Kevés országnak van olyan rossz híre, mint Ruandának. Akárkinek említettem, csak a népirtás jutott az eszébe róla - bár azt már szinte senki nem tudta volna megmondani, hogy a hutuk ölték a tuszikat, vagy fordítva.
Az olaszországi Ferrarában egy 13. századi freskó az iszlám művészetet helyezi a középkori kereszténység középpontjába. Először maga a különleges felfedezést vezető szakember is megdöbbent, mikor rájött, pontosan mit lát a templom falán.
Az utóbbi idők legnagyobb műkincslopása történt nemrég: a hollandiai Drents Múzeumból értékes dák aranytárgyakat loptak el. Mit lehet tudni az egyikről, a csodás aranysisakról, ami a valaha Romániában talált leletek egyik legértékesebbje?
Az Omo-völgy, ahol találkozhatunk a tányérajkú murszikkal és az avas-vajszagú, bikán lovagló hamerekkel, még számos más, különös népnek is hazája. Egyikükbe szinte csak úgy belebotlunk az út szélén.
Ez a rövid párbeszéd a bosnyák-dán rendezőpáros - Zlatko Pranjic és Nanna Frank Møller - dokumentumfilmjében hangzik el. A Zenica felett az ég egy hosszú és kilátástalannak tűnő Don Quijote küzdelem krónikája.
Az Omo völgye nem csak a tányérajkú murszikról híres. A hamerek ugyan kevésbé extrém módon változtatják el testüket - de vannak legalább olyan furcsa szokásaik, mint szomszédaiknak.
Bicentenáriumi lázban ég Nagy-Britannia. Idén lesz 200 éve annak, hogy két angliai kisváros között kitört a közlekedési forradalom.
A szépség fogalma kultúránként más és más - és vannak egészen furcsa, sajátos szépségideálok is. Van például, ahol azt érzik szépnek, ha egy nő alsó ajkában egy agyagtányér is elfér. De miért?
Egy ország, aminek létezését a világ nagy része nem ismeri el: a Tajvanról készült legújabb dokumentumfilm, A láthatatlan nemzet lélegzetelállító és egyben motiváló történeteket mesél el.
Molkenmarktban (jelentése: tejsavó piac), a város legrégebbi terén végzett ásatások során bukkantak a régészek szent alakok ritka gyűjteményére, amelyek Kr.u. 14. és 15. század közepétől származnak.
Míg mi már az újévi fogadalmakon is túl vagyunk, és igyekszünk ledolgozni azt a jó pár kilót, ami az ünnepek alatt ránk huppan, van, ahol még most jött csak el a karácsonyi trakta ideje. Aki januárban még egyszer szeretne karácsonyozni, az mindenképpen menjen el Etiópiába.
Ahogy cikksorozatunk első részében írtuk - Gdańskba mindenkinek el kell menni, aki meg akarja érteni a 20. századi Közép-Európát. A város új múzeumai ugyanis nem csak kellemes időtöltést kínálnak ,de lehetőséget is arra, hogy elgondolkodjunk saját múltunkon és jelenünkön.
Egyszer az életben látni kell az északi fényt - és idén erre jóval nagyobb esélyünk lesz, mint máskor. És talán nem is kell olyan messzire menni érte.
Ismét felröppen a hír, hogy egy kis görög sziget mindenféle jóval kecsegtet, ha odaköltözöl. A hír igaz is meg nem is, mondjuk inkább nem mint igen.
A római városatyák és polgárok felháborodásuknak adnak hangot egy 1,5 millió dolláros üzlet miatt, amely a város egyik legértékesebb műemlékét hollywoodi promóciós helyszínné változtatná.
Titkos átjárónak építették, hogy a firenzei elit észrevétlenül, a hétköznapi polgároktól távol haladhasson át rajta. Most, a történelem során először, a Corridoio Vasariano, azaz a Vasari-folyosó megnyílt a nagyközönség előtt.
