli képregény stílusában mesélik el.
Akhilleusz körbevonszolja Hektor testét, jobbra Priamosz trójai király könyörög, hogy adják oda fia tetemét
A tablók alulról felfelé mutatják a görög hős párbaját Trója hercegével; Akhilleusz körbevonszolja Hektor testét Trója falai között, miközben apja, Priamosz király a holttest visszaadásáért könyörög – Priamosz a jobb szélen áll – az utolsó képkockában visszaadják a testet Priamosznak Hektor arany súlyáért cserébe: a középen álló férfi mérleget hordoz; a serpenyőkben a test és az aranyhalom.
Lemérik a halott Hektor testét aranyban
A mozaik a korabeli művészet egyedi példája: nagyon részletes, és a sajátosságai azt mutatják, hogy magasan képzett mesterek munkája. A felhasznált színválaszték, az odafigyelés a finom részletekre, mind erre utal.
Priamosz király és egy szolga arcképe
Az ábrázolt epizódokat egyesek még jól ismerték az ókorban, az akkori irodalmi műveltség fontos része volt, de a késő római korban – a kora középkori művészetben – ritkán szerepeltek, és ezért is egyedülállóak Nagy-Britanniában talált mozaikok. A villa tulajdonosa nyilvánvalóan értett a klasszikus irodalomhoz és ezzel a szokatlan ikonográfiai választással mutatta meg barátainak, vendégeinek műveltségét.
Akhilleusz, a győztes görög
A régészek a mozaikot fedő, későbbi történeti rétegekből is fontos információkat gyűjtöttek be. Miután az épület elvesztette eredeti jelentőségét – talán elhagyták – a padlón tüzet gyújtottak, ami megégette és megsértette a mozaikot. E fölött több törmelékréteg volt; ami azt mutatja, hogy villa fokozatosan kezdett összeomlani vagy szándékosan bontották meg. Ebben a felső rétegben is találtak érdekességet a kutatók: a törmelék tetején két emberi csontváz volt, szándékosan elásva az épület határain belül. Ez talán arra utal, hogy a falak még mindig láthatóak voltak a föld felett. Még tart a temetkezéseknek és a sírokat fedő törmelékeknek a keltezése, de addig is izgalmas kérdés annak megválaszolása, hogy mi történt az ehhez hasonló helyekkel, miután elvesztették eredeti funkciójukat.
A három panel egymás fölött – jól látszik a képen, hol raktak tüzet, ami megrongálta a mozaikot
A feltárásról filmet is forgatott a Digging for Britain csapata, amelyet 2022 elején mutattak be. A régészek a helyszín eredeti felfedezőjét, Jim Irvine-t és a családját is bevonták a feltárás lépéseibe, mondván, ha nem lett volna a lelkesedése és a felelősségteljes lépése, hogy beszámolt a felfedezéséről, mindez nem jöhetett volna létre. A kutatás azóta is zajlik a területen, egyre több információ derül ki arról, milyen körülmények között élt itt ez a romanizált népesség. A feltáráshoz a régészek mellett önkéntesek is csatlakoztak.
Forrás: University of Leicester Archaeological Services, Art of the Middle Ages, Historic England
Képek forrása: University of Leicester Archaeological Services
